Fuzija stranaka Marko Džigurski i Danijela PaviÄ ... - BeÄejski mozaik
Fuzija stranaka Marko Džigurski i Danijela PaviÄ ... - BeÄejski mozaik
Fuzija stranaka Marko Džigurski i Danijela PaviÄ ... - BeÄejski mozaik
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
12 491.<br />
szám, 2010. január 29.<br />
TÁRSADALOM<br />
A POKOL NEM A MÁSIK (XIV.)<br />
Ahány nyelvet beszélsz,<br />
annyi embert érsz<br />
KNÉZI PÉTER, Óbecse<br />
község elnöke, valamint helyettese,<br />
Budislav Medurić,<br />
továbbá Dušan Jovanović,<br />
a községi képviselő-testület<br />
elnöke és Goran Strajnić, a<br />
községi elnöknek az ifjúsággal<br />
és sporttal megbízott<br />
tanácsadója arról beszéltek,<br />
hogy Óbecse község<br />
területén hogyan szereznek<br />
érvényt a szerb és a<br />
magyar nyelv hivatalos<br />
használatáról szóló jogszabályoknak.<br />
Knézi kijelentette:<br />
- Kiindulva községünk<br />
Alapszabályának rendelkezéseiből,<br />
amely szerint<br />
Óbecse község területén a<br />
szerb és a magyar nyelv<br />
van hivatalos, egyenrangú<br />
használatban, egyértelmű,<br />
hogy szükség van, sőt, kötelező<br />
a két nyelv egyenrangú<br />
használata az önkormányzatban<br />
és a közintézményekben,<br />
valamint az itt<br />
tevékenykedő állami intézményekben.<br />
Sajnos ezt sokan<br />
nem tudják, és azt hiszik,<br />
hogy magyarul beszélni<br />
vagy tudni engedmény<br />
vagy szívesség a magyar<br />
polgártársaink felé, pedig<br />
nem így van. Hogy miért<br />
lenne jó tudni egymás nyelvét?<br />
Szerintem ez egy ilyen<br />
környezetben természetes<br />
dolog, hiszen ha minden<br />
második embernek a község<br />
területén szerb, illetve<br />
magyar az anyanyelve, akkor<br />
ez szinte elkerülhetetlen<br />
kellene, hogy legyen. Ahány<br />
nyelvet beszélsz, annyi embert<br />
érsz - mondja a régi<br />
közmondás. Sajnos a gyakorlat<br />
mást mutat. Általánosságban,<br />
a magyar ajkú<br />
lakosság nagyon nagy százalékban<br />
érti és beszéli a<br />
szerb nyelvet. Ennek oka<br />
az, hogy Szerbiában élünk,<br />
és a hivatalos államnyelv a<br />
szerb, tehát aki boldogulni<br />
akar, annak tudnia kell az<br />
államnyelvet. Ugyanakkor,<br />
sajnos, ez fordítva már nem<br />
érvényes, és relatíve kis<br />
százalék azoknak a szerb<br />
polgártársainknak a száma,<br />
akik értik és beszélik a magyar<br />
nyelvet, mert ahhoz,<br />
hogy boldoguljanak az életben,<br />
nem szükséges ismerniük<br />
a magyar nyelvet.<br />
Ezért történhet meg az,<br />
hogy ha egy társaságban,<br />
mondjuk hatan magyarok,<br />
és egy szerb partnerük van,<br />
akkor méltányosságból<br />
mindenki szerbül beszél,<br />
hogy senki se érezze magát<br />
kellemetlenül, illetve kirekesztve.<br />
Sajnos fordított<br />
példáról még álmodni sem<br />
lehet.<br />
A helyi önkormányzatban<br />
és a község területén<br />
tiszteletben tartják-e<br />
a község Alapszabályzatának<br />
hatodik<br />
szakaszát, amely<br />
szerint Becse község<br />
területén a szerb nyelv<br />
mellett a magyar nyelv<br />
is hivatalos használatban<br />
van?<br />
- Nagyobbára igen, sőt<br />
mondhatom, hogy ezzel<br />
kapcsolatban nincsenek különösebb<br />
gondok. Az önkormányzati<br />
közhivatalok,<br />
intézmények munkájuk során<br />
mindkét nyelvet használják<br />
a polgárokkal való<br />
kapcsolattartás terén. A<br />
nemrég megnyílt szolgáltató<br />
iroda munkatársai is beszélik<br />
mindkét nyelvet,<br />
egyedül a jelbeszédet még<br />
Körkérdés a kisebbségi<br />
jogokról<br />
Cikksorozat a kisebbségi<br />
kérdésekről<br />
A pokol nem a Másik<br />
című, kilenc hónapig tartó<br />
projektum célja a Becsén<br />
és Törökbecsén élő magyar<br />
nemzeti kisebbség<br />
lényegi integrációjának<br />
elősegítése. A kétnyelvű<br />
(szerb és magyar) projektum<br />
keretében a Becsei<br />
Mozaik újságírói elemzések<br />
és tényfeltáró riportok<br />
segítségével igyekeznek<br />
majd bemutatni a kisebbségi<br />
problémákat és kérdéseket.<br />
A nyilvánosság<br />
Tisztelt olvasók, a Becsei<br />
Mozaik honlapján<br />
(www.becejski-<strong>mozaik</strong>.<br />
co.rs) arra a kérdésre válaszolhatnak,<br />
hogy tiszteletben<br />
tartják-e a nemzeti<br />
kisebbségek jogait Óbecsén,<br />
Törökbecsén és<br />
Vajdaságban?<br />
B.M.<br />
tájékoztatásának elő kellene<br />
segítenie, hogy felülkerekedjünk<br />
az előítéleteinken,<br />
megszűnjön a gyűlöletbeszéd,<br />
és hogy előmozdítsuk<br />
a nemzetek közötti<br />
együttműködést, mert<br />
ezek fontos elemei a közösség<br />
demokratizálódási<br />
folyamatának. A cikkek a<br />
Becsei Mozaikban jelennek<br />
meg, valamint elérhetők<br />
az újság honlapján<br />
(www.becejski-<strong>mozaik</strong>.<br />
co.rs) is.<br />
nem sajátították el, mellyel<br />
siket és nagyothalló polgártársainkkal<br />
is fel tudnák<br />
venni a kapcsolatot, de<br />
ezen a közeljövőben segíteni<br />
fogunk. Sajnos az állami<br />
intézményekben más a<br />
helyzet. Itt az önkormányzatnak<br />
nincs befolyása, és<br />
ez meg is látszik. Ugyanez<br />
a helyzet a kereskedelemben,<br />
a bankokban, az élet<br />
más, nem hivatalos területein.<br />
Itt a cégtulajdonostól,<br />
illetve az igazgatótól függ,<br />
hogy hangsúlyt helyez-e erre<br />
a kérdésre. Szerintem,<br />
ha jó üzletemberekről van<br />
szó (és erre van példa, nem<br />
is kevés), akkor az ügyfelekkel<br />
kommunikáló dolgozók<br />
ismerik mindkét nyelvet.<br />
Azt mondhatom, hogy a<br />
bankrendszerben, a postán<br />
és némileg a rendőrségen a<br />
legrosszabb a helyzet. A kereskedelem<br />
és szolgáltatóipar<br />
már felismerte annak<br />
előnyeit, ha emberei ismerik<br />
a környezetnyelvet is.<br />
Meggyőződésem, hogy ez<br />
akár a forgalom nagyságával<br />
is mérhető lenne.<br />
A helyi önkormányzat<br />
alkalmazottai - akik<br />
ügyfelekkel dolgoznak<br />
- ismerik-e legalább<br />
alapszinten a község<br />
területén élő kisebbség<br />
nyelvét?<br />
- Mint már mondtam, ez<br />
nem okoz gondot az önkormányzat<br />
azon dolgozói körében,<br />
akik az ügyfelekkel<br />
dolgoznak. Van némi probléma<br />
a főleg terepen dolgozó<br />
munkatársaink körében,<br />
de azt remélem, hogy ezen<br />
is segíteni fogunk.<br />
A Tartományi Jogalkotási,<br />
Közigazgatási és<br />
Nemzeti Kisebbségi<br />
Titkárság 2010. január<br />
5-én közzétett pályázata<br />
szerint 10,7 millió<br />
dinárt látnak elő azon<br />
projektumok társfinanszírozására,<br />
amelyeknek<br />
célja a Vajdaság<br />
Autonóm Tartomány<br />
területén élő<br />
nemzeti kisebbségek<br />
nyelve és írása hivatalos<br />
használatára vonatkozó<br />
jogának előmozdítása<br />
(a pályázatra<br />
február 28-ig lehet<br />
jelentkezni). Óbecse<br />
község jelentkezik erre<br />
a pályázatra?<br />
- Községünk eddig minden<br />
ilyen pályázatra jelentkezett,<br />
és kisebb-nagyobb<br />
sikerrel nyert is pénzeszközöket.<br />
Idén is pályázni fogunk,<br />
de még nem egyeztettem<br />
a közigazgatás vezetőjével,<br />
melyek lesznek<br />
azok a témák, melyeket feltüntetünk<br />
a pályázatban.<br />
Ezek az eszközök azért jók,<br />
mert céleszközök, és mindig<br />
számíthatunk rájuk, tehát<br />
akár előre is eltervezhetjük,<br />
hogy egy-egy pályázaton<br />
milyen témával pályázunk.<br />
Üdvözlöm ezt a pályázati<br />
lehetőséget, mert<br />
sokszor segít a mi költségvetési<br />
szűkös eszközeinken.<br />
Óbecse község képviselő-testülete<br />
2009.<br />
szeptember 16-án határozatot<br />
hozott a<br />
Nemzetek Közötti Viszonyokkal<br />
Foglalkozó<br />
Tanács megalakításáról.<br />
Megalakult-e<br />
már a Tanács?<br />
- A döntés megszületett,<br />
a tanács tagjainak listáját<br />
pedig, az előírásokkal összhangban,<br />
elküldtük a nemzeti<br />
tanácsoknak véleményezésre.<br />
Amint megérkezik<br />
a válasz, a tanács megalakul<br />
és elkezdi munkáját.<br />
Információim szerint<br />
megtörtént, hogy a<br />
polgároknak nem volt<br />
lehetőségük a helyi<br />
önkormányzat épületében<br />
kérelmezni a kisebbségi<br />
választói<br />
névjegyzékre való feliratkozást,<br />
elutasították<br />
őket. Hogyan történhetett<br />
ez meg, hiszen<br />
a nemzeti tanácsokról<br />
szóló törvény<br />
előírja, hogy éppen a<br />
helyi önkormányzatokban<br />
lehet kérelmezni<br />
a kisebbségi választói<br />
névjegyzékre való<br />
feliratkozást?<br />
- Én nem tudok ilyesmiről,<br />
sőt, tudomásom szerint<br />
a közigazgatás vezetőjéhez<br />
sem érkezett ilyen kifogás.<br />
Kicsit furcsának is találom,<br />
hiszen ennek nincs semmilyen<br />
akadálya. Ugyanakkor<br />
az űrlapot le lehet tölteni az<br />
illetékes minisztérium honlapjáról<br />
is, és a kitöltése nagyon<br />
egyszerű: értelemszerűen<br />
kell kitölteni, ügyelve<br />
arra, hogy az adatokat pontosan<br />
úgy kell beírni, ahogy<br />
azok a személyi igazolványban<br />
vannak. Különben is<br />
ezt a módszert ajánlom,<br />
mert a hivatalnokok, akik<br />
ezzel foglalkoznak, pillanatnyilag<br />
be vannak temetve<br />
azzal a mintegy 9 ezer űrlappal,<br />
amely már náluk vár<br />
bejegyzésre. Mindenesetre,<br />
ha valakinek ilyennemű<br />
problémája akad, nyugodtan<br />
fordulhat hozzám.<br />
Becse község elnökének<br />
titkárnője miért<br />
nem tud magyarul is?<br />
- Erre a kérdésre sajnos<br />
nem tudom a választ. Feltételezem,<br />
hogy azért, mert<br />
nem tanult magyarul.<br />
A kétnyelvűségre szükség<br />
van helyi szinten, mondta<br />
Budislav Medurić is.<br />
- A kétnyelvűségre szükség<br />
van. Szerintem azonban<br />
ez nem lehet foglalkoztatási<br />
követelmény, mert<br />
ezáltal újabb diszkrimináció<br />
történne. Azt javasolom és<br />
tartom szükségesnek, hogy<br />
azoknak az embereknek,<br />
akik a helyi önkormányzatban<br />
olyan helyeken dolgoznak<br />
vagy fognak dolgozni,<br />
ahol szükséges lesz a kétnyelvűség,<br />
biztosítsák az<br />
ilyen alapú továbbtanulás<br />
lehetőségét. Jó lenne, ha a<br />
polgárok is tudnák mindkét<br />
nyelvet, mert akkor jobban<br />
megértenék egymást, és<br />
jobban megismernék a más<br />
anyanyelvű polgárok kultúráját.<br />
Ön szerint a helyi önkormányzatnak<br />
részt<br />
kellene-e vennie a Tartományi<br />
Jogalkotási,<br />
Közigazgatási és Nemzeti<br />
Kisebbségi Titkárság<br />
által kiírt pályázaton,<br />
amelyen költségvetési<br />
eszközöket osztanak<br />
szét azok között<br />
a szervek és szervezetek<br />
között, amelyek<br />
Vajdaság Autonóm<br />
Tartomány területén<br />
tevékenykednek, és<br />
amelyek munkájában<br />
hivatalos használatban<br />
vannak a nemzeti<br />
kisebbségek nyelvei<br />
és írásmódjai?<br />
- Szerintem részt kell<br />
venni, hogy megalapozhassuk<br />
a pályázat céljaként<br />
megfogalmazottak végrehajtását.<br />
Goran Strajnić úgy véli,<br />
hogy a kétnyelvűség alkalmazása<br />
ajánlatos és szükséges<br />
Óbecse községben<br />
- méghozzá az önkormányzati<br />
adminisztrációban és a<br />
közintézményekben, valamint<br />
a közvállalatokban is.<br />
- Ugyanakkor úgy gondolom,<br />
hogy a kétnyelvűség<br />
nem bír döntő jelentőséggel<br />
a tekintetben, hogy ezek az<br />
intézmények hogyan működnek.<br />
Szerbia alkotmánya,<br />
Vajdaság Autonóm<br />
Tartomány Statútuma és<br />
Óbecse község Statútuma<br />
meghatározza a hivatalos<br />
használatban levő nyelveket<br />
és írásmódokat és e tekintetben<br />
minden egyértelmű.<br />
A kétnyelvűség tiszteletben<br />
tartása szükséges,<br />
ha a kétnyelvűséget nem<br />
diszkriminációs eszközként<br />
használják a község polgáraival<br />
szemben, mint amikor<br />
például a kétnyelvűség<br />
a munkahelyre való felvétel<br />
egyedüli feltétele, amely<br />
ugyan nem hivatalos feltétel,<br />
de sok esetben döntő<br />
feltételnek bizonyult. Hangsúlyozom,<br />
hogy nem engedhető<br />
meg semmiféle<br />
diszkrimináció, így a nyelvhasználati<br />
sem. A helyi önkormányzat<br />
kiáll a kétnyelvűség<br />
mellett és ezt több<br />
ízben is bizonyította. Szerintem<br />
a nyelvtudás és<br />
nyelvhasználat támogatásaként<br />
ingyenes nyelvtanfolyamokat<br />
kell szervezni,<br />
mindkét nyelv esetében.<br />
Szükséges, hogy a magyar<br />
anyanyelvű polgárok tudjanak<br />
szerbül és fordítva,<br />
azért, hogy jobban megértsék<br />
egymást.<br />
Ön szerint Óbecse<br />
községben és a helyi<br />
önkormányzatban<br />
tiszteletben tartják-e a<br />
községi Statútum 6.<br />
szakaszát, amely kimondja,<br />
hogy a község<br />
területén a szerb<br />
nyelven kívül hivatalos<br />
használatban van<br />
a magyar is?<br />
- Természetesen. Vannak<br />
példák, amelyek ezt bizonyítják.<br />
Például önök is<br />
több ízben írtak a községi<br />
szolgáltató iroda működéséről<br />
és közölték a polgárok<br />
véleményét, miszerint elégedettek<br />
annak munkájával,<br />
és ez a legjobb bizonyítéka<br />
annak, hogy sem a<br />
szerb, sem a magyar anyanyelvű<br />
polgárok nem panaszkodtak<br />
arra, hogy nincs<br />
tiszteletben tartva a kétnyelvűség.<br />
Továbbá, minden hivatalos<br />
protokollban mindkét<br />
nyelvet használják,<br />
amennyiben erre szükség<br />
mutatkozik, a községi képviselő-testület<br />
ülésein pedig<br />
van hivatalos tolmács, aki a<br />
képviselők rendelkezésére<br />
áll, és ily módon e testületben<br />
is jelen van a kétnyelvűség.<br />
Mindazon önkormányzati<br />
dolgozók, akik<br />
kapcsolatban állnak a<br />
polgárokkal, tudnak a<br />
szerben kívül magyarul<br />
is?<br />
- Szerintem van elég<br />
foglalkoztatott a községi adminisztrációban,<br />
aki mindkét<br />
nyelven beszél, ők teljesen<br />
elfogadhatóan beszélik<br />
mindkét nyelvet, úgy, hogy<br />
a polgárok jó szolgáltatást<br />
kapjanak.<br />
Dušan Jovanović, a<br />
községi képviselő-testület<br />
elnöke úgy véli, hogy a helyi<br />
önkormányzatban, a községi<br />
intézményekben és a<br />
község által alapított közvállalatokban<br />
szükséges a<br />
kétnyelvűség alkalmazása.<br />
- Jó lenne, ha a szerb<br />
anyanyelvű polgárok és fordítva,<br />
tudnák a másik nyelvet,<br />
hogy ledőljenek a nyelvi<br />
akadályok és a jobb mindennapi<br />
kommunikáció érdekében,<br />
ami az egymásközti<br />
toleranciát is növelné.<br />
Mindazon önkormányzati<br />
dolgozók, akik<br />
kapcsolatban állnak a<br />
polgárokkal tudnak a<br />
szerben kívül magyarul<br />
is?<br />
- Mivel nem a községi<br />
adminisztrációban dolgozok,<br />
nincs konkrét információm<br />
arról, hogy a polgárokkal<br />
kapcsolatban levő foglalkoztatottak<br />
mindegyike<br />
tud-e a szerb nyelven kívül<br />
magyarul is, de úgy vélem,<br />
hogy amennyiben valaki<br />
nem tud olyan szinten magyarul,<br />
hogy megértesse<br />
magát az ügyfelekkel, akkor<br />
az ilyen végrehajtók számára<br />
a községnek tanfolyamokat<br />
kellene szerveznie.<br />
F.D.K.<br />
(Fordította: Márton Attila)
Change language