01.06.2016 Views

proba

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

SEBZETT FÖLDÖN, SEBZETT FOLYÓ<br />

Sebzett földön, sebzett folyó,<br />

szíveken könny s iringó,<br />

ruhám, csizmám elszakadt rég,<br />

kalapom is elszerették.<br />

Bölcsôm széttört, ajkam telel,<br />

sok-sok szómra fejfa felel,<br />

négy égtáj hét muzsikája e föld<br />

árváinak örök imádsága.<br />

Arany ország selyem füvén,<br />

halódik a szó, hanyatlik a fény,<br />

lepel borul lombra, szájra,<br />

nem száll madár csonka ágra.<br />

Jaj, de sokan jönnek-mennek,<br />

míg ez ôsi mezôn honra lelnek,<br />

s ha zeng a daluk szép hazában,<br />

öröm hull kies mezô karéjára.<br />

BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 1993. MÁRCIUS 18.<br />

AKI A JÖVÔBEN HISZ…<br />

Megszülettem a holnapnak, hogy a<br />

mában tiszteleghessek a múltnak,<br />

mert aki a jövôben hisz, az a múltat<br />

nem feledve éli jelen emberségét.<br />

BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 1995. MÁJUS 8.<br />

MARGITSZIGET KECSES VIRÁGA<br />

Heves indulattal küzdött akkor a Nap,<br />

fényszikrát szórtak a hû csillagok,<br />

az orgonák egymás fölé hajoltak,<br />

minden parányt betakarva illatukkal.<br />

Aranyszínû idôben, nesztelen fák alatt<br />

röpködött, bizsergett a szenvedély,<br />

forrón ölelkeztek a dúslombú fák,<br />

lenge szellô simogatta a lázas arcokat.<br />

Ó, visszajön-e még az a bíborban játszó nap,<br />

melyben szeretni, ölelni, csókolni tudlak még,<br />

vágyam most így lát, szívem tavasza is tart,<br />

arcod ma is ott látom az árnyas fák alatt.<br />

Angyalok tündére, Margitsziget kecses virága,<br />

jöjj, szeress még, bíborló nyári rózsám,<br />

a messze múlt édes emlékét ôrzi a sziget; –<br />

életem rubintja vagy, lelkem szép rôzselángja.<br />

A HAZUGSÁG<br />

SZÍVEMBÔL VÉRT, HITET LOPNI JAR<br />

A hazugság szívembôl vért, hitet lopni jár,<br />

bor, napfény szívet erôsít, igazságot táplál,<br />

lelkembôl kivetem e jégtekintetû világot,<br />

szilaj paripámmal viritó tavaszba szállok.<br />

Bûnök éje ül a hazán, a rónát Nap nem hímzi,<br />

mezôt, rétet vihar altat, bele is ôszült e rög –;<br />

de ha a hon leveti magáról ezer baját,<br />

s botjával csépeli el a gonoszt, tüstént talpra áll.<br />

E fuldokló jelenben haragom mértéken túli,<br />

tûz tombol körülem, hitványarcú vörös tûz,<br />

e silány világból hiányzik boldogságnak lelke –;<br />

béke lesz, béke, ha kitisztul az ész és a fej.<br />

Hazánk egy gyülevész bagázs balkezében ég,<br />

vad láng üszkében nem ringatózik remény,<br />

és mégis, mégis összerogy e rendvesztett világ,<br />

csillag s nap ragyog majd itt mindenek felett.<br />

BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 2009. NOVEMBER 28.<br />

KI KOFAKÉNT ZAJONG<br />

Ki kofaként zajong, hazát elad,<br />

annak szívében nem lakik a hon,<br />

bitang az, ki országot dúl s ront.<br />

Betyárokból nincs szûkén a haza,<br />

tettük sok-tíz esztendô bánja, e hûvös,<br />

sötét világ ma is szórja sörényes mocskát.<br />

Ne búslakodj, magyar új csillag született<br />

az égen, mely beragyogja hazánk földjét,<br />

s reményt ad egy boldogabb jövô jöttének.<br />

Magyarrá lesz itt szív s lélek, a magyarok<br />

istene feltaslizza mindazokat, kik e drága<br />

hont becsmérlik, népét törpítik, gyalázzák.<br />

E hazában csak a gazságnak van becse?!<br />

Mozdulj végre – romok hazája, Magyarország!<br />

Ezerszáz fájdalom sorsod?, vagy világít még<br />

fáklyád?<br />

Homlokunkon lifeg a jelen szennye, mocska,<br />

nem lesz anyaföld, nem lesz haza, míg ki nem<br />

szakítjuk a rög testét e bitangoló csordából.<br />

BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 2010. JANUÁR 16.<br />

S<br />

Z<br />

A<br />

T<br />

M<br />

Á<br />

R<br />

I<br />

T<br />

A<br />

R<br />

C<br />

S<br />

A<br />

G<br />

Y<br />

U<br />

L<br />

A<br />

BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 1998. DECEMBER 23.<br />

81

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!