Késői füsti fecskék - EPA

Will
K IS KBit KÖZLEMKNYKK [ V I i
Kisebb
közlemények.
A csiksomlyói „fehérszárnyú" kerti rozsdafarkúról. Az ujabb
1 udománvos irodalomban Plioenicurus phoenicurus samamisicus HABLIZI.
néven (v. ö. STRESEMANN Journ. f. Ornithol. 11)28. évf. 386. o.) szereplő
fehérszárnyú kerti rozsdafarkút DR. MADARÁSZ GYULA ..Magyar
ország madarai' - cimü munkájának »8—99. oldalán Ruücilla mesolewn
(HEMPR. et EHRB.). kaukázusi füstfark néven említi hazánk faunája
ból, egy példány alapján, melyet KORBER IMRE Csiksomlyón,
1899. jjn. 2fi-án lőtt és a Nemzeti Múzeum madárgyüjteménvének adományozott.
Ez az adat azután számos hazai, sőt külföldi munkába is
belekerült. A példányt nemrégen megvizsgáltam s összehasonlítva kaukázusi
és cyprusi (ez utóbbi helyen a madár jelenlegi tudásunk szerint
csak átvonuló) példányokkal, továbbá STEGMANN ..Zur Systematik der
Rotschwänze" cimü dolgozatával (Journ. f. Ornith. 1928. évi.) és
KLEINSCHMIDT Erithaeus Arboreus monográfiájával a Bejarahban, arra
a meggyőződésre jutottam, hogy a példány nem sorolható a samamií7íC(t«-fajtához.
A csiksomlyói him példány fakóbarna szárnyán az evezők külső
szegélye az elejtés időszakának megfelelően kopott, a jobb szárnyon
5—6, a bal szárnyon csak 2—3 evezőn mutatkozik fehéres szegély,
leginkább még a II. rendüeken, de távolról sem olyan szembeszökő,
mint a tipikus samamisicus-okon. Ez utóbbiaknál nemcsak tisztább
fehér szinü az evezők szegélye, hanem az egész szárny szine is sötétebb
barna, hasonló a házi rozsdafarkú szárnyának színéhez s így a sötétebb
alapról a fehér szegély élesen különválik. Szárnyán azonkívül a 2.
evező hosszabb a ö.-nál, í>. evezője jóval rövidebb a 4. evezőnél, mig
a samamisicuson a 2. evező rövidebb mint a 6., az 5. evező pedig alig
rövidebb a 4. evezőnél. Hátának szine világosabb kékesszürke, mii;
a samamisicus-é sötétebb szürkéskék. Azaz a csiksomlyói példány tollazata,
eltekintve a gyengén fejlett fehéres evezőszegélyektől, olyan
mint az Erdélyben fészkelő kerti rozsdafarkuaké, nem tarthatjuk
tehát samamisicusnak. Megjegyzem még, hogy MADARÁSZ idézett könyve
III. tábláján lefestett fehérszárnyú kerti rozsdafarkú nem a csiksomlyói,
hanem egy wladikawkasi példányt ábrázol.
Ilyen többé-kevésbbé fehéres szinü evezőszegéllyel ellátott kerti
rozsdafarkuak Európa több vidékéről ismeretesek. Nemzeti Muzeu
munk gyűjteményében is van több példány. Legfeltűnőbb egy nógrád
megyei him 1894. ápr. 10-éről, mely KOSZTKA LÁSZLÓ gyűjtéséből
származik. 3—4 II. rendű evezőjén látható gyengén fejlett szegély,
szárnya azonban oly fakóbarna mint a nálunk fészkelőké. A 2. evező