Elöljáróban a Bibliához

Magyar bibliafordítások | A Biblia fordításai az ókortól napjainkig
„Czeglédy Sándor a második világháború alatt lefordította a teljes Bibliát. 1947-ben a Brit és Külföldi Bibliatársulat 9 már
foglalkozott egy új Károli-revízió gondolatával, s kézenfekvőnek látszott, hogy az egyik kiindulási pont – a Károli szöveg
mellett – a nemrég elkészített Czeglédy-fordítás legyen. A politikai hatalomátvétel a Brit és Külföldi Bibliatársulatot mint
nyugati szervezetet az ország elhagyására késztette, ezért a magyar nyelvű Biblia gondozásának felelőssége (annak
anyagi eszközeivel és a revideált Károli Biblia szövegével együtt) a legnagyobb magyar protestáns egyházra, a reformátusra
maradt. A reformátusok ökumenikus szellemben kívánták kezelni a kérdést, ezért kezdeményezésükre 1949-ben
létrejött – négy másik protestáns és az Ortodox Egyház közreműködésével – a Magyar Biblia Tanács.
Az MBT folytatni kívánta a Károli-revízió munkáját, ezért egy főként református és evangélikus tudósokból álló csoportot
bízott meg a Czeglédy-hagyaték megvizsgálásával és értékelésével, s ha lehetséges, annak alapján egy új revízió
elkészítésével. 1951 és 69 között jelentek meg sorban azok a próbafüzetek, amelyek a készülő revízió szövegét tartalmazták.
A hozzászólások, bírálatok és nem utolsó sorban saját tapasztalataik alapján a bizottság munkatársai a következő
megállapításra jutottak: »A Károli Biblia revíziója nem folytatható tovább a Károli-szöveg jellegzetességeinek elvesztése
nélkül, helyesebb volna egy, a kötöttségektől mentes új fordítást készíteni.«
Az új fordítás munkálataiba a bibliafordító szakembereken kívül bevonták az érdeklődő magyarországi és határon túli
lelkészeket, teológiai tanárokat, külföldi szakprofesszorokat, valamint a fordítást szakmailag és anyagilag egyaránt felkaroló
Bibliatársulatok Világszövetségének fordítási szakembereit (pl. Eugene A. Nida professzort). 28 év elteltével, 1975
tavaszára elkészült a fordítás. A MBT már 1979-ben meghirdette az új fordítás revízióját. A revízió készítői három szempont
szerint vették figyelembe a szakemberektől és laikus bibliaolvasóktól érkező sok száz javaslatot, észrevételt:
tartalmi, stiláris és nyomdahiba javítások. A revideált új fordítású Biblia 1990-ben, a Vizsolyi Biblia 400. születésnapján
jelent meg…” (A Magyar Bibliatársulat hivatalos honlapja)
„A Csia Lajos-féle fordítás (1978) jellegzetessége, hogy a görög szöveg szó szerinti visszaadására törekszik. […] Csia Lajos
fordítása tehát nem tekinthető tulajdonképpen fordításnak, hanem egy sajátos vállalkozásnak.” (biblia.hu)
9 „1804. március 7-én 300 protestáns lelkész és laikus egy londoni tavernában alakította meg a Brit és Külföldi Bibliatársulatot.
Elhatározták, hogy dogmatikai és egyházszervezeti nézeteltéréseiken felülemelkedve azon munkálkodnak, hogy
»jegyzet és kommentár nélkül« minél több Szentírást adjanak ki és terjesszenek szerte a világon, természetesen nyereség
nélkül.” (A Magyar Bibliatársulat hivatalos honlapja)
21 | 30