június 25. - Halis István Városi Könyvtár

Marton István: Több hozzászólót nem látok. De, Böröcz Zoltánnak is megadom szót.
Böröcz Zoltán: Én voltam az egyik az ügyrendi bizottsági ülésen, aki nem támogatta természetesen
ezt az előterjesztést. Ezer ok van rá egyébként, de a legfontosabbnak azt tartom, hogy része egy
olyan koncepciónak, amelynek a lényege az, hogy a mindenkori polgármester, azt kell, hogy
mondjam, döntési szabadságát korlátozzuk. Most már lassan tényleg polgármesternek sem kell majd
nevezni. Hogy nevezhetjük Önt Polgármester Úr, ha esetleg már minden jogosítványát a többség
kivonja Ön alól?
Marton István: Most kistérségi elnöknek is nevezhet, levezető elnöknek is nevezhet, védelmi
bizottsági elnöknek is nevezhet. Van körülbelül harminc címem Böröcz úr.
Böröcz Zoltán: Jelenleg az történik, hogy a Vízmű Zrt. közgyűlésén - ahol 83, 84 tulajdonos volt
jelen természetesen polgármesteri minőségben -, tulajdonosi közgyűlésén a mostani itteni közgyűlési
többség - és ebben Röst János urat beleértem, természetesen Cseresnyés urat beleértem.
Polgármester Úr tévedett. Egyiket egyik írta alá, a másikat mindkettő aláírhatta volna, hisz ez a
lényege - történt valami olyasmi, amire a közgyűlés úgy gondolja, a többség úgy gondolja, hogy nem
abban a szellemben hozta meg a döntését, ahogy a közgyűlés ezt jónak látja. Ezért mi nem a
konkrét ügyet vizsgáljuk, hanem Nagykanizsa Megyei Jogú Város vagyonrendeletét – ami azért egy
alaprendelet, ha szabad ezt mondanom, a legfontosabb szabályokat tartalmazza –, ezt fogjuk
módosítani e miatt a precedens miatt. Szóval, hogy is mondjam? Én azt gondolom, valamikor egy
nagy ember, talán Torgyán József mondta ugye, hogy mivel mire lőnek, meg mire Ő nem lő, ágyúval
verébre. Elképzelhetetlen számomra, hogy egy stabil éveken keresztül szabályozó helyi törvényt,
egy rendeletet módosítunk mindig egyetlen precedenshez. Ez már annyira nem lesz koherens a
végén, ez az egész rendelethalmazunk, mert az idén már körülbelül tíz rendeletet módosítottunk
csak azért, mert Röst úr, Cseresnyés úr és a többség azt gondolta, hogy a polgármestert korlátozni
kell. Most épp a vagyonrendelethez nyúlunk. Hát gondolják meg azért, hogy ez normális eljárás-e.
Ott lesz egy csomó polgármester a Vízmű Zrt. közgyűlésén, és mindenki teljes felelőséggel
nyilatkozik és szavaz, kivéve a legnagyobb tulajdont képviselő Marton Istvánt. Ő nem szavaz, Ő nem
teheti meg nélkülünk, Ő majd azt mondja, hogy kérem elhalasztani, és újra összehívni, mert ebben a
kérdésben és mondjuk, tíz ilyen szavazás lenne, mondjuk egy Rt. közgyűlésen, mert Ő, a nélkül nem
teheti meg, hogy mi előzetesen véleményt nem mondanánk. Gondoljanak bele azt, hogy mi
tulajdonképpen meg akarjuk ölni a várost és gazdasági társaságot, meg a tulajdonunkban,
résztulajdonunkban lévő társaságokat, vagy a munkáját segíteni akarjuk. Mi tulajdonképpen mit
várunk a Vízműtől? Tisztességes, jó minőségű vizet szolgáltasson száz évig, vagy azt várjuk, hogy a
mi tulajdoni hányadunkat, ami egyébként tényleg nagy, túl nagy – én ennek a városnak nem adnék
ekkora tulajdoni hányadot ebben az Rt-ben - ez magánvéleményem -, hogy mi folyamatosan
jogosítványainkkal próbáljunk élni. Mi a célja? Én azt gondolom, hogy lassan megöljük azt az Rt-t, és
előbb-utóbb működésképtelenné tesszük az Rt. közgyűlés működését mi nagykanizsaiak, ez a
testület. Én ehhez nem tudok partner lenni, és nem akarok eszköz lenni. Most ezeknek az eszközeit
tárgyaljuk ám sorban, hogy hogyan lehetetlenítjük el annak az Rt. közgyűlésnek a munkáját, amivel
mi egy tulajdonosok vagyunk. Polgármester Úr, én tudom, hogy ezt keresztül fogják verni az Urak,
mert nagyon sokan vannak, sokkal többen, mint én szeretném, akik az Ön ellehetetlenítését és a
Vízmű ellehetetlenítését szolgálják ezekkel. Ebben én nem leszek partner, de keresztül fogják verni
természetesen. Hát azt gondolom, hogy majd a történelem, vagy a jó Isten bocsássa meg nekik,
mert ugyanis ezek a dolgok nem pillanatnyi dolgok, ezek sok évtizedre szolgáló döntések még akkor
is, ha pillanatnyi politikai játszmák eszközévé, vagy áldozatává válnak.
Marton István: Igen, azt hiszem, hogy elég jó számokat említett Ön. Ugye Ön sem ma kezdte, volt
ennek a cégnek a vezetőtestületében, amiről most itt szól a történet, velem együtt, külön-külön is.
Valóban, amiket mond, az tökéletesen igaz. Itt egy közel két évtizedes rendelet agonizálásáról,
mondhatnám azt, hogy kiherélésről van szó. Ennek eredménye az, hogy ma 80 darab napirendi
pontot tárgyalunk, 80 előterjesztés van előttünk. Ebből hamarosan 120 lesz. Korábban ez olyan 40-
50, esetenként talán 60, ha volt, de hát a mindenkori felelőtlen többségnek a döntésétől függenek
ezek a dolgok. Valóban nekünk tavaly augusztus végég egészen jó rendeleteink és szabályzataink
voltak. Azóta nincs olyan közgyűlés, hogy egyet, kettőt ne rúgna bele az SZDSZ vezette FIDESZ.
Amit Röst úr felolvasott, a 22. § (3) bekezdése, azért ez megérdemli a figyelmet. Ha társaság legfőbb
szerve a tagsági jogokat gyakorló, vagyis a közgyűlés által előzetesen nem tárgyalt kérdésekben
kíván dönteni, úgy az önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kérni,
kivéve ha a társaság legfőbb szerve, az utólagos önkormányzati jóváhagyást a társasági döntés
36