Magyar Sakkvilág

Papp Márió
Az eredménytelenség
abszolút rekordere
Volt egyszer egy katona
Krónika
Akár a mesékben. Párizsi volt, ízig-vérig
francia, a „Gloire” gyermeke. Annak
kellett volna lennie, ha nem a
Nagy Forradalom és a Napóleon utáni
morális nihil éveiben születik.
Egész élete, közel nyolcvan esztendei harc a
legnemesebb küzdelem jegyében telt. Országról
országra, harctérről harctérre kergette,
űzte a Dicsőséget, és ki is érdemelte
mindannyiszor. A harcszünetekben a tudomány
csúcsait ostromolta nem kisebb hévvel
és nem kevesebb eredménnyel. A matematika
is dicsőségkönyvében őrzi a nevét.
A béke (számára valószínűleg értelmetlen
és fölös) idején is harcolt – csak jobb híján
a zöld posztó és a fekete-fehér tábla harcmezején.
Ha rajta múlott, a fürdőhelyek, a
Casinók sakkasztalainál kötött ki ilyenkor.
Amikor Charles Paul Narcisse Moreau
(1837–1916) meglátta a napvilágot a napóleoni
„Grand Armée” veteránjainak zöme
még nem töltötte be az ötvenet! És húsz
éve kallódtak már – két elveszett nemzedék!
Elölről kellett kezdeni mindent. Nem
volt más, csak – Victor Hugo szavaival – az
ifjú lelkek szomjúsága. Az ifjú Moreau tüzértisztnek
tanult. Kitüntetéssel avatták,
akár annak idején Bonapartét. Lázasan keresi
a lehetőséget, a feladatot, s a nagyzoló
III. Napóleon erre bőven ad alkalmat. Már 26
évesen a francia intervenciós hadak tüzérsége
élén látjuk Mexikóban. A franciák által
trónra segített Habsburg Ferdinánd Miksa,
Ferencz József öccse személyesen tünteti ki.
A költői lelkű I. Miksa (még dubrovniki botanikus
kertjében magyar verseket is írt!) a
kissé fantazmagórikus „Guadeloupe-i Szent
Szűz Lovagjává” avatja. Végigharcolja a 19.
század talán legnagyobb kalandorvállalkozását,
majd Afrikába kerül. Szenegálban a
rabszolga-kereskedelem felszámolásáért
harcol, majd az Atlasz-hegység körüli csaták
következnek Marokkóban, aztán a Szuezi
csatorna-vállalkozás katonai biztosítása. Innen
szólítja haza a porosz-francia háború. A
katasztrofális sedani csatában császárával
együtt esik fogságba. Rövid hadifogság után
Algéria pacifikálásából veszi ki a részét. Oly
rátermetten és hősiesen, hogy előbb a francia
Becsületrend Lovagja, majd Tisztje lesz.
Ekkor már ezredes. És ez is marad a toldalékneve
– Colonel Moreau – a haláláig (bár a világháború
elején egy tiszteletbeli megbízás
járulékaként vezérőrnaggyá is előlép).
A Sedant követő időktől szaporodnak
meg matematikai publikációi. Nagy
elődök példája sarkallhatta ebben is, hisz
a (francia) tüzérség számtalan nagyságot
kölcsönzött a tudománynak az évszázadok
során (elég Monge, két Bernoulli vagy
Carnot nevét említeni). A számelméletben
jeleskedik, segít bizonyítani a nagyjelentőségű
Dirichlet-tételt, s ennek révén általánosítja
az úgynevezett „vörös-fehér
játékot” egy általa bevezetett polinom, a
máig a nevét viselő „Moreau-féle nyaklánc-számláló
funkció” segítségével. (Ez
nagyjából azt állítja, hogy ha egy számhoz
hozzáadunk egy másikat, majd annak
a kétszeresét, majd a háromszorosát és így
tovább, ebben a sorozatban végtelen sok
prímszám akad, feltéve hogy a kiinduló
számoknak nincs közös osztója – aminek
a valószínűségszámításban és a játékelméletben
vannak jelentős következményei!)
A sakkévkönyvekben, adatbázisokban
fellelhető korai Moreau, C. Moreau
játszmák egy Camile nevű erős játékos,
névrokonától származnak. Az ő sakkemlékeit
visszaemlékezések és a 20. század
eleji nagy monte-carlói versenyek dokumentumai
őrzik. Az 1902-es II. és egy évre
rá a III. verseny egyik főszervezője volt
Dadián Mingrelia hercege (maga is mesterjátszó)
társaságában. Aztán 1903-ban
– hogy, hogy nem – február 10. és március
18. között az indulók táborában is ott találjuk.
Az ekkor váltott 26 játszmájával írta
be kitörölhetetlenül a nevét a sakkhistóriába!
Ugyanis mindannyit elvesztette! A (mai
szóval) nagymesterversenyek történetében
azóta is felül- (pardon: alul-) múlhatatlan
az ő nulla százalékos eredménye!
A kortársak nyomban felmentették
volna, mondván: az utolsó pillanat után,
az első játéknapon kényszerült beugrani,
mikor is Csigorin összerúgta a port a versenyigazgatósággal,
megsértődött és elutazott.
Ez azonban nem valószínű, mivel
már az előző évi versenyt (amit egyébként
Maróczy nyert!) értékelő sajtóbeszámolók
említik mindkettőjüket, Csigorint is,
Moreau-t is a jövő évi résztvevők sorában.
Érthetetlen ez a totális eredménytelenség,
mert még felkészületlen „pótjátékosként”
sem volt könnyű ellenfél. A verseny győztese,
Tarrasch két hosszú, eseménytelen
partiban nyúzta meg. Egyedül a második
helyezett Maróczy csapta agyon tanárosan:
KÖZÉPCSELC22
Maróczy–Moreau
1.e4 e5 2.d4 exd4 3.£xd4 ¤c6 4.£e3
¥e7 5.¤c3 d6 6.¥d2 ¥e6 7.0–0–0
¥f6 8.f4 £c8 9.¤f3 ¤h6 10.h3 ¥xc3
11.¥xc3 0–0
12.f5 ¥d7 13.f6 ¤e5 14.¤xe5 gxf6
15.£g3+ ¢h8 16.¤xd7 és nincs tovább.
1–0
A többiek ellen sokáig „normális menetű”,
vállalhatóan induló játszmákat váltott:
SZICÍLIAI VÉDELEM
Moreau–Pillsbury
B32
1.e4 c5 2.¤f3 ¤c6 3.d4 cxd4 4.¤xd4
¤f6 5.¤c3 g6 6.¥e3 ¥g7 7.¥e2
0–0 8.0–0 d5 9.¤xc6 bxc6 10.exd5
cxd5 11.¥f3 ¥b7 12.¥d4 e6 13.¥e5
¤h5 14.£d4 f6 15.£b4 ¥a6 16.¥d6
¥xf1 17.¦xf1 ¦f7 18.¤xd5 a5
19.£a3 exd5 20.¥xd5 ¥f8 21.¥xf7+
¢xf7 22.£b3+ ¢g7 23.£b7+ ¢h8
24.¥xf8 £xf8 25.¦d1 ¦e8 26.h3
£b4 27.£xb4 axb4 28.¦d4 ¦b8
29.g4 ¤g7 30.a3 bxa3 31.bxa3 ¢g8
32.¦b4 ¦c8 33.c4 ¤e6 34.¦b6 ¢f7
35.¦b7+ ¦c7 36.¦xc7+ ¤xc7 37.¢f1
¢e6 38.¢e2 ¢d6 39.¢d3 ¢c5
40.¢c3 ¤e6 41.h4 ¤d4 0–1
SPANYOL MEGNYITÁS
Marco–Moreau
C67
1.e4 e5 2.¤f3 ¤c6 3.¥b5 ¤f6 4.0–0
¤xe4 5.d4 ¥e7 6.¦e1 ¤d6 7.dxe5
¤xb5 8.a4 ¤bd4 9.¤xd4 ¤xd4
10.£xd4 0–0 11.¥f4 d5 12.exd6 ¥xd6
13.¥xd6 £xd6 14.£xd6 cxd6 15.¦e7
¦b8 16.¤a3 a6 17.¤c4 d5 18.¤b6
¥e6 19.¦d1 ¦fd8 20.a5 ¢f8 21.¦c7
¦d6 22.c3 ¢e8 23.f3 ¦c6 24.¦xc6
bxc6 25.¢f2 ¢e7 26.b4 h5 27.¢e3
g6 28.¢d4 ¢d6 29.¤a4 ¦a8 30.¤c5
¦a7 31.¦e1 ¦a8 32.h4 ¦a7 33.¦g1
¦a8 34.g3 ¥f5 35.g4 hxg4 36.fxg4
¥e6 37.h5 gxh5 38.gxh5 ¦h8 39.¦h1
¥c8 40.h6 ¢e7 41.¤d3 ¢d6 42.¤e5
¥e6 43.h7 ¢c7 44.¦h5 ¢d6 45.¦h6
¢c7 46.¢c5 ¢b7 47.¦h5 d4 48.¢xd4
¢c7 49.¢c5 ¥d5 50.c4 ¥e4 51.¤xf7
¦xh7 52.¦xh7 ¥xh7 53.¤e5 ¥e4
54.¢d4 ¥f5 55.¤d3 ¢b7 56.¤c5+
¢a7 57.¢e5 ¥g4 58.¤e6 ¥e2 59.c5
¥c4 60.¢d6 ¢b7 61.¤d8+ és az ezredes
kapitulált. 1–0
Ha kellett, ellenesélyeket teremtett, olykor
magát a hátrányból is kivágta – hogy
végül mégis összeomoljon:
SPANYOL MEGNYITÁS
Moreau–Taubenhaus
1.e4 e5 2.¤f3 ¤c6 3.¥b5 ¤f6 4.d3
d6 5.¤c3 ¥e7 6.O-O O-O 7.¥xc6 bxc6
8.¤e2 ¦b8 9.c3 c5 10.¤g3 h6 11.h3
c6 12.£c2 ¥e6 13.b3 ¤d7 14.¥e3 d5
15.d4 dxe4 16.¤xe5 ¤xe5 17.dxe5
£d3 18.¦ac1 c4 19.¤xe4 £xc2
20.¦xc2 cxb3 21.axb3 ¥xb3 22.¦d2
¥d5 23.¤c5 ¦b5 24.¤d3 a5 25.¦a1
¦fb8 26.¢h2 g5 27.f3 ¥c4 28.¤f2 ¥e6
29.¥d4 ¦d8 30.¤g4 c5 31.¥e3 ¢g7
32.¦xd8 ¥xd8 33.¤f2 ¥c7 34.f4 ¦b2
35.¥c5 gxf4 36.¥d4 ¥d5 37.c4 ¦d2
38.cxd5 ¦xd4 39.d6 ¥d8 40.¦a2 ¥h4
41.¢g1 a4 42.¢f1 ¢g6 43.¢e2 ¥xf2
44.¢xf2 ¢f5 45.¦e2 ¢e6 46.g3 fxg3+
47.¢xg3 a3 48.¢f3 ¦a4 49.¦a2 ¦a5
50.¢f4 ¦a4+ 51.¢f3 f6 52.exf6 ¢xd6
53.¦e2 ¦a7 54.¦a2 ¢e6 55.¢g4 ¢xf6
56.¢h5 ¦a4 57.¦f2+ ¢g7 58.¦a2
¦a5+ 59. ¢g4 ¢g6 60.h4 ¦a4+
61.¢h3 ¢f5 62.¢g3 ¢e4 63.¢g4 ¦a5
és világos letette a fegyvert. 0-1
Ennyi volna az úgynevezett Moreau-rejtély.
Egy angol szerző egy egész könyvet
szentelt a boncolgatásának, a sakkozó lelkivilágának
titkait remélte feltárni ezzel.
Ám meglehet, hogy nincs is itt semmi titok.
Derék ezredesünknek egyszerűen elment
a kedve. Mintha a küzdelem egy előrehaladottabb
pontján rendre elunta volna magát,
eluralkodott volna rajta valami kielégítetlenség.
Végtére tán értelme sincs: így, vér
és puskaporszag nélkül ez csak játszadozás!
Monte Carlo 1903.
1. Tarrasch 20, 2. Maróczy 19, 3. Pillsbury
18,5, 4. Schlechter 17, 5. Teichmann
16,5, 6. Marco 15,5, 7. Wolf 14,
8. Mieses 13, 9. Marshall 12, 10-11.
Taubenhaus, Mason 10,5, 12. Albin 8,
13. Reggio 7,5, 14. Moreau 0 pont
MAGYAR SAKKVILÁG 37