Novi predsednik SO je Dobrivoj RaÅ¡kov Dolgozik ... - BeÄejski mozaik

More documents

Recommendations

Info

6 broj 483. 4. decembar 2009. KULTURNI MOZAIK Naše pravoslavno „vjeruju” U Novom Sadu, pozadi Srpskog narodnog pozorišta, nalazi se Uspenska crkva. Na levom zidu priprate (predvorja crkve) okačena je slika - poster slepljen na drvenu dasku - pod parolom „Novi Irod”. Jevanđelsko predanje judejskog kralja Iroda prikazuje kao krvoloka koji je naredio pokolj dece kako bi sprečio tek rođenog Isusa da postane kralj i sveopšti spasitelj. U novosadskoj Uspenskoj crkvi „savremeni Irod” je ginekolog koji vrši abortus! Vitlajući mačem ispred hrpe okrvavljenih dečijih udova, on iščekuje nove klijentkinje (odreda prostitutke) da mu pristupe. Ovakva eksplicitnost - za prosečnog pravoslavnog vernika gotovo nesnosna i neverovatna - nažalost, krajnje je retka u mislećoj praksi Srpske pravoslavne crkve. Vernicima se prećutkuje - a zar nije bitno, štaviše smrtno ozbiljno, da li se pokraj njih (u ginekološkim ordinacijama) svakodnevno vrše pokolji, sistematska uništavanja ljudi? Vernik nastoji da ne prekrši božanski zakon (Jehovin svedok, držeći da je u krvi sedište duše, ne prihvata transfuziju). Ukoliko se duša obrazuje u trenutku združivanja spermatozoida i jajne ćelije (o preciznim okolnostima nastajanja duše teolozi i dalje diskutuju), tada abortus nesumnjivo predstavlja ubistvo. Ova je pretpostavka, međutim, sasvim sumnjiva, da ne kažem budalasta - čak i većini današnjih vernika - te crkva radije izbegava otvorene kolizije (sukobe) sa mišljenjem koje preovladava umesto da ga pokuša izmeniti. Obratimo pažnju na reči patrijarha Pavla „budimo ljudi” (možemo očekivati da će sasvim uskoro prigodne „knjige bisera” patrijarha Pavla preplaviti tezge uz značajan „komercijalni uspeh”). Naime, one, same za sebe, ne govore mnogo - deluju prazno. Šta znači biti čovek i, što je teže odgovoriti, kako primeniti to određenje na pojedinačne praktične slučajeve i primere? Uput „budimo ljudi” jeste upozorenje da se preispitamo - da taj pojam ne prihvatimo samorazumljivim, niti da ga od drugih preuzmemo (upravo je 90-tih umnogome važilo da biti Srbin već znači biti čovek). Zapravo, ove reči dobijaju „na težini” jedino s obzirom na gotovo herojski egzistencijalni modus njihovog autora - pokojni patrijarh, na kraju krajeva, i nije bio „interesantan” svojim teološkim (čak i religioznim) dostignućima, već svojim načinom postojanja - današnjem čoveku (pa i verniku) nepojamnim. Način njegovog životnog držanja shvaćen je kao nedostižan - proglašavamo ga svecem ne želeći da prihvatimo odgovornost (svest da smo slobodni i sami napraviti od života svojevrsno čudo). Njegova smrt bila je prilika da nam pred očima (i dušom) na trenutak promine jedan egzistencijalni modus. Ljudi su se postideli na trenutak sebe samih. I ništa. Tren je prošao. Patrijarh Pavle je sahranjen i mi se više ne stidimo. On je bio i ostao marginalac - u pastvi čak i više nego u samoj crkvi (kako se obično drži). Njegovim će primerom malo ko poći. Štaviše, sa stajališta aktuelnih vrednosti našega (divlje kapitalističkog) društva on je, naime, bio budala! Kusati suvog hleba i kašu od koprive, a biti u prilici svakodnevno se puniti kavijarom i ćurećim medaljonima ili bauljati peške, a imati na raspolaganju skupoceni vozni park - stvar je anahronizma, nesporazuma, čudaštva. Namesto da ščepa ono što ima ovde i sada, čovek se zamlaćuje nečim onostranim (neočevidnim). Stiče se utisak (a to je možda i najveće priznanje čoveku koji život posveti bogu) da je Gojko Stojčević, kako je patrijarhu svetovno ime, ostvario pravu ispunjenu egzistenciju makar nikakav bog „ne sedeo na oblaku”. Crkva ne tera vernika da misli, ne muči ga pitanjima (ona, doduše, „udara” na osećajnost ali je sa teološke ravni umnogome skliznula na političku gde je, na veliku žalost, po mišljenju ovog naroda bila u moći ponuditi znatno plodnija i prijemčivija rešenja i odgovore). Naprosto, ona ne želi nikoga da odbije sa svog praga - ali ne zato što „nema srca”, već stoga što svoju snagu isključivo vidi u brojnosti stada. Crkva traži površnost od svog vernika. Lenj, zamašćen mozak, dakle (i nešto para). Govori li išta kada o nekome čujemo da je vernik Srpske pravoslavne crkve? Ne mnogo, čini mi se. Okvir je preširok - tu sve prolazi, sve može. Crkva nije imala petlju (a možda ni dovoljno snage) da jasno i razgovetno izloži vernicima svoje mišljenje o pojedinim (svakodnevnim) životnim pitanjima - ma kako ono nepopularno bilo. I time je upravo verniku naštetila, i stanju njegove vere. „Stvari vere” uzimaju se jedino uz uslov, neozbiljno, simbolično (naime tradicionalno!) - posvećeno vino nije tek u simboličnom (bajkovitom) smislu krv Isusova već je ono to zaista (putem transsupstancijacije - suština se promenila ali ne i pojavnost). Uspenska crkva, stoga, zaslužuje (i pored brutalnosti i primitivnosti svoje poruke) priznanje zbog doslednosti i spremnosti da otvoreno izlaže svoja uverenja. IZLOŽBA U GALERIJI „KRUG“ Tisa - reka koja spaja PROSTORIJA Galerije „Krug“ bila je mala da primi ljubitelje likovne umetnosti koji su želeli da 26. novembra prisustvuju otvaranju izložbe slika „Tisa - reka koja spaja“, nastalih na prvoj međunarodnoj likovnoj koloniji u septembru u Bečeju. Na izložbi je predstavljeno dvadeset umetničkih dela šesnaest slikara iz Zrenjanina, Novog Bečeja, Čuruga, Sente, Kanjiže, Čongrada i Bečeja, na kojima su prikazani motivi sa Tise. Otvaranju izložbe prisustvovali su Peter Knezi, predsednik opštine, koji se posetiocima obratio na mađarskom jeziku, i Dušan Jovanović, predsednik Skupštine opštine Bečej, koji je prisutne pozdravio na srpskom jeziku. „Jedna dobra ideja gospodina Bore Jakšića, koja je prepoznata od Agencije ’Stajić’ i Turističke organizacije opštine Bečej, a podržana od lokalne samouprave, finalizovana je ovom izložbom, a rezultati kroz umetnička dela nalaze se večeras pred nama. Naša želja je bila da reka Tisa bude i kulturna misao koja spaja ljude koji žive na njenim obalama, da kroz umetničko stvaralaštvo iskažemo našu pripadnost reci Tisi, Bečejce interesuje umetnost njenoj lepoti i svemu onome što ona može da pruži. U tome su GRUPA „SOLSONIC“ je krajem novembra prvi put nastupila u pozorišnom klubu u Bečeju. Iako u ovom sastavu i pod ovim imenom postoji svega tri-četiri meseca, grupa „Solsonic“ okuplja iskusne muzičare iz Zrenjanina, Kikinde, Novog Sada, Novog Bečeja i Bečeja. Saksofonista Bela Farkaš, klavijaturista Tabor Burai, bubnjar Miodrag Milovanov, basista Vladimir Vukša i gitarista Zvonko Stojkov su se bečejskoj publici predstavili raznovrsnim repertoarom - od soula do džeza - koji su izuzetno dobrim, zvonkim i jakim vokalima upotpunile Snežana Đokić i Marina Krulj. Koncert je trajao više od dva sata, a dobar zvuk je privukao pažnju publike koja je napunila prostor pozorišnog kluba. LJ.M. FOTO: LJ.M. nam svakako pomogli umetnici. Ove godine likovna kolonija trajala je jedan dan, a sigurno je da će Otvaranje izložbe naredne godine trajati duže i da će postati tradicionalna, čime će Bečej dobiti još jednu umetničku, turističku manifestaciju. Zahvaljujem se umetnicima koji su darovali gradu Bečeju i njegovim građanima ova vredna umetnička dela, sa željom da se sledeće godine okupimo u što većem broju i da rezultat rada na koloniji ponovo bude prikazan na izložbi u Bečeju“, rekao Jovanović. Izložbu je otvorio slikar Borislav Jakšić, koji je predsedniku opštine Bečej predao spisak slika koje su sada vlasništvo lokalne samouprave. Slike će verovatno biti izložene u prostorijama uslužnog centra opštine. Na otvaranju izložbe nastupio je i tamburaški orkestar Muzičke škole „Petar Konjović“. Izložba „Tisa - reka koja spaja“ će biti otvorena dve nedelje. LJ.M. Izložba keramičkih radova U prostorijama Agencije „Stajić“ će 17. decembra u 19 časova biti otvorena izložba keramičkih radova „Keramike Ras“, umetničke porodice iz Sremskih Karlovaca. GRADSKO POZORIŠTE Prvi nastup „Solsonica“ FOTO: LJ.M. Nastup grupe „Solsonic“
KÖZVITA A 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS TERVEZETÉRŐL „Szűkösen, de ’bele fogunk férni’“ A KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT vezetői a múlt héten közvitát tartottak a 2010. évi költségvetés tervezetéről, amelyet 758,8 millió dinárban határoztak meg. A 2009. év tapasztalatainak tükrében a A költségvetésről szóló közvita jövő évi költségvetéstervezet megalománnak tűnik, hiszen a folyó évi költségvetést is eredetileg több mint 700 millió dinárban határozták meg, majd az év folyamán kétszer is karcsúsították, hiszen a községi kincstár nem töltődött/ik a tervezett és várt ütemben. Knézi Péter, Becse község elnöke, a közvitán elmondta, hogy a község 2010. évi költségvetését a 2009-ben befolyt összegek határozták meg, ugyanis a jelenlegi költségvetés mindössze 65-67 százalékban valósult meg, ami kb. ötszáz millió dinár bevételt jelent. Szavai szerint ez az összeg képezi a jövő évi költségvetés alapját. Mint mondta, „minden olyan összeg, ami efölött van, nem reális, mert pillanatnyilag nem rendelkezünk olyan kimutatással, amely azt bizonyítaná, hogy jövőre jobb lesz, mint 2009- ben. A kormány semmiféle utasítást nem adott a jövő évi büdzsével kapcsolatban, magunk határoztuk meg az alapot, ami alapján elkészítettük a költségvetés tervezetét“. A polgármester válaszolt a kérdésre, hogy hogyan lett mégis az 500 milliós reális költségvetésből 758 millió dinár: „A költségvetés e- gyes tételei visszaszámolásos technikával készültek. Az 500 millióból indultunk ki és osztottuk le a tételeket, összegeket, amelyeknek kötelezően benne kell lenniük a költségvetésben. Amikor öszszevetettük az összegeket és a kapott eredményt, rájöttünk, FOTÓ: F.D.K. hogy a tervezett 500 millió dinárba semmiféleképpen sem tudunk ’beleférni’. Ekkor döntöttünk úgy, hogy hat százalékkal - 29 millió dinárral - emeljük a költségvetést. Mivel 2009-ben a képviselőtestület arról döntött, hogy 120 millió dináros kölcsönt is felvehet az önkormányzat, ennek az összegét is hozzáadtuk az alapösszeghez, továbbá a földbérekből származó pénzekkel, mintegy 60 millió dinárral is számoltunk, emellett egy 25 millió dináros összeget csak fiktíven mutattunk ki a költségvetés tervezetében, ugyanis előre kell biztosítani a pénzt arra, hogy kiírjuk a termálkút fúrására a közbeszerzést, de ez az öszszeg voltaképpen nem lesz sem kiadása, sem bevétele a költségvetésnek, mert a közbeszerzési pályázatot úgy írjuk ki, hogy 2011-ben legyen a kifizetés. A még hiányzó 24 millió dinár a Toplana Közvállalatnak egy nemzetközi pályázaton megnyert kötelességét jelenti, ami, reméljük, nem a költségvetést fogja terhelni, hanem más forrásból fedezzük“. Az 529 millió dinárban meghatározott reális költségvetés egyötödét a Községi Közigazgatás emészti fel. Erre a célra 103 millió dinárt láttak elő. Emellett a kinevezett személyek költségeire csaknem 30 millió dinárt terveztek. Knézi kijelentette, hogy az előírások szerint a költségvetést az előlátott elsődleges kötelezettségek fedezésére látták elő. „Közvetlen használója a büdzsének a Községi Közigazgatás. Itt az összegek olyan mértékben lettek a tavalyi évhez képest csökkentve, hogy nem láttunk elő fizetésemelést. A kormány által előlátott létszámkarcsúsítást el fogjuk végezni, de mi teljes létszámmal számoltuk a keretet. Az alkalmazottak száma 50 és 64 között fog mozogni, de jelen pillanatban még nem tudjuk, hogy jövőre mennyivel leszünk kevesebben. A kormány e téren még nem rendelkezett, a törvény is késik.“ A költségvetés tervezete szerint az óvodának jövőre 55 millió dinárt juttatnak, a három középiskola 22,5 millió dinárt kap, míg a hat általános, illetve a zeneiskola és a gyógypedagógiai iskola kb. 48 millió dinárra számíthat. Az iskolák esetében a fűtés, az óvoda esetében pedig a fizetések teszik ki a költségek nagy részét. Jövőre is tervezik az utazó középiskolások hónapos jegyeinek támogatását. A tervek szerint a község a buszjegyek árának ötven százalékát fogja fedezni, de a diákok tanulmányi eredményétől függ majd a támogatás. A Népkonyha üzemeltetésére 2,90 millió dinárt szánnak. Jelenleg 300 adag ételt készítenek a Népkonyhán. A kulturális intézmények tevékenységére - Városi Színház, Népkönyvtár, Múzeum, Levéltár - 39 millió dinárt láttak elő. A sportkluboknak 4,2 millió, a Mladost Sportközpontnak 17,6 millió dinár jár. Külön tételként szerepel a városnapi ünnepség, amelyre 4,5 millió dinárt láttak elő. „A község napja gyűjtőfogalom lett, mert ide nem csak ez az egy rendezvény tartozik, hanem más, az önkormányzatnak fontos rendezvények pénzelését is előláttuk. A városnapi ünnepségre a 2010. évi költségvetésben is 3 millió dinárt láttunk elő, a többi rendezvényt, az Uborkanapokat, a Szent István-napi rendezvényt, a Kőketáncot, a péterrévei Gyöngyösbokrétát, a Đido táncegyüttes fennállásának harmincéves évfordulója alkalmából tervezett ünnepséget pedig 1,5 millió dinárral fogjuk támogatni. A KMV-re 250 000 dinárt láttunk elő, a Májusi Játékokat pedig 500 000 dinárral támogatjuk. A művelődési egyesületek 2 millió dinárt kapnak havi lebontásban, továbbá még 2 millió dinárra pályázhatnak. A többi civil szervezet között 1,5 millió dinárt osztunk szét pályázat útján“, mondta Becse község elnöke, aki szerint, „szűkösen, de ’bele fogunk férni’ a költségvetésbe. Természetesen csak akkor, ha a kormány nem foganatosít rendkívüli intézkedéseket és megszorításokat“. Ricz Róbert FOTÓ: S.M. AZ EU belügyminisztereinek hétfői döntése alapján Macedónia, Montenegró és Szerbia polgárai számára feloldják a vízumkényszert. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy december 19- től a schengeni övezethez tartozó 25 uniós, valamint a schengeni szabályokat alkalmazó további négy európai államba vízummentesen NOVEMBER 27-ÉN Becsén is megkezdte működését a Szolgáltató Iroda. Az irodahelyiség a községháza földszintjén található. A Szolgáltató Irodát Jadranka Beljan Balaban tartományi önkormányzati és községközi ügyekkel megbízott titkár és Knézi Péter polgármester nyitották meg. Az iroda létrehozásának ötlete már néhány éve felmerült, de csak most került sor a terv megvalósítására. „Az iroda megnyitásának ötletét néha jobban, néha kevésbé dédelgettük, de 2009 februárjától intenzívebben foglalkoztunk vele. Az iroda beindításához 4 millió dinárra volt szükségünk. Az összeg felét a Tartományi önkormányzati és községközi titkárság, a másik felét pedig az önkormányzat biztosította. Ezzel modern feltételeket biztosítottunk, illetve lehetőséget teremtettünk a polgároknak, hogy egy helyen intézzék el a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó ügyeiket“, mondta a polgármester. A Szolgáltató Irodában kilenc tolóablak áll az ügyfelek rendelkezésére, valamint egy postai ablak is, tehát nem kell elhagyniuk az épületet, ha valamilyen illetéket kell befizetniük. Az irodában a polgárok el tudják intézni a kommunális osztály hatáskörébe tartozó ügyeiket, itt van az iktató, az anyakönyvvezető, s a családi pótlékot is itt lehet kérelmezni. Gyakorlatilag minden ügykezelés elvégezhető az irodában. A község a tolóablakoknál biztosította a kétnyelvű ügyfélszolgálatot. A szolgáltatások időtartama, kérvénytől függően, utazhatunk. A vízum a Nagy- Britanniába és az Írországba való beutazáskor továbbra is kötelező lesz, ez a két ország ugyanis nem csatlakozott a schengeni határőrizetet alkalmazó államok csoportjához. Ugyanakkor a vízummentesség négy olyan országra is érvényes, amelyek nem tagjai az EU-nak, Svájcba, Izlandra és Norvégiába, valamint péntekenként 2009. december 4. új sorogat, 483. szám ÚJDONSÁG A KÖZSÉGHÁZÁN Dolgozik a Szolgáltató Iroda Ügyfélfogadás a Szolgáltató Irodában DECEMBER 19-TŐL Vízum nélkül utazhatunk pár perctől náhány napig tarthat. Az anyakönyvi kivonatot és az állampolgársági bizonylatot néhány perc alatt megkapja az ügyfél. Az iroda 8-tól 13 óráig fogadja az ügyfeleket, de tervezik a munkaidő meghosszabbítását (hetente egyszer), vagy pedig havi egy munkaszombat beiktatását is. A közeljövőben bevezetik az internetes és telefonos úton történő ügyintézést is a községben lakók részére: telefonon és e-mailben is meg lehet majd rendelni a kivonatokat és az okmányokat. Újdonság az is, hogy a községnek sikerült beszereznie egy robogót, amellyel házhoz szállítják az okiratokat, de ezért a szolgáltatásért a polgároknak fizetniük kell majd. Erer Lichtensteinbe is vízummentesen utazhatnak majd mindazok, akik új (biometrikus) útlevéllel rendelkeznek. Bulgária, Románia és Ciprus nem tagjai még a schengeni övezetnek, de már alkalmazzák az idevágó szabályokat, így az említett országokba való beutazáshoz sem kell vízum. B.M.
Page 1 and 2: Lepota je obećanje sreće. Niče 4
Page 3 and 4: GRAĐANI OPŠTINE ni ove godine nis
Page 5: SPORTSKI SAVEZ opštine Bečej je,
Page 9 and 10: Pomen Posle kratke i teške bolesti
Page 11 and 12: NOVI ZAKON O BEZBEDNOSTI SAOBRAĆAJ
Page 13 and 14: TIME OUT broj 483. 4. decembar 2009
Page 15 and 16: BEČEJ OLD GOLD je jesenji deo sezo

Novi predsednik SO je Dobrivoj RaÅ¡kov Dolgozik ... - BeÄejski mozaik

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

Novi predsednik SO je Dobrivoj RaÅ¡kov Dolgozik ... - BeÄejski mozaik