05.04.2013 Views

37. szám - Csepp TV

37. szám - Csepp TV

37. szám - Csepp TV

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

4 KULTÚRA, MÛVÉSZET CSEPEL, 2006. október 13.<br />

Requiem<br />

Akik október hetedikén délután<br />

beültek a csepeli református<br />

templomba, hogy meghallgassák<br />

Mozart Requiem-jét, feledhetetlen,<br />

lélekemelõ élményben<br />

részesültek. Mindannyiunkért,<br />

minden halottunkért<br />

szólt az örökérvényû,<br />

egyetemes mû, ahogyan köszöntõjében<br />

a rendezvény szervezõje,<br />

a Csepeli Lelkészkör<br />

nevében Ullrich Ágoston, a<br />

Csepeli Szeplõtelen Szív<br />

Templomának plébánosa hangsúlyozta.<br />

Ezen a napon az életüket<br />

áldozó ötvenhatosoknak<br />

szólt a fenséges, lélektisztító<br />

zene. Igaza van Hajtun Zsuzsa<br />

zongoramûvésznek, aki szerint<br />

„ez a zene tisztít, kitörli belõlünk<br />

a durvaságot. A szomorúság,<br />

a vidámság, minden emberi<br />

érzés zenévé válik bennünk”.<br />

Ezt az élményt most a<br />

Carmine Celebrat Ének és Zenekar<br />

tagjai és szólistái: Kiss<br />

Rózsa, Meláth Andrea, Megyesi<br />

Zoltán, Moldvay József adták,<br />

Zimányi István vezényletével.<br />

A kórus tagjainak <strong>szám</strong>a<br />

változó: 35-40 tagú, a zenekar<br />

harmincfõs, profik énekelnek<br />

és muzsikálnak az együttesben.<br />

Egyházi zenét játszó együttes,<br />

de nem tartoznak egyik felekezethez<br />

sem. S bár úgy tûnik, a<br />

zenekar és az énekkar összeszokott,<br />

az építést nem fejezték<br />

be, várják a jelentkezõket a 06<br />

(30) 274-5332-es telefon<strong>szám</strong>on,<br />

ahol Németh Judit, a kórus<br />

titkára ad felvilágosítást.<br />

– Ez a hangverseny nemcsak<br />

az ötvenhatos megemlékezések<br />

része volt – mondta Hantos Jenõ,<br />

a Csepeli Református<br />

Templom lelkésze –, üzenet is<br />

volt, amit az 56-os forradalom<br />

is üzent. Együtt csak szeretetben<br />

lehet élni. Nem következett<br />

volna be a tragédia, ha az emberek<br />

betartották volna (betartanák)<br />

az isteni törvényeket (10<br />

parancsolat), a jézusi etikát, az<br />

erkölcsi tanításokat, a szeretet<br />

alfáját és omegáját, ha az isteni<br />

törvények, és a jézusi etika szerint<br />

éltek volna. U. A.<br />

Emlékezés, tisztelet és kegyelet<br />

a csepeli ’56-osoknak<br />

Ez a felirat – a Csepel Galéria munkája, amely<br />

az október 23-i kerületi rendezvény hátteréül<br />

is szolgál majd a Csepeli Munkásotthon nagyszínpadán<br />

– díszelgett október 4-én az ÁMK<br />

Színháztermében, ahol egy ünnepélyes döntõ<br />

keretében véget ért a csepeli általános iskolások<br />

tavaly indult történelmi vetélkedõsorozata.<br />

Az önkormányzat ’56-os Emlékbizottsága az<br />

elmúlt két évben <strong>szám</strong>os pályázatot és versengést<br />

hirdetett a forradalom ötvenéves évfordulójának<br />

méltó megünneplésére. A tanulmányi<br />

versenyek megszervezésében és lebonyolításában<br />

a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény<br />

(PSZSZI) munkatársai vállaltak tevékeny<br />

szerepet. A történelem versenyt a tavalyi tanév<br />

során két kategóriában (külön a 6-7. osztályosok<br />

és külön a középiskolások körében), levelezõs<br />

formában rendezték meg. Az általános iskolások<br />

részére összeállított feladatlapok célja<br />

az irányított felkészülés és a nevezett csapatok<br />

rangsorának felállítása volt. A beküldött megoldások<br />

alapján három fordulóban ugyanis kiderült,<br />

hogy az induló tizenkét kerületi csapatból<br />

melyik nyolc vehetett részt a döntõben.<br />

Az egyenként háromfõs csapatok sorsolással<br />

az ’56-os forradalom egy-egy jeles helyszínének<br />

nevét vették fel, így nem az iskolák versengtek<br />

egymással, hanem maguk a diákok. Ez azért is<br />

célszerû volt, mert volt két intézmény, amely<br />

két-két csapattal is képviseltette magát a döntõben.<br />

A résztvevõk hét verseny<strong>szám</strong>ban mérték<br />

KIÁLLÍTÁSOK<br />

CSEPELEN<br />

CSEPEL GALÉRIA (1215 Bp., Csete Balázs u.<br />

13.) „Forradalom a mûvészetben” kiállítás október<br />

19-tõl.<br />

GALÉRIA 21. (Csepeli Munkásotthon, 1215 Bp.,<br />

Árpád u. 1.) Október 19-ig Hodossy Ilona fotográfus<br />

tárlata.<br />

KÉK ISKOLA GALÉRIA (Bp., Szent László utca<br />

84.) Laborcz Flóra és Benedek István kiállítása<br />

október 10-tõl november 5-ig<br />

NAGY IMRE ÁMK GALÉRIA (1214 Bp., Simon<br />

Bolivár Sétány 4–8.) Németh Miklós festõmûvész<br />

kiállítása október 18-tól.<br />

össze tudásukat: a bemelegítõ villámkérdések és<br />

év<strong>szám</strong>ok után filmrészlet elemzése és országváros<br />

kitalálása következett, majd levezetésképpen<br />

kirakó, szerepjáték és rejtvény oldotta a hangulatot.<br />

Az egyes fordulók végeztével a zsûri –<br />

Bolla Dezsõ elnökletével, Vukovich Zoltán emlékbizottsági<br />

titkár, Ádám Vincéné történelemtanár<br />

és Horváthné Ruby Edit PSZSZI-vezetõ<br />

közremûködésével – értékes pontokkal jutalmazta<br />

az elõzõ feladatok helyes megoldását. A<br />

döntõ gördülékeny lebonyolítása a Szárcsa Általános<br />

Iskola tanulóinak érdeme volt.<br />

A versengést végül a Tûzoltó utca nevet viselõ<br />

csapat (Kék Általános Iskola) nyerte meg<br />

Dobronics Ágnes, Jaksa Péter és Semság Péter<br />

részvételével (felkészítõ tanár: Glückné Daróczi<br />

Edit). A szintén elõkelõ második helyen a Széna<br />

tér csapattagjai (Eötvös József Általános Iskola)<br />

végeztek. Balogh Dávidot, Konkoly Dánielt<br />

és Maár Tamást dr. Veresné Kovács Éva készítette<br />

fel. Harmadik helyezett a Móricz Zsigmond<br />

körtér csapata (Mátyás Király Általános<br />

Iskola) lett Hardi Róbert, Kovács Kinga és Németh<br />

Anett kiváló teljesítményével, Nagy László<br />

felkészítõ tanár vezényletével.<br />

Minden résztvevõ és a kísérõ pedagógusok<br />

díszes emléklapot vihettek haza, a jutalmak átadására<br />

pedig szintén ünnepélyes keretek között,<br />

az október 23-i megemlékezésen, a Csepeli<br />

Munkásotthonban kerül majd sor.<br />

Varga Violetta<br />

SZERETET KONCERT<br />

A közelmúltban a csepeli „HARANG-<br />

VIRÁG” együttes nagysikerû mûsort adott<br />

a tököli Büntetés Végrehajtási Intézetben<br />

fiataloknak és a nevelõknek, melyet Horváth<br />

Gabriella, az együttes tagja javasolt.<br />

A program Laczkó László zongora és orgonamûvész<br />

vezetésével zajlott le. Fellépõ<br />

mûvészek: Horváth Gabriella, Leskó Vali,<br />

Reményi István, Szabó Péter. A nevelõkkel<br />

együtt a sok fiatal örült és önfeledten tapsolt.<br />

A mûvészek szívük minden melegével<br />

és szeretetével igyekeztek ha csak egy napra<br />

is örömet szerezni. A sikerre való tekintettel<br />

várjuk a további meghívásokat,<br />

amelynek boldogan teszünk eleget.<br />

„HARANGVIRÁG” együttes<br />

Bolla Dezsõ: CSEPEL 1956 (XVIII. rész)<br />

Az 1956-os forradalom csepeli krónikája (1956. október 23.–1957. január 11.)<br />

A Magyar Népköztársaság<br />

Legfelsõbb Bírósága Katonai<br />

Kollégiumának különtanácsa<br />

1958. március 4-én zárt fellebbezési<br />

tárgyaláson az elsõ fokon<br />

hozott ítéletek közül Kovács<br />

Sándorra kiszabott halálos<br />

ítéletet 10 évi börtönre,<br />

Csurmik Ferenc 5 éves börtönbüntetését<br />

1 évre csökkentette.<br />

Helybenhagyta a Kõrösi Sándorra<br />

és Andi Józsefre kiszabott<br />

halálos ítéletet. Major Ernõ<br />

és Somogyi Tibor korábbi<br />

12 éves, illetve életfogytiglani<br />

büntetését súlyosbította, illetve<br />

halálos ítéletre változtatta. A<br />

gyengeelméjûnek minõsített<br />

Hanyec András elsõ fokon hozott<br />

10 éves börtönbüntetését<br />

15 évre emelte. A négy halálos<br />

ítéletet két nap múlva, március<br />

6-án 7 óra 10 és 20 perc között<br />

végrehajtották.<br />

A Budapesti Fõvárosi Bíróság<br />

1958. április 24-én kihirdetett<br />

ítéletében a Csepeli<br />

Nemzeti Bizottság tagjait,<br />

Bali Vendel elnököt 8 évi,<br />

Babik Zoltánt, a Csepeli Hírek<br />

címû újság szerkesztõjét 5 évi,<br />

Visnovszki Józsefet 2 évi börtönre<br />

ítélte.<br />

A Budapesti Fõvárosi Bíróság<br />

1958. január 13. és február<br />

3. között zárt tárgyalás után<br />

február 7-én a Csepel Vas- és<br />

Fémmûvek Központi Munkástanácsának<br />

korábbi elnökét,<br />

elnökhelyettesét és vezetõségi<br />

tagját találta bûnösnek a Népköztársaság<br />

megdöntésére irányuló<br />

mozgalomban való tevékeny<br />

részvételért. Nagy<br />

Eleket 12 évi, Bácsi Józsefet<br />

10 évi, Beck Antalt 9 évi börtönre<br />

ítélte. A Legfelsõbb Bíróság<br />

népbírósági tanácsa<br />

1958. szeptember 23-án a hamis<br />

vádak alapján hozott ítéletet<br />

helybenhagyta. 1958. június<br />

13-án hoztak ítéletet a Golyóscsapágygyár<br />

és Kerékpárgyár<br />

Munkástanácsa vezetõinek<br />

perében, ahol Tolnai Károlyt<br />

1 év 8 hónapi börtönre,<br />

társait 8 hónaptól 10 hónapig<br />

terjedõ börtönre ítélték.<br />

A Forradalmi Honvédelmi<br />

Bizottmány kilenc tagjának<br />

1958. augusztus 19-én kezdõdött<br />

perében az egykori csepeli<br />

martinászból lett páncélos<br />

honvéd vezérõrnagyot, Váradi<br />

Gyulát 7 év börtönbüntetésre<br />

ítélték.<br />

A Budapesti Fõvárosi Bíróság<br />

1957. december 16. és<br />

1958. április 2. között negyven<br />

napon át tárgyalta a csepeli<br />

felkelõk perét. A tárgyalás<br />

során megvádolt tizennyolc<br />

személy közül négyen külföldre<br />

távoztak, ezért tizennégyen<br />

álltak bíróság elé.<br />

Ebben a perben vádolták<br />

meg Kalamár József letartóztatóit,<br />

köztük a tanácselnök ki-<br />

végzésével gyanúsított Bódi<br />

Józsefet is. A kerületi forradalmárok<br />

lejáratása céljából nem<br />

különítették el Zsendovics<br />

László feleséggyilkos bûnügyének<br />

tárgyalását. Ilyen<br />

vádlottak kiválasztásával kívánták<br />

bizonyítani a forradalmárok<br />

bûnözõ mivoltát.<br />

A Legfelsõbb Bíróság a<br />

Nagy Imre-perben is ítélkezõ<br />

dr. Vida Ferenc elnökletével<br />

1958. december 20-án hat<br />

vádlottat ítélt halálra. Kettõt,<br />

Buri István helyettes nemzetõr<br />

parancsnokot és Sorn Károlyt,<br />

a királyerdei felkelõk parancsnokát<br />

távollétében; a forradalmárok<br />

által is letartóztatott<br />

Szente Károlyt és fiát, Szente<br />

Istvánt, illetve Bódi Józsefet<br />

Kalamár József agyonlövéséért,<br />

a köztörvényes bûnözõ<br />

Zsendovicsot felesége meggyilkolásáért.<br />

A többi vádlottat<br />

hat hónaptól életfogytiglanig<br />

tartó börtönbüntetéssel<br />

sújtották. A halálos ítéleteket<br />

1958. december 23-án<br />

végrehajtották.<br />

A csepeli I. sz. Ipari Tanuló<br />

Intézet korábbi kitûnõ tanulóját,<br />

Mansfeld Pétert 1959.<br />

március 21-én végezték ki. Tizenöt<br />

évesen vett részt a forradalomban,<br />

fiatal kora ellenére<br />

mégis halálra ítélték. Az ítéletet<br />

a 18. születésnapja után tizenegy<br />

nappal hajtották végre.<br />

A hosszú börtönbüntetésre<br />

ítélt Bali Vendel 1962-ben,<br />

Nagy Elek, Bácsi József, Beck<br />

Antal, Kovács Sándor és mások<br />

1963-ban amnesztia következtében<br />

szabadultak, de<br />

évtizedekig szenvedték forradalmi<br />

tetteik hátrányos következményeit.<br />

A magyarországi munkástanácsok<br />

között vezetõ szerepet<br />

betöltõ, mûködésével példát<br />

adó Csepeli Munkástanács<br />

lemondásával, a vezetõk letartóztatásával,<br />

a sztrájkjog<br />

1957. január 12-i megvonásával<br />

Csepelen megkezdõdött a<br />

proletárdiktatúra, az egypártrendszer<br />

második korszaka. A<br />

párt és a kormány a lenini elvekhez<br />

való visszatérést hirdetve,<br />

szóban elhatárolódott a<br />

sztálinista, rákosista módszerektõl,<br />

de a korábban létrehozott,<br />

a forradalom alatt felfüggesztett<br />

sztálini intézményrendszert<br />

élesztette újjá. Az<br />

egész országot újra pártirányítás<br />

és ellenõrzés alá vonták. A<br />

csepeli MSZMP hónapokig<br />

egy szervezetet képezett, megerõsödése<br />

után vált ketté,<br />

1957 márciusában újjáalakult<br />

a Csepel Mûvek pártbizottsága.<br />

Ezt követõen Csepelen évtizedeken<br />

át két kerületi jogú<br />

pártbizottság irányította és ellenõrizte<br />

a társadalmi és gazdasági<br />

életet. (Folytatjuk)<br />

Mansfeld a moziban<br />

MUK, azaz márciusban<br />

újra kezdjük!<br />

Ez a jelmondata a Mansfeld címû film fõszereplõinek. A film<br />

két évvel az 56-os forradalom után játszódik. Öt kamaszkorú fiatalról<br />

szól, akik még így, két év távlatából is forradalmi gondolatokat<br />

szõnek. Ám mindez csak gyerekes csínynek látszik.<br />

A film mégis egy kocsilopással kezdõdik, mely eleinte nem<br />

játszik akkora szerepet a nézõ <strong>szám</strong>ára, ám a végkifejletben hatalmas<br />

jelentõsége lesz. Az öt lázadó: Egei, Bóna, Holecz,<br />

Mansfeld és Blaski szándéka szerint az autó segítségével fognak<br />

fegyvereket gyûjteni rendõröktõl, katonáktól, hogy fegyverkezzenek<br />

az forradalom újrakezdéséhez.<br />

Mindez csak egy ízben valósul meg, mikoris egy rendõrtiszttõl<br />

elveszik a fegyverét, ám a rendõrt nem ölik meg. Ezek után<br />

elfogják õket és eleinte csak kamasz, huligán bandának tekintik<br />

a fiatalokat, ám a kihallgatások során eljutnak a politikai vádakig.<br />

És ekkor kezdõdik Mansfeld Péter mítoszának bemutatása,<br />

mivel minden vádat magára vállalva védi barátait, fõleg a három<br />

évvel idõsebb Blaskit, mert õ már akkor betöltötte a 18.<br />

életévét, és így felnõttként állt a bíróság elõtt.<br />

Mansfeld a sok meghurcoltatás ellenére is szilárdan állítja,<br />

hogy csak egyedül õ a bûnös. És éppen ezért, amiért nem hódol<br />

be a rendszernek, és nem akarja barátait belekeverni, ezért súlyosbítják<br />

a büntetését másodfokon. Ez ellen anyja azonnali fellebbezést<br />

nyújtott be a védõügyvéd segítségével, ám a népbírósági<br />

tanács egyhangúlag nem ajánlotta kegyelemre. Elég jól látható,<br />

hogy kíméletlenségük magyarázata nem a vádpontokban<br />

rejlik. Azt nem tudták elviselni, hogy Mansfeld még teljes reménytelenségében<br />

is dacolni mert velük. Ezért tûnhetett javíthatatlan,<br />

átnevelhetetlen ellenforradalmárnak szemükben. Az<br />

ítélet végrehajtására 1959. március 21-én, tizenegy nappal a 18.<br />

születésnapja után került sor.<br />

A szereplõk jól játszanak, fõleg a Mansfeld Pétert alakító<br />

Fancsikai Péter neve említhetõ meg, persze a többi színész sem<br />

marad el tõle. Eperjes Károly és Maia Morgenstern is jól alakítják<br />

a filmbeli karakterüket. Magyar film, történelmi film és a<br />

legfontosabb, hogy figyelemre méltó alkotás, éppen ezért támogassuk<br />

a magyar filmgyártást azzal, hogy megnézzük a filmet.<br />

Agnus Tamás<br />

Kézmûves délutánok<br />

Kevés Csepelen az olyan<br />

nagy múltú és tevékenyen<br />

mûködõ civil szervezet, mint<br />

a Csikó Sétányi 4H Klub. Az<br />

idén tíz éves közhasznú egyesület<br />

nevét a korábbi székhelyérõl,<br />

illetve a Head (fej),<br />

Hand (kéz), Heart (szív) és<br />

Health (egészség) angol szavak<br />

négy kezdõbetûjérõl kapta.<br />

A szervezet elsõdleges célja,<br />

hogy színvonalas szabadidõs<br />

és kulturális programokat<br />

nyújtson a gyermek és ifjúsági<br />

korosztály <strong>szám</strong>ára.<br />

Ezért szerveznek rendszeresen<br />

kirándulásokat, múzeumlátogatásokat,<br />

nyári táborokat,<br />

és tartanak népi kismesterségekre<br />

alapozott kézmûves<br />

foglalkozásokat. Rendszeresen<br />

részt vállalnak a kerületi<br />

rendezvények megvalósításában.<br />

Ott vannak a Csepel Napok<br />

rendezvénysorozaton<br />

éppúgy, mint a civil szervezetek<br />

összefogásával életre hívott<br />

Madarak és Fák Napján,<br />

vagy a Mária Napi Búcsún.<br />

A Klub jelenlegi székhelye<br />

a Rákóczi Kert Civil és Közösségi<br />

Ház, ahol szeptem-<br />

bertõl decemberig folyamatosan<br />

programokkal várják az<br />

iskolából hazainduló diákokat.<br />

Október 25.: üvegdíszítési<br />

technikák elsajátítása szatinálás,<br />

dekupázs, üvegfestés;<br />

November 8.: Gyertya öntés,<br />

mártás, dekoráció;<br />

November 22.: Adventi<br />

koszorú kötés, hagyományos<br />

és modern;<br />

December 13.: Karácsonyi<br />

készülõdés, fenyõdíszek, angyalkák<br />

készítése;<br />

December 20.: Jászol készítés,<br />

kosárfonás, csuhé<br />

technikák.<br />

A foglalkozásokat Kovácsné<br />

Gergely Julianna klubelnök<br />

és Lakatos Gyöngyi vezeti<br />

a fenti idõpontokban,<br />

szerdánként 15.00–16.30 óra<br />

között. Érdeklõdni folyamatosan<br />

a 06 (30) 921-9867-es<br />

telefon<strong>szám</strong>on, vagy a Rákóczi<br />

Kert Civil és Közösségi<br />

Házban (1212 Budapest, Rákóczi<br />

tér 34. Tel: 427-0340)<br />

lehet. Minden érdeklõdõt szeretettel<br />

várnak!<br />

Fodor Tamás<br />

Újra hastánc tanfolyam<br />

a Rákóczi Kertben<br />

Októbertõl újra indul a hastánc tanfolyam a Rákóczi Kert Civil<br />

és Közösségi Házban. Az elmúlt évben sokan választották<br />

kikapcsolódásként, önmegvalósításként ezt a varázslatos távolkeleti<br />

táncot. A csoport hamar összeállt, és tavasszal már egy<br />

saját koreográfiát is bemutatott a Rákóczi Kertben szervezett<br />

hastánc és egzotikus táncesten. Most újra itt a lehetõség, hogy<br />

a régi és új érdeklõdõk is bekapcsolódhassanak a táncok, koreográfiák<br />

tanulásába, és kellõ gyakorlás után megmutathassák<br />

tudásukat, csáberejüket rokonaiknak, ismerõseiknek. A foglalkozások<br />

minden pénteken 17.30–19.00 óra között lesznek a<br />

Rákóczi Kert Civil és Közösségi Házban. Érdeklõdni személyesen<br />

(1212 Rákóczi tér 34.) vagy a 427-0340-es <strong>szám</strong>on lehet.<br />

Minden érdeklõdõt szeretettel várunk!<br />

F. T.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!