Késői füsti fecskék - EPA

K1SKBB KÖZLEMÉNYEK
I Aquila
után kimenekült, a karvalyt az őr a kezében tartott jelző-zászlóval
bütötté. PALDY GÉZA
Egérjárás és ragadozómadárgyülekezés. Az egér járások tudvalevőért
a ragadozó madarak nagyobb méretű megjelenését szokták
kiváltain. Igy történt 1937 őszén is Békéscsaba vidékén, a mikor a
határt az egerek tömege árasztotta el. Kezdetben szeptemberben és
október első felében Circus macrourus és főleg fiatal (Jircus c. cyaneus
jelentkezett nagyobb mennyiségben, majd sok Buteo Buteo b. buteo tisztogatta
a legelőket és szántóföldeket. Az első Buteo l. lagobus példányok
okt. második felében mutatkoztak s azontúl mind nagyobb
számban gyülekeztek. Nov. elején rengeteg Strix a. áluco jelentkezett.
Nagy egérpusztitó tevékenységet fejtettek még ki a vörös vércsék és a
vetési varjak. A helybeli madárkitömőhöz sok ragadozó került s egerekkel
telt gyomruk élénken bizonyította nagy gazdasági hasznukat.
DR. TARJÁN TIBOR.
Baromfikolera pusztítása a hortobágyi halastavakon. A/. 1035. évaugusztus
havában a hortobágyi halastavakon nagyobbarányu vadrécepusztulásra
lett figyelmes a személyzet. Egy-egy reggelen 25 elhullott
darabot is szedtek össze egy-egy tavon. A budapesti Állatorvosi
Főiskola Kórbonctani Intézete a beküldött példányok alapján az elhullás
okául baromfikolerát állapított meg. Baromfikolera vidékünkön állandóan
van s minthogy a baromfi is kijár a tarlóra, a fertőzés lehetősége
adva van. 1935-ben az elhullott récék számát hozzávetőlegesen 500—
1000-re becsülöm. Ez a szám messze elmarad az 1930 évi járványtól,
amikor nemcsak a récék pusztultak, hanem a vadludak is.
NÉMETH SÁNDOR.
Megjegyzés a fehérszárnyú kerti rozsdafarkúról. DR. GRESCHIK
JENŐ a csiksomlyói bizonyító példány felülvizsgálata alapján megállapította,
hogy a DR. MADARÁSZ GYULA által a magyar ornisba beiktatott
Phoenicurus ph. samamisicus HABL. („mesoleuca'- HEMPR. et
EHRENB.) törlendő a faunából, mert a vizsgált példány nem valódi
samamisicus, hanem csak a kerti rozsdafarkú individuális variációja.
Evvel kapcsolatban most igen sajnálom, hogy a hivatkozott cikkemben*)
emiitett b u d a p e s t i (jánoshegyi) példányt pusztán csak észleltem,
közelről és távcsővel vagy egy órán keresztül, és nem ejtettem
el, — mert annak messziről is világító fehér szárnytükre kirívó kontraszttal
ütött el a szárny sötét színétől, és háta is inkább kékes mint
szürkés volt. Tükre pedig még a MADARÁSZ kóny vében lefestett w 1 a d í -
kawkazusi „mesoleuca" tükrénél is kiterjedtebb és intenzivebb
fehér volt. WARGA KÁLMÁN.
*) WARGA KÁLMÁN : Adalékok Budapest orniszahoz. Aquila, 1!>20. p. 261—254.