ATF SZEMLE - Adventista Teológiai Főiskola - Hetednapi Adventista ...

• tanulmányok
A békesség görög kifejezése eiréné a háború ellenkezőjét jelenti, 6 a tulajdon
biztonságát. 7 A héber sálommal párhuzamosan ’harmóniát, csendességet, nyugalmat,
barátságot, rendet, együttlétet, teljességet és egészséget’ is jelent. 8 William
Banks a negatív megközelítés alapján szemlélteti a békesség eredeti jelentését.
„Egy zongora a működésképtelen billentyűvel nincs békességben, a hegedű
az elszakadt húrral mint hangszer nincs békességben. Egy autó a hiányzó akkumulátorral
nincs békességben. Miért? Mert képtelenek tökéletesen működni,
használhatatlanok annak a feladatnak az elvégzésére, amire megalkották azokat.
A teljesség hiánya következtében használhatatlanok. Így van az ember is, aki
nincs békességben Istennel. Az ember így elhibázza életének értelmét. Továbbá
az Úrral békességben levő keresztény, ha nem élvezi az Istentől rendelkezésre
álló békességet, ugyanúgy csökkenti alkalmasságát a menny szolgálatában.” 9
Jézus kereszthalála előtt békességét kínálta fel a tanítványoknak, hisz tudta,
mi vár rájuk, és látta szemükben az aggodalmat, a félelmet. 10 Előre jelezte, mi fog
bekövetkezni, mindezt azért, „hogy békességetek legyen énbennem. E világon
nyomorúságotok lesz; de bízzatok: én meggyőztem a világot.” 11
Krisztus halála utána a tanítványok békessége mégis elillant, reszketve és félelemmel
telve húzódtak meg a zárt ajtók mögött. Jézus megállt közöttük, és ismét
békességét hozta nekik: „Mikor azért este volt, azon a napon, a hétnek első
napján, és mikor az ajtók zárva voltak, ahol egybegyűltek a tanítványok, a zsidóktól
való félelem miatt, eljött Jézus, és megállt a középen, és mondta nékik: Békesség
néktek!”
Itt a Megváltó láthatóan megnyugtatja őket, szükségük volt erre a békességre,
hogy lecsillapodjon félelmük, és bizalmuk helyreálljon. 12 Az első békesség
szükséges ahhoz, hogy a tanítványok Jézusban ismét bízni tudjanak, fi gyelni
tudjanak rá, hogy megszólíthatók legyenek. Egy félelemmel teljes élethelyzetben
aligha tudja őket megszólítani a Mester, hogy munkát bízzon rájuk. Előbb le
kell csendesíteni a vihart, helyreállítani a bizalmat, megszerezni az osztatlan fi -
gyelmet. Ez az alapfeltétele annak, hogy Jézus egyáltalán a megbízásról beszélni
tudjon.
Ő azonban egy második alkalommal is kijelenti: „Ismét mondta azért nékik
Jézus: Békesség néktek!” 13 Ez a megbocsátást nyert bűnös békessége, az a békesség,
ami a szolgálathoz szükséges, ez az alapja az új megbízatásnak, ezáltal
válnak a tanítványok apostolokká. Ez az a békeség, ami Krisztus halálának és
feltámadásának gyümölcse. Ez az a békesség, ami szükséges a küldetés teljesítéséhez,
a bizonyságtételhez. Itt olyan békességet kapnak, amit másnak is át tudnak
adni, ami a szolgálatra szól. „Ők a békesség küldöttei kell, hogy legyenek...
A háborús világban, ami telve van gyűlölettel és keserűséggel, Krisztus tanítványi
az Ő békességét kell, hogy vigyék az emberekhez, mert az egyház igazi üzenete
Jézus, a békesség Fejedelme. A prédikálónak rendelkeznie kell azzal, amit
prédikál.” 14
„Amiként engem küldött az Atya, én is akképpen küldelek titeket”
A görög szövegben a küldésre különböző szavak vonatkoznak. Az Atya küldi
Jézust – apostelló –, ezzel szemben, amikor Jézus küldi a tanítványait, akkor a
pempó kifejezést használja János. Miért tesz különbséget a két szóval küldés és
küldés között, vagy van-e egyáltalán különbség a jelentésük között? Egyes teológusok
véleménye szerint a jelentésben nincs eltérés, mások az ellenkezőjét állítják.
Az első ige, az apostelló jelentése ’kiküldeni’, utal a küldő és a küldött
ATF szemle, 2009/1 • 20