Magyar Sakkvilág
El ajedrez es un juego, considerado un deporte, entre dos personas, cada una de las cuales dispone de 16 piezas móviles que se colocan sobre un tablero dividido en 64 escaques. En su versión de competición está considerado como un deporte.
El ajedrez es un juego, considerado un deporte, entre dos personas, cada una de las cuales dispone de 16 piezas móviles que se colocan sobre un tablero dividido en 64 escaques. En su versión de competición está considerado como un deporte.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Nemzetközi panoráma<br />
Szívós hagyomány, töretlen tekintély<br />
A sakkvilágbajnok-jelöltek tornái<br />
A Moszkvában kezdődő kandidátusi, azaz<br />
jelölti viadal az esztendő vezető sakkeseménye,<br />
és a világbajnoki címvédő mérkőzés<br />
után, amely novemberben lesz az Egyesült<br />
Államokban, a második legnagyobb<br />
sakkesemény a földkerekségen.<br />
Az orosz fővárosban avégett csapott össze<br />
a sakkozás nyolc kiemelkedő képviselője,<br />
hogy tisztázza, ki lesz a képletes sakk-koronát<br />
jelenleg birtokló Magnus Carlsen kihívója.<br />
A válogatás koronája<br />
A sakk, mint ismeretes, sok egyéb mellett<br />
hagyomány is, és ezek az erős nagymesterek<br />
csoportjának részvételével rendezett<br />
világbajnokjelölti tornák az 1950-es<br />
budapesti viadal óta napirenden vannak.<br />
Az említett alkalommal David Bronstejnnek<br />
ment legjobban a játék, a képletes<br />
sakk-koronát birtokló Mihail Botvinnikkal<br />
azonban Bronstejn nem bírt. Ez időtől<br />
kezdve állandóak az ilyen versenyek,<br />
bár az előző és a jelenlegi évszázad mezsgyéjén<br />
bizonyos ideig olyan újító elképzelések<br />
próbáltak érvényesülni a klasszikus<br />
keretek között, amelyek mindenekelőtt a<br />
kieséses rendszerű vetélkedésre való áttérést<br />
tartották szem előtt, a hagyomány<br />
mégis erősebbnek bizonyult. A Nemzetközi<br />
Sakkszövetség, illetve elnöke, Kirszan<br />
Iljumzsinov erőfeszítéseinek köszönhetően<br />
fokozatosan olyan kifogástalanul<br />
kiegyensúlyozott rendszer épült ki, amely<br />
teljesen átlátható, kizárja a véletleneket,<br />
és a legnépszerűbb versenyformák iránt<br />
sem közömbös.<br />
E rendszer fénypontjának a kandidátusi<br />
viadal tekinthető, amelynek jelenlegi<br />
formája öt éve létezik. A moszkvai<br />
erőpróbán, akárcsak a megelőző 2011.,<br />
2013. és 2014. évi, Kazanyban, Londonban<br />
és Hanti-Manszijszkban lezajlott viadalokon,<br />
nyolc nagymester ült táblához, és a<br />
kazanyi play-off, azaz kieséses rendszerű<br />
viaskodást leszámítva két körben küzdött<br />
egymással. Ami az orosz fővárosba vezető<br />
főútvonalakat illeti, ezek ismét a FIDE<br />
Grand Prix és világkupa versenyei, amelyeken<br />
a jelölti torna résztvevőinek fele<br />
választódott ki.<br />
A Grand Prix négy versenyt jelent,<br />
ezeken a sakkozók elitjének többsége lép<br />
sorompóba, a két, eredményei alapján<br />
éppen legerősebbnek számító nagymester<br />
azonban – s ezek most az amerikai Fabiano<br />
Caruana és Hikaru Nakamura voltak<br />
– eleve a vb-jelölti mezőny tagjának érezheti<br />
magát.<br />
A világkupa, amelynek döntősei<br />
szintén belépőt váltanak a kandidátusi<br />
nyolcasba, a lényeget tekintve ugyan<br />
árnyalatnyival szerényebb rangú, mégis<br />
jellemző rá a K.O, azaz a kiütéses vb sava-borsa,<br />
azaz feszült, izgalommal teli<br />
légköre. Itt azonban kissé más erények<br />
szükségesek a sikerhez, mint a „simább”<br />
versenyeken, nem boldogulhat például<br />
az ember megfelelő rapidsakk- és villámsakktudás<br />
nélkül. Míg a tavalyi Grand<br />
Prix-sorozat az amerikai játékosok diadalát<br />
hozta, a szintén múlt esztendei bakui<br />
világkupa döntőjét orosz nagymesterek<br />
vívták, és Szergej Karjakin felülkerekedett<br />
ugyan Pjotr Szvidleren, mindketten bejutottak<br />
a kandidátusi tornára.<br />
Ami a mostani vb-jelölti verseny<br />
mezőnyének másik felét illeti, ők nem<br />
legfrissebb sikereik s egyáltalán nem<br />
konkrét versenyeredményeik alapján kerültek<br />
be ebbe az arénába, hanem egész<br />
eddigi pályafutásuk elismeréséül. Ilyen<br />
résztvevő az indiai Viswanathan Anand,<br />
aki az előző ciklusban bajnoki döntőt vívott,<br />
de a rövidebbet húzta – így most<br />
érvényesül tehát az a hagyományos elv,<br />
hogy a legutóbbi fináléban vesztes félnek<br />
lehetősége legyen hibája kijavítására.<br />
A bolgár Veszelin Topalov és a holland<br />
Anish Giri viszont magas értékszámuk<br />
alapján kapott esélyt a bizonyításra, végül<br />
az örmény Levon Aronjan annak köszönhetően<br />
részesült zöld kártyában a<br />
verseny szervezőitől, hogy utóbbiaknak<br />
fő partnerük az örmény gyökerű Tashir<br />
cégcsoport. Nem mellesleg Aronjan<br />
sport szempontok alapján is e nagy küzdőtérre<br />
való, minthogy napjaink egyik<br />
legerősebb sakkozója, és a szellemi tornászok<br />
világranglistáján az egyik vezető<br />
helyen áll.<br />
Idegborzoló<br />
pillanatképek<br />
Befejezésül könnyű választ adnunk arra<br />
a kérdésre, hogy miért örvendenek olyan<br />
nagy tekintélynek a világbajnokjelöltek<br />
tornái. Az első ok az itt összesereglő<br />
ellenfelek színvonala lehet, de az is elmondható,<br />
hogy a sakknaptárban immár<br />
szilárd helyszínnel és időponttal szereplő<br />
szupertornák – a Tata Steel Wijk aan<br />
Zee-ben, a Zürich Chess Challenge, a<br />
dortmundi Sparkassen Chess Meeting<br />
és a Moszkvában meghonosodott Aljechin<br />
Emlékverseny – közül is kevesen<br />
múlják felül a kandidátusi viadalok szereplőinek<br />
értékszám-átlagát. S ha mégis<br />
sikerül nekik, azok a versenyek csupán<br />
fele akkora elit mezőnyűek, mivel nyolc<br />
ilyen extraklasszis leültetésére nemigen<br />
futja erejükből.<br />
A moszkvai világbajnokjelölti viadal<br />
külön érdekessége résztvevőinek sokfélesége<br />
volt, ezt a mezőnyt ugyanis különböző<br />
nemzedékek képviselői összecsapásaként<br />
is felfoghatjuk. A már ötödik évtizedében<br />
járó Viswanathan Anand, a negyvenesztendős<br />
Veszelin Topalov és a harminckilenc<br />
éves Pjotr Szvidler készült itt tengelyt<br />
akasztani az 1990-es évek végén és a 2000-<br />
es évek elején beérkezett Levon Aronjannal<br />
és Hikaru Nakamurával, valamint a jelenlegi<br />
világbajnok Magnus Carlsen korosztályába<br />
tartozó Anish Girivel, Fabiano Caruanával<br />
és Szergej Karjakinnal.<br />
Megkülönböztető vonása végül<br />
a szóban forgó viadalnak a játékosokban<br />
munkáló rendkívül erős késztetés. A<br />
kandidátusi vetélkedő 420 ezer eurós díj-<br />
alapja mai sakkmérce szerint is kiemelkedő,<br />
a pénznél is fontosabb hajtóerő azonban,<br />
hogy annak a címnek megszerzésére,<br />
pontosabban megközelítésére nyílhat<br />
esély e küzdőtéren, amely évszázadnál<br />
hosszabb létezése során a legtekintélyesebbek<br />
egyikének tekinthető a sport világában.<br />
A szereplők nem mindennapi klaszszisa<br />
gyakran szavatol ugyanis lélegzetelállító<br />
fejleményeket a kandidátusi tornákon.<br />
Nehéz például elfelejteni, mi történt<br />
2011-ben Kazanyban, ahol mindkét<br />
középdöntőben késhegyig menő küzdelem<br />
folyt, s mind Borisz Gelfandnak Gata<br />
Kamsky-jal, mind Alekszandr Griscsuknak<br />
Vlagyimir Kramnyikkal csak a rájátszásban<br />
sikerült kiharcolnia a továbbjutást.<br />
Míg Gelfand esetében egy veterán teljesítményét<br />
ünnepelték, Griscsuk sikere<br />
talán az egész versenyévad legnagyobb<br />
szenzációjának számított.<br />
Végül az indiai nagyság erőtartalékairól<br />
sokat elárult a hanti-manyszijszki<br />
jelölti torna, amely előtt aligha fogadott<br />
volna rá bárki is mint esélyesre. Most,<br />
hogy oda a címe, biztos örökre búcsút<br />
mond ilyen ábrándjainak, és csak azért<br />
indul majd hasonló erőpróbákon, hogy kipipálja<br />
ezeket – lehetett akkor gondolni.<br />
Anand azonban olyan ihletetten s erősen<br />
játszott, mintha húsz évet fiatalodott volna,<br />
és egy ponttal megelőzte az utána következő<br />
Karjakint.<br />
Alekszej Doszpehov cikke a moszkvai kandidátusi<br />
viadal előestéjén jelent meg a<br />
kommerszant.ru weboldalon.<br />
Válogatta és fordította: Szilágyi Péter<br />
10 MAGYAR SAKKVILÁG
Change language