37. szám - Csepp TV

More documents

Recommendations

Info

2 KÖZÉLET, GAZDASÁG CSEPEL, 2006. október 13. Gyalogolni jó Minden év október 21-én van a Nemzetközi Gyaloglónap. Ez a nap a gyaloglásé, ezen a napon (is) mindenki kötetlenül hódolhat e kedvenc tevékenységének. A gyaloglást tekinthetjük egy sportágnak is, sõt annak kell vennünk, hiszen egy olimpiai számról van szó. Ám ez a sport mindenki számára mûvelhetõ: a gyaloglás valóban mindenkié. A gyaloglás magyar gyökerekhez is visszavezethetõ, hiszen az 1906-os athéni pánhellén olimpiai játékokon egy magyar sportoló nyert aranyérmet 3000 méteres gyaloglásban. Név szerint Sztantics Györgyrõl van szó. Igaz, a pánhellén olimpia egy soron kívüli sportverseny volt, de azért az olimpiák között tartják számon. E rövid múltbéli kalandozás után térjünk vissza a jelenbe. Manapság a gyaloglás egyre jobban utat tör magának, mint hobbi sportág. Ez nem is baj, hiszen ha egy hétköznapi embert veszünk példaként, a séta és a gyaloglás egyet jelent a természet szeretetével, a szikrázó napsütésben tett nagy sétákkal, vagy éppen a borongós, szomorkás hangulatú õszi gyalogtúrákkal a hegyekben, síkságokon és tópartokon. Mindenki megtalálhatja magának a legkedvesebbet. Ezen a napon talán az lenne a legideálisabb viselkedés, ha mindenki félretenné az autóját, és jószerével gyalogosan indulna útjára, ezzel is tisztelve ezt a napot és adózva Földünknek, hogy legalább ezen a napon ne szennyezzük a természetet. Persze ezek ismételten csak elcsépelt szavak. Valószínû, hogy sokan ennek ellenére is autóval fognak közlekedni e napon, de ez nem is baj, hiszen talán ettõl nem áll meg a Föld forgása. A fárasztó munkanap után azonban hazatérve tegyünk meg annyit, hogy akár késõ délután, akár kora este elindulunk egy rövidebb vagy hosszabb sétára. Ezt mindenki megteheti, vigyük magunkkal házi kedvenceinket, gyermekeinket, barátainkat. Egy cukrászda biztos vár minket az utca végén, és akkor már megérte a fáradságot! Egy kis séta mindig feldobhatja az embert. Az esti friss levegõ felpezsdíti az ember vérét, és úgy fogjuk érezni magunkat, mintha csak most kezdenénk a napot. Tegyük meg ezt a gyaloglás nemzetközi napjáért, a kellemes séta kedvéért és azért, hogy ne felejtsük el a gyaloglás jó, megnyugtató és nem utolsó sorban egészséges. Ahogy Móricz Zsigmond írta: „gyalogolni jó”. Pintarics Balázs Idõutazás Két óra alatt több évezred csepeli történelmét tekintették át október 4-én annak a kis delegációnak a tagjai, akik Horváth Attila vezetõ régész kalauzolása mellett csodálhatták meg a Szigetcsúcson folyó ásatásokat. Dr. Bolla Dezsõ helytörténész, a CSHVE elnöke, Császár Mihály kerületi rendõrkapitány, valamint dr. Siklósi Ferenc, Csepel közéletének ismert és megbecsült személyisége mellett részt vett a leletismertetõ bejáráson Vincze Miklós, az MDF kerületi elnöke és frissen megválasztott önkormányzati képviselõje is. Mintegy jelezve ezzel, hogy a tudósokon és a civil lokálpatriótákon túl a helyi politika is kiemelt figyelmet szentel immár a leendõ szennyvíztisztító mû helyén napvilágra került országos jelentõségû történelmi kincseknek. Az elõreláthatólag október végén befejezõdõ ásatások so- Lakossági fórum a csapadékvíz elvezetésrõl Csepel csatornarendszerének jelentõs része egyesített rendszerû. A csatornázásba bevont területek folyamatos növekedése a meglévõ csatornahálózat terhelését növelte. A csatornahálózat vizei a hamarosan megépülõ dél-budai tisztítótelepre kerülnek, amelynek gazdaságos üzemeltetése szempontjából nem közömbös a tisztítandó víz mennyisége. Budapest-Csepel Önkormányzata a környezetvédelmi elõírásoknak eleget téve kezdeményezte a csapadékvíz elvezetõ csatornarendszer bõvítését az alábbi területeken: Gerincút és a II. Rákóczi Ferenc út jelentõs szakasza; a csepeli Rózsadomb területe; az Akácfa utca–II. Rákóczi Ferenc út–városhatár által határolt terület; a Szebeni úti kiömlõ vízgyûjtõ területe (amelyet a József Attila utca–Szatmári utca–Szabadkai ut- rán eddig közel 160 objektumot (lakóházat, sírt vagy földbe vájt kemencét) tártak fel e területen a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei, fontos tárgyi bizonyítékokhoz és elvi bizonyságokhoz jutva többek között a késõi és korai bronzkor népeinek, valamint az avarok itt megtelepedett törzseinek életkörül- ményeivel és szokásaival kapcsolatban. A múzeumi szakemberek ismét megerõsítették, hogy a feltárt és részben kiemelt leletanyag egy részét (akár másolatok formájában) egy csepeli állandó kiállítás keretében is megtekinthetik majd a késõbbiek folyamán az érdeklõdõk. D. K. ca–Határ út fog közre) és a Királyerdõ út déli része. A koncepciótervben kialakított rendszerrel az érintett szolgáltatók, hatóságok egyetértettek. A terveket (mely zárt csatornákat, zárt felszíni árokrendszereket, illetve szikkasztó árkokat tartalmaz) szeretnénk bemutatni a lakosságnak. Ezért a Királyerdei Mûvelõdési Házban (Bp. XXI. ker., Szent István út 230.) 2006. október 25én (szerdán) 17.00 órakor, és a Csepeli Munkásotthonban (Bp., XXI. ker. Árpád u. 1.) 2006. október 26-án (csütörtökön) 17.00 órakor a tervezõ ismerteti a terveket, válaszol a kérdésekre. Minden érdeklõdõt tisztelettel várunk. Szenteczky János a Csevak Kft. ügyvezetõ igazgatója FELHÍVÁS! A Dél-Budapesti Kerületi Fõállatorvosi 1925/001/FÕV/2006. számú intézkedésével 2006. október 20-ig RÉSZLEGES EBZÁRLATOT rendelt el. Az ebzárlat szabályai: – Tartási helyén minden kutyát és macskát elzárva, illetõleg a kutyákat megkötve úgy kell tartani, hogy azok más állattal vagy emberrel ne érintkezhessenek, zárt udvarban a kutyák elzárását, vagy megkötését mellõzni lehet, ha azok onnan ki nem szökhetnek. – A kutyát tartási helyérõl csak pórázon vezetve és szájkosárral szabad kivinni. Erdõs területen kutyát sétáltatni tilos. – A megjelölt területrõl kutyát és macskát csak a hatósági állatorvos kedvezõ eredményû vizsgálata után és engedélyével szabad más tartási helyre elvinni. – A három hónapos kort elért, valamint az ez évben még veszettség elleni védõoltásban nem részesült ebeket be kell oltani, indokolt a macskák védõoltásának elvégeztetése is. – Aki a vakcinázott területen elhullott vadon élõ vagy háziállatot talál, a tetemet hagyja érintetlenül és haladéktalanul értesítse a helyi állatorvost vagy a vadásztársaságot. Az ebzárlat fenti szabályainak betartását az Állategészségügyi Telep fokozottan ellenõrzi, a szabadon kóborló ebeket befogják és elszállítják. A lakott területen kívül kóborló kutyákat, macskákat lelövik. A vadon élõ állatok (rókák) veszettség elleni immunizálására szolgáló csalétek Budapest, XXI. kerület területén az alábbi helyszínen lesz kihelyezve: Ráckevei-Duna vonala–Vizisport u.–Meddõhányó u.–Közmûhelytelep u.–Ráckevei-Duna vonala–Duna u.–Ságvári E. u.–Vágóhíd u.–Dunadûlõ u.–Hollandi út–Evezõs u. II. Rákóczi F. út–Csepeli út–Plutó u.–Kisnyírfa dûlõ–Pest megye határvonala–Akácfa u.–Szabadság u.– Orion u. által határolt terület.
CSEPEL, 2006. október 13. KÖZÉLET, GAZDASÁG 3 SZDSZ Tisztelt Választóink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a 2006. október 1-jei önkormányzati választáson az SZDSZ Csepeli Szervezete kompenzációs listájáról 2 fõ – Kál Károly és Kulinyi Márton – nyert képviselõi mandátumot. Kerületi politikánk egyik alappillére, hogy „az új generációnak tér kell”. Ezt kívánjuk kifejezésre juttatni azzal a döntésünkkel, hogy Kulinyi Márton, a lista 2. helyezettje megszerzett mandátumáról lemondott a lista 3. helyén indított Gócza Dániel (képünkön) javára. Gócza Dániel 26 éves környezetvédelmi-vízügyitechnikusi és reklámmenedzser végzettséggel rendelkezõ fiatal szakember. Másik fõ célkitûzésünk, hogy Csepel és a Fõváros közös fejlõdését elõsegítsük, a kerület és Budapest partnerségi viszonyát megerõsítsük. Ennek érdekében Kulinyi Mártont a városfejlesztéssel foglalkozó Önkormányzati Bizottságba kívánjuk külsõs szakértõként jelölni. Tisztelt Választóink! Köszönjük szavazataikat, az abban megnyilvánuló bizalmukat és támogatásukat. Budapest, 2006. október 4. SZDSZ Csepeli Szervezete Kál Károly elnök Kulinyi Márton ügyvivõ MDF Tisztelt Csepeli Polgárok! A Magyar Demokrata Fórum Csepeli szervezete köszönetet mond minden csepeli polgárnak, aki élt a demokratikus jogával, részt vett az önkormányzati választásokon és az MDF polgármester- és képviselõjelöltjeire szavazott, ezzel támogatta programunkat. Megnyugtató, ugyanakkor munkára ösztönzõ számunkra, hogy a lakosság egy jelentõs része nyitott a korszerû konzervatív értékrendre, az MDF õszinte és következetes politikájára. A szebb és élhetõbb Csepel reményében: Tisztelettel: Vincze Miklós MDF csepeli szervezet elnöke Dr. Bakai László MDF polgármesterjelölt Választási visszatekintõ Az idei vénasszonyok nyarának vége izgalmas és idõnként nemtelen politikai csatározásokat hozott. A már mindenki elõtt ismert Gyurcsány-beszéd felkorbácsolta a kedélyeket, és ezt a felháborodást szítva az ellenzék mindent megtett, hogy lejárassa a kormánykoalíciót. Ez a választási taktika, modor, azt kell mondanom, sajnos megszokott volt, de az már nem, hogy nem is kevesen semmibe véve a demokrácia szabályait, az utcán töréssel, zúzással, rombolással, randalírozással igyekeztek kifejezni politikai akaratukat. A baloldal nem vette fel a kesztyût, inkább hallgatott, ha pedig hallatta szavát, akkor a nyugalom fontosságát, a demokratikus játékszabályok betartását hangoztatta. De ez a békéltetõ hang sem tudta visszatartani a randalírozókat. Szerencsére, akik a palackból kiengedték a szellemet, megijedtek a következményektõl és visszavonulót fújtak, de ez a kevés idõ is rádöbbentette az embereket a demokrácia gyengeségére, arra, hogy a szó bizony éles fegyver is lehet, s az sem mindegy, mit és hogyan mondunk, még akkor sem, ha szûk környezetben tesszük. E helyzetnek várható volt a befolyása az önkormányzati választásokra. Így Csepelen is, ahol 1994 óta biztos befutónak számít a szocialista párt. S habár Csepelen szerencsére semmiféle atrocitás nem történt, mégis szoros eredményre lehetett számítani. A kampánycsend idején szokatlanul nyugodt témájúak voltak a tévéadások, a politikátlan tévét gyakrabban kellene bevezetni. A csepeli utcák is igazi vasárnapi nyugalommal fogadtak. Szülõk sétálgattak gyermekeikkel, a padokon pihenõk sütkéreztek az õszi napfényben. Nem sok jel utalt a választás napjára. Így volt ez a 17-es választókörzet, azaz a Csete Balázs Gimnázium közelében is. Amikor azonban a szokásos kérdéseket feltettem, kevésbé voltak nyugodtak a kérdezettek, mint négy éve. Egy idõs asszony arra a kérdésre, miért megy szavazni, azt válaszolta: – Tudom, hogy csak négyévente egyszer van rám szükség a politikában, de hátha jól döntök. Szerintem a Mihály, a Tóth lesz a polgármester, és gyõzni fognak a szocialisták. – Szerintem nem gyõznek – áll meg mellettem egy öregúr. Változásra van szükség. – Miért kellene változtatni? – csatlakozik hozzánk egy középkorú hölgy. – Négy év alatt rengeteg feladatot végzett az önkormányzat. Játszóterek épültek, utak, a Rákóczi úton most épül 481 lakás. Van itt fejlõdés, csak tájékozódni kell. Változó környezet, mûködõ ipartelep Az országban egyedülállóan a kerület egyharmadán folyik ipari, építõipari, kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység (Csepeli Gyártelep, MAHART, Csepeli Szabadkikötõ, Dunapack Zrt., volt Posztógyár). „A nehézipar fellegvára” elnevezés már a múlté, de a régi infrastruktúrára új tevékenységek települtek. Az ipar aránya jelentõsen csökkent, a kereskedelemé és szolgáltatásé pedig folyamatosan nõtt. Ma mindhárom ágazat egyenlõ arányban van jelen. Úgy tûnik, a Csepeli Gyártelep tulajdonosai és a kerületi önkormányzat megteremtik a lehetõségét annak, hogy a közelmúlt történelme során újból, most már harmadszor – mindig másmás tulajdonosi és társadalmi szerkezetben – a hely országos és európai hírnevet vívjon ki. A Csepeli Gyártelepen, a volt Weiss Manfréd, illetve Csepel Mûvek 200 hektáros infrastruktúráján jelenleg már nincs állami tulajdonú társaság, a cégek többnyire magyar kisvállalkozások. A kilencvenes évek elején a felszámolás alatt lévõ gyárakból olcsón tudtak tulajdonhoz jutni, és abban az idõben a bonyolult birtokviszonyok miatt nem jött külföldi befektetõ. A korábbi egy helyrajzi szám és ezer széljegy helyett ma mintegy 180 helyrajzi számra osztott területen 250 tulajdonos, illetve 500 mûködõ vállalkozás található a cukrásztól, péktõl a kovácsológyárig. Nagy hányadban jellemzõ a raktározási tevékenység, de az utóbbi évek jelentõs fejlõdése ellenére még mindig vannak kihasználatlan iparcsarnokok, iparterületek. A telep nagyságához, épületállományához képest viszonylag kevés a foglalkoztatott: jelenleg mintegy 10 000 fõ, a hajdani hetvenes évekbelinek mindössze negyede. A tulajdoni hányad gerincét, körülbelül 90 százalékát lefedõ 130 tulajdonos tagja a tizenkét éves múltra visszatekintõ Csepeli Munkaadók és Gyáriparosok Egyesületének (CsMGyE). Összefogásuk és anyagi áldozataik eredményeként a vállalkozások mûködését segítõ szabályozási terv készült, és van hatályban, illetve 2001-ben megosztották a tulajdonközösséget: bejegyeztették az egy helyrajzi szám felosztását 40 tömbtelekre, valamint 60 úttelekre, majd késõbb a nagyobb méretû tömbtelkeket is továbbosztották. Albert József CsMGyEelnök tudomása szerint hazánkban ma a Csepeli Gyártelep, mind területét tekintve, mind az egy helyen mûködõ vállalkozások számát tekintve, a legnagyobb. A többségében 1915-1940 között felhúzott épületek karbantartásra szorulnak, de jó állagú és többnyire nívós ipari létesítmények. A tulajdonosok lehetõségükhöz mérten fordítják forrásaikat az épületek tetszetõsebbé tételére, illetve átalakítására. A telep külsõ megjelenését, tõkevonzó és mûködõképességét leginkább a területén található leromlott úthálózat rontja. A hatvanas évek óta nem történt jelentõs útkarbantartás, felújítás. Az elmúlt évtizedekben, illetve csak az utóbbi 16 évben évi több tíz milliárd forint volt az az adó, amelyet a vállalkozások közvetlenül, illetve a – A fideszes Németh Szilárd alkalmasabb lenne – mondja egy fiatalember. – Õ minden rendellenesség ellen tiltakozott. Õ a mi emberünk. Most szoros lesz az eredmény. – No, és mi van a kisebb esélyûekkel, bekerülhetnek a képviselõ-testületbe? – állítok meg egy fiatal apukát, aki kisfia kezét fogja. – A Budapest Társaság, az MDF és az SZDSZ egy-egy képviselõvel bejuthat a képviselõ-testületbe. De a szocialisták lesznek többségben, esetleg egy-két körzetben veszítenek – tippel. Miközben a Blue-Yellow Internet Kávézó felé tartok, ahol a szocialisták együtt drukkolnak az eredményekért, eszembe jut, a neves filozófus, Spinoza intelme: „…az embereket olyképpen kell kormányozni, hogy ha nyíltan vallanak is különbözõ és ellentétes véleményeket, mégis egyetértésben éljenek.” Amikor belépek a kávézóba, minden szocialista képviselõjelölt a fedélzeten. Megérkezik a két csepeli országgyûlési képviselõ, Podolák György és Avarkeszi Dezsõ. Tóth Mihály polgármester gondterhelten nézi a tévét, mellette Orosz Ferenc alpolgármester ül. Idõnként papír cetlin érkeznek hozzájuk a választási részeredmények. Kicsit felborzolja a kedélyeket, amikor kiderül, hogy az egyes választókerületben gyõzött ugyan az MSZP színeiben induló Glavanov Miklós, de itt a fideszes Németh Szilárd mindössze két százalékkal maradt csak le az esélyesebb Tóth Mihálytól. Aztán jön a hír, a többi választókerületben nagyobb Tóth Mihály elõnye. Miközben a további eredményeket várjuk, sör és üdítõ, no meg paprikás csirke enyhíti az izgalmakat. Késõ éjjel kiderül, hogy Demszky alig több mint másfél százalékkal elõzte meg Tarlóst, aki függetlenként, de fideszes támogatással indult a fõpolgármesterségért. Közben a tévében lehet látni, ahogy elsárgul a térkép, az ellenzék magasan jobb vidéken. – Csepelen gyõztünk. Éppenhogycsak nyertünk a fõvárosban – mondja búcsúzóul egy szocialista önkormányzati képviselõjelölt. – Ezután másként kell politizálnunk. Csepelen meg kell erõsíteni, országosan pedig vissza kell szerezzük a bizalmat. Amikor kilépek az éjszakai utcára, az jár az eszemben, amit egy Reston nevû angolszász mondott: „A választás – fogadás a jövõre, nem pedig a múltat értékelõ szépségverseny.” Udvarhelyi András munkabérek járulékaként fizettek, ennek ellenére az infrastruktúra korszerûsítésére még nem sikerült forrást találniuk. Ebben az ipari övezetben jelenleg semmilyen kedvezményt sem kap a vállalkozás a zöldmezõs beruházásokkal, ipari parkokkal szemben. Az úthálózat korszerûsítését pályázati úton kívánják elvégezni, amelyet a CsMGyE a csepeli önkormányzattal együtt koordinál. A fentiek ellenére rendkívül sok elõnye is van a gyártelepnek. Valamennyi vállalkozás számára korlátlan mennyiségû elektromos és gázenergia, ivóvíz és ipari víz áll rendelkezésre. A mûködõ iparvágányhálózat és a Szabadkikötõ közelsége mellett a telepen belül is üzemel két kikötõ. Tíz percen belül elérhetõ a belváros vagy az M0-s autópálya. Ismerve a nyugat-európai, illetve nyugat-magyarországi városi ipari ingatlanok értékét, ezzel együtt nagy a lemaradás, így az elkövetkezõ néhány évben jelentõs beruházásokra számítanak. A kerületben valamennyi feltétel adott ahhoz, hogy a mikrovállalkozástól a milliárdos befektetõ multinacionális cégekig új társaságok telepedjenek meg, és nagy hozzáadott értékû termékeket állítsanak elõ (szellemit is). A kerület ezért folyamatosan fejleszti meglévõ szakmunkásképzését. A csepeli gerincúttal, a csepeli teherforgalmi elkerülõ úttal a fõváros és a kerület jelentõs útfejlesztéseket hagytak jóvá az utóbbi idõben, amelyekkel újabb lendületet adnak a vállalkozások fejlõdéséhez. V. V. Esztelen rongálás Vandálok Csepelen is vannak. Október elsején, a késõ esti órákban a Szent László utcai szolgáltatóház virágágyásait és a Kokilla téri park padjait tették tönkre ismeretlen „embertársaink”. Miért? – tesszük fel jogosan és felháborodva a kérdést. Miért van az, hogy a maga portáján belül mindenki törekszik megteremteni a rendet, a közterületeken azonban sokan nemtörõdömmé válnak, és kárt okoznak a köz vagyonában, értékeiben?! A garázdaságok rontják a városképet és a mi közérzetünket. Biztos, hogy mindannyian sokszor irigykedve nézzük a tõlünk nyugatabbra lévõ kis- és nagyvárosokat, ámulva a tisztaságon, rendezettségen. Õk már megértették, hogy a közterület mindenkié, s fenntartása mindenki pénzébe kerül. Abból a pénzbõl – ami persze a köz vagyona –, amit a károk rendbehozatalára kell költeni, mennyi új értéket lehetne létrehozni?! Muszáj együttesen és határozottan fellépni olyan esetekben, ha azt tapasztaljuk, hogy valaki értékeinket megkárosítja, rongálja. A CSEVAK Kft. minden munkatársa – az irodákban és a közterületen dolgozók egyaránt – a fentiek szellemében végzik a munkájukat, és üzenjük az esztelen rongálóknak: nem adjuk fel! Újra és újra rendbe tesszük környezetünket! Mindaddig, míg a társadalom képes lesz maga megvédeni a közvagyont, a saját vagyonát a garázdáktól! V. A. TISZTELET CSEPELNEK! KÖSZÖNET A CSEPELIEKNEK! Az MSZP Csepeli Szervezete köszönetet mond mindazoknak, akik az október elsejei önkormányzati választáson szavazataikkal felhatalmazást adtak a csepeli szocialistáknak a tizenkét éve megkezdett munka folytatására. Programunk megvalósításához kértük és megkaptuk a csepeliek támogatását, bizalmát. KÖSZÖNJÜK! Munkát, biztonságot, fejlõdést, összefogást és nyugalmat Csepelen! Így foglaltuk össze törekvéseinket a választás elõtt, és ezeket a célokat akarjuk megvalósítani a megalakuló képviselõtestülettel. Együttmûködést, összefogást kezdeményezünk a kerületben mûködõ, a képviselõtestületben mandátumot szerzett pártokkal, a civil és a gazdasági szervezetekkel, egyházakkal. Tudjuk: Csepelen csak azokat becsülik, akik a békés alkotómunka, a nyugodt élet feltételeit erõsítik. Terveikkel, tetteikkel erre kötelezték el magukat a szocialisták, az MSZP Csepeli Szervezete
Page 1: Ösztöndíj-pályázat szociálisa
Page 5 and 6: CSEPEL, 2006. október 13. CIVIL SZ
Page 7 and 8: CSEPEL, 2006. október 13. RIPORT,
Page 9 and 10: A CSEPEL újság hirdetési, szolg
Page 11 and 12: 2006. október 13. III. Tamariska d
Page 13 and 14: 2006. október 13. V. Eladó Csepel
Page 15 and 16: 2006. október 13. VII. MEGNYÍLT!

37. szám - Csepp TV

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?