SEBZETT FÖLDÖN, SEBZETT FOLYÓ Sebzett földön, sebzett folyó, szíveken könny s iringó, ruhám, csizmám elszakadt rég, kalapom is elszerették. Bölcsôm széttört, ajkam telel, sok-sok szómra fejfa felel, négy égtáj hét muzsikája e föld árváinak örök imádsága. Arany ország selyem füvén, halódik a szó, hanyatlik a fény, lepel borul lombra, szájra, nem száll madár csonka ágra. Jaj, de sokan jönnek-mennek, míg ez ôsi mezôn honra lelnek, s ha zeng a daluk szép hazában, öröm hull kies mezô karéjára. BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 1993. MÁRCIUS 18. AKI A JÖVÔBEN HISZ… Megszülettem a holnapnak, hogy a mában tiszteleghessek a múltnak, mert aki a jövôben hisz, az a múltat nem feledve éli jelen emberségét. BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 1995. MÁJUS 8. MARGITSZIGET KECSES VIRÁGA Heves indulattal küzdött akkor a Nap, fényszikrát szórtak a hû csillagok, az orgonák egymás fölé hajoltak, minden parányt betakarva illatukkal. Aranyszínû idôben, nesztelen fák alatt röpködött, bizsergett a szenvedély, forrón ölelkeztek a dúslombú fák, lenge szellô simogatta a lázas arcokat. Ó, visszajön-e még az a bíborban játszó nap, melyben szeretni, ölelni, csókolni tudlak még, vágyam most így lát, szívem tavasza is tart, arcod ma is ott látom az árnyas fák alatt. Angyalok tündére, Margitsziget kecses virága, jöjj, szeress még, bíborló nyári rózsám, a messze múlt édes emlékét ôrzi a sziget; – életem rubintja vagy, lelkem szép rôzselángja. A HAZUGSÁG SZÍVEMBÔL VÉRT, HITET LOPNI JAR A hazugság szívembôl vért, hitet lopni jár, bor, napfény szívet erôsít, igazságot táplál, lelkembôl kivetem e jégtekintetû világot, szilaj paripámmal viritó tavaszba szállok. Bûnök éje ül a hazán, a rónát Nap nem hímzi, mezôt, rétet vihar altat, bele is ôszült e rög –; de ha a hon leveti magáról ezer baját, s botjával csépeli el a gonoszt, tüstént talpra áll. E fuldokló jelenben haragom mértéken túli, tûz tombol körülem, hitványarcú vörös tûz, e silány világból hiányzik boldogságnak lelke –; béke lesz, béke, ha kitisztul az ész és a fej. Hazánk egy gyülevész bagázs balkezében ég, vad láng üszkében nem ringatózik remény, és mégis, mégis összerogy e rendvesztett világ, csillag s nap ragyog majd itt mindenek felett. BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 2009. NOVEMBER 28. KI KOFAKÉNT ZAJONG Ki kofaként zajong, hazát elad, annak szívében nem lakik a hon, bitang az, ki országot dúl s ront. Betyárokból nincs szûkén a haza, tettük sok-tíz esztendô bánja, e hûvös, sötét világ ma is szórja sörényes mocskát. Ne búslakodj, magyar új csillag született az égen, mely beragyogja hazánk földjét, s reményt ad egy boldogabb jövô jöttének. Magyarrá lesz itt szív s lélek, a magyarok istene feltaslizza mindazokat, kik e drága hont becsmérlik, népét törpítik, gyalázzák. E hazában csak a gazságnak van becse?! Mozdulj végre – romok hazája, Magyarország! Ezerszáz fájdalom sorsod?, vagy világít még fáklyád? Homlokunkon lifeg a jelen szennye, mocska, nem lesz anyaföld, nem lesz haza, míg ki nem szakítjuk a rög testét e bitangoló csordából. BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 2010. JANUÁR 16. S Z A T M Á R I T A R C S A G Y U L A BUDAPEST-RÁKOSCSABA, 1998. DECEMBER 23. 81
S Z I N T E SZINTE GÁBOR FESTÔMÛVÉSZ, EGYETEMI TANÁR G Á B O R 1174 Budapest, Sóska u. 69. Telefon: 06-1-258-5785 • Festészetem a magyar hagyományokat követi, ezen az úton adok választ a jelen és a jövô legfontosabb kérdéseire. • Budapesten született, 1928-ban. Tanulmányait a Budapesti Képzômûvészeti Fôiskolán és a firenzei Accademia delle Belle Arti-n végezte. • Elsô kiállítása 1958-ban Firenzében a Palazzo Strozziban volt, amit az elmúlt évtizedek alatt hazájában, Olaszországban, Németországban 78 önálló kiállítás követett. • Számos mûvet alkotott épületeken, faintarziát, mozaikot, színes üvegablakokat (Gyöngyös, Mûvelôdési Központ). • Kiemelkedô egyénisége a magyar színházmûvészetnek, 115 színmû és több film díszletét tervezte. • 1971-tôl egyetemi tanár, a Képzômûvészeti Egyetemen 13 évig tanszékvezetô, a Színház- és Filmmûvészeti Egyetemen 32 évig tanított. Jelentôs irodalmi munkássága is. Irodalmi útikönyvei népszerûek, történelmi tárgyú videói ugyancsak. Festményeit hazai és külföldi múzeumok, valamint magángyûjtemények ôrzik. • 2008-ban a XVII. kerület díszpolgára. • IRODALOM Mezei Károly: Szinte Gábor, Erdélyen át Firenzéig. Kairosz Kiadó, 2004, Budapest. Szinte Gábor: Velence és Firenze titkai. Budapest, 2001, 2003. Szinte Gábor: Róma, Nápoly, Apulia titkai. Jonathan Miller, Budapest, 2003. Szinte Gábor: „Szabad szemmel.” Kairosz Kiadó, 2005. Szinte Gábor, Mezei Károly: Magyarnak lenni – tett és semmi más.” Kairosz Kiadó, 2008. • UTÓBBI MÛVEI „II. Szilveszter pápa – Magyar Szent Korona”, 110 m 2 falkép sorozat, 2005. Franciaország, Saint-Simon. „Szt. István, Boldog Gizella, Szt. Imre”, Budapest, Rezsô téri templom, 2008. „Jannus Pannonius”, 80 × 110 cm, Budapest, Magyar Katolikus Rádió, 2010. • Internet: www.festomuvesz.hu • „II. Szilveszter, a tudós” – DVD, „Szinte Gábor, életmû” – DVD I–II. 82
Change language