A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete ...
A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete ...
A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az elvégzett számítások alapján Magyarország földtani vagyona a 0–5000 m-es<br />
mélységtartományban 102.180 EJ. A vagyonnak mintegy 60%-át a medencealjzat 2500–5000 m<br />
mélységközben található r<strong>és</strong>ze tartalmazza, ahol a hőmérséklet a 250–300 °C értéket is elérhet. A<br />
<strong>geotermikus</strong> energia hasznosítására legjobban hozzáférhető negyedidőszaki képződmények legalább<br />
4160 <strong>és</strong> legfeljebb 5380 EJ hőmennyiséget tárolnak, a súlyponti defuzzifikált érték 4840 EJ.<br />
Figyelembe véve, hogy Magyarország éves energiafogyasztása kb. 1 EJ, elvben ezek a rétegek 4800<br />
évig fedezhetnék energiaszükségletünket (Szanyi, 2005).<br />
A különböző k<strong>és</strong>zletbecsl<strong>és</strong>ek alapján nyilvánvaló, hogy a hőáramból számított utánpótlódó<br />
hővagyon (264 PJ), az egységnyi felületre számított vagyon, a földtani vagyon (102.180 EJ) <strong>és</strong> az<br />
ipari vagyon (343 EJ) közt több nagyságrendnyi, néha több milliószoros eltér<strong>és</strong> van. Ennek azonban<br />
nincs jelentősége, mivel a jelenleg évente felhasznált <strong>geotermikus</strong> energia (~3 PJ, lásd k<strong>és</strong>őbb), még<br />
a legkisebb becsl<strong>és</strong>nek is csak az 1%-t teszi ki. A számítások lényege, hogy a földkéregben tárolt <strong>és</strong><br />
utánpótlódó hőenergia nagyon sokáig fedezné az ország energiaszükségletét, ha gazdaságosan ki<br />
tudnánk nyerni.<br />
3.3.1.2 Összevet<strong>és</strong> a németországi k<strong>és</strong>zletbecsl<strong>és</strong>ekkel<br />
A német állam megbízásából felmérték Németország <strong>geotermikus</strong> adottságait kétkutas<br />
termelő-injektáló rendszerek telepít<strong>és</strong>e szempontjából (Jung <strong>és</strong> munkatársai, 2002).<br />
E felmér<strong>és</strong> eredményeképpen vált ismertté, hogy az áramfejleszt<strong>és</strong>i célokat szolgáló<br />
<strong>geotermikus</strong> k<strong>és</strong>zletek túlnyomó r<strong>és</strong>zét a kristályos kőzetek képviselik Németországban.<br />
Potenciáljuk 1100 EJ, a tör<strong>és</strong>es szerkezeteké 45 EJ, a melegvizes-víztartóké 9 EJ. Összevet<strong>és</strong>képpen<br />
Németországban az áramszükséglet 2 EJ/év.<br />
A hőpotenciál értéke kombinált energia- <strong>és</strong> hőtermel<strong>és</strong> esetén – 1600 EJ (2800 EJ) a<br />
kristályos kőzetekre, 65 EJ (120 EJ) a tör<strong>és</strong>es szerkezetekre <strong>és</strong> 23 EJ (50 EJ) a melegvizes-tárolókra.<br />
A zárójelben szereplő értékek hőszivattyú alkalmazása mellett érvényesek. Az ország évi<br />
hőszükséglete ugyanakkor 5 EJ-t tesz ki.<br />
Fontos átültethető németországi tapasztalat az áramtermel<strong>és</strong>i <strong>és</strong> a hőpotenciál értékel<strong>és</strong>e a<br />
hőszivattyúk alkalmazásának figyelembevételével, valamint a Pannon-medence mély<br />
tör<strong>és</strong>rendszereiben rejlő potenciál meghatározása.<br />
3.3.2. A <strong>geotermikus</strong> energiavagyon dinamikus rendszerű becsl<strong>és</strong>e<br />
3.3.2.1 A dinamikus k<strong>és</strong>zletbecsl<strong>és</strong> jelentősége<br />
A <strong>geotermikus</strong> energia iránti fokozódó érdeklőd<strong>és</strong> a <strong>geotermikus</strong> k<strong>és</strong>zletek értékel<strong>és</strong>ének<br />
egyre kifinomultabb módszereit hozza magával. Az informatikai háttér fejlőd<strong>és</strong>ével az<br />
egydimenziós modelleket fokozatosan felváltják az integrált megközelít<strong>és</strong>ek, amelyek a<br />
hőmérsékleti elemz<strong>és</strong>ek mellett magukban foglalják a földtani, topográfiai <strong>és</strong> hidrogeológiai<br />
adottságok széles skálájú vizsgálatát is. A dinamikus k<strong>és</strong>zletbecsl<strong>és</strong> során figyelembe veszik, hogy a<br />
hőt folyadék kitermel<strong>és</strong>ével hozzuk a felszínre. Ezáltal a rezervoárban hőmérséklet- <strong>és</strong><br />
nyomáscsökken<strong>és</strong>t hozunk létre, ami megindítja az utánpótlódást. A dinamikusan utánpótlódó<br />
<strong>geotermikus</strong> energiavagyon csak konkrét tárolókra/kutakra határozható meg. Meghatározásához<br />
számos nem (vagy nem kellő pontossággal) ismert paraméter meghatározására lenne szükség.<br />
A <strong>geotermikus</strong> energiavagyonban bekövetkező változások meghatározásához el kell<br />
k<strong>és</strong>zíteni a <strong>geotermikus</strong> tároló földtani <strong>és</strong> numerikus modelljét. Ehhez tisztázni kell a hőtermel<strong>és</strong> <strong>és</strong><br />
a hőutánpótlódás jellemző folyamatait. A földtani, hidrogeológiai <strong>és</strong> geofizikai szempontok alapján<br />
42
Change language