Manipulatív érvelés írott reklámokban - MTA Nyelvtudományi Intézet

More documents

Recommendations

Info

10 I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia megrendelését vagy megvásárlását ajándéktárggyal próbálta motiválni. Példaképpen említhető az ajándék pártedli vagy törülköző, amelyet egy biztosítással kombinált babakötvény kötésekor küldenek. Az ajándékozást a szociálpszichológia nagyon hatásos befolyásolási stratégiának tartja, de a racionális érvelés szempontrendszere szerint hibásnak kellett minősítenünk. Végül, irrelevánsnak minősítettük azokat az érveket, amelyek önmagukban megállták a helyüket, de nem kapcsolódtak a reklámozott termékhez. Egy pelenkát reklámozó reklámlevél például hosszú szöveget közölt a gyermekek mozgásfejlődéséről, majd pedig minden átvezetés nélkül áttért a saját pelenkamárkája népszerűsítésére. Ez esetben valószínű, hogy a kommunikátor azért alkalmazott irreleváns érveket, mert a gyermekek fejlődését és igényeit alaposan ismerő szakember szerepében akart feltűnni (vö. éthos fogalma). Kiemelt figyelmet érdemel még a hibás oksági kapcsolat hibája (14 eset, 11,2%). Amint azt fentebb említettem (ld. 3.2), a reklámok nagyon gyakran hamisan ígérnek, megalapozatlan reményt ébresztenek. A reklámozó az adott terméket valamilyen probléma megoldására ajánlja, vagy úgy tünteti fel, mintha a termék képes lenne komoly változást előidézni, mint ahogy ez a következő reklámban olvasható: „… leggyakrabban előforduló mellékhatások: megnövekedett önbizalom, nagyobb önbecsülés és boldogabb családi élet”. Másodlagos érvelési hibaként a hibás oksági kapcsolatnál is többször találtunk érzelemre apellálást, főként a divatos és hibátlan megjelenést megcélzó termékek esetében: „A G. Skin Naturals garantálja, hogy mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb készítményt, mely bőrét üdévé, kicsattanóan egészségessé varázsolja”. Összefoglalásképpen elmondható, hogy az elemzett hatvan reklámból ötvenháromban találtunk hibás érvelést, és harmincegy esetben sérült a diskurzus igazságtartalma. Az eredményekből az is látszik, hogy a reklámlevelek több hibát tartalmaztak, mint a szórólapok vagy az újságban megjelent hirdetések, igaz a reklámlevelek jóval hosszabbak is voltak. Mivel a reklámlevél alkorpusz kis számú (n=20), nem általánosíthatuk arra nézve, hogy a reklám hossza és a hibák száma között korreláció áll fenn, az eredmény viszont felhívja a figyelmet arra, hogy egy következő vizsgálatnál fontos lehet a reklámleveleket külön vizsgálni. Jelen kutatás arra törekedett, hogy a korpuszban a magyar viszonyok között előforduló mindhárom írott reklámtípus szerepeljen, és nem volt cél az egyes reklámtípusok közötti különbségek okainak kiderítése. Ahhoz, hogy az itt ismertetett eredmények alapján általános következtetéseket vonhassunk le az írott reklámokról, egy nagyobb minta elemzése szükséges. A amerikai paralel korpusz tervezett vizsgálatának eredményei érdekes információkkal szolgálhatnak az írott reklámok nyelvi és kulturális sajátosságainak feltérképezése szempontjából is. Irodalom Árvay, A. 2003. A manipuláció és a meggyőzés pragmatikája a magyar reklámszövegekben. Általános Nyelvészeti Tanulmányok Vol. 20. 11-35. Árvay, A. 2004. Pragmatic Aspects of Persuasion and Manipulation in Written Advertisements. Acta Linguistica Hungarica Vol. 51. 231-263.
Árvay Anett: Manipulatív érvelés írott reklámokban 11 Breton, P. 2000. A manipulált beszéd. Budapest: Helikon. Corbet, E. P. J., Connor, R. J. 1999. Classical Rhetoric. Oxford: Oxford University Press. Curtis, G. N. 2007. The Fallacy Files. Elérhető: http://www.fallacyfiles.org/index.html Eemeren, F. H. van., Grootendorst, R. 1992. Argumentation, Communication and Fallacies. Hillsdale NJ: Lawrence Erlbaum. Eemeren, F. H. van., Grootendorst, R., Henkemans, A. F. S. 2002. Argumentation. Analysis, Evaluation, Presentation. Mahwah NJ: Lawrence Erlbaum. ÉKsz. 1972.: Magyar értelmező kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. Habermas, J. 1984. The Theory of Communicative Action 1: Reason and the Realisation of Society. London: Heineman. Hamblin, C. L. 1970. Fallacies. London: Methuen. Kiefer F. 1983. Az előfeltevések elmélete. Budapest: Akadémiai Kiadó. Margitay T. 2004. Az érvelés mestersége. Budapest: Typotex. Merriam – Webster Online dictionary.Elérhető: http://www.m-w.com/ Pirie, M. 1985. The Book of the Fallacy: a Training Manual for Intellectual Subversives. London: Routledge. Petty, R. E., Cacioppo, J. T. 1986. Communication and Persuasion: Central and Peripheral Routes to Attitude Change. New York: Springer-Verlag. van Dijk, T. 2006. Discourse and Manipulation. Discourse and Society, Vol. 17. No. 3. 359- 383. Walton, D. N. 1989. Informal Logic: a Handbook for Critical Argumentation. Cambridge: Camridge University Press. Walton, D. N. 1992. The Place of Emotion in Argument. University Park, PA.: Pennsylvania State Press. 1 A négy manipulációs stratégia a következő: 1. propozíció(k) elhallgatása, 2. információközlés kommunikatív szándék nélkül, 3. nyelvileg és logikailag hibásnak nem tekinthető, de feltétlen egyetértésre/elfogadásra kényszerítő nyelvi elemek használata és 4. logikailag hibás nyelvi elemek használata. A manipulációnak ezek az esetei nem egymást kizáróak. Egy adott diskurzusban elképzelhető, hogy mind a négy egyszerre jelen van, és egymás hatását erősítik (Árvay 2003: 19). 2 Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa foglalkozik a problémás esetekkel. Az elmúlt években több reklám esetében is milliós bírságokat szabtak ki „fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása” miatt. 3 A doktori kutatásban természetesen ez a probléma kiküszöbölhetővé vált azzal, hogy minden érvelési hiba esetében feltűntettem egy külön oszlopban, hogy melyik grice-i maxima sérült. A „kevés érv” esetét a Mennyiség maximájának megsértéseként értelmezem.
Page 1 and 2: Manipulatív érvelés írott rekl
Page 3 and 4: Árvay Anett: Manipulatív érvelé
Page 9: Árvay Anett: Manipulatív érvelé

Manipulatív érvelés írott reklámokban - MTA Nyelvtudományi Intézet

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?