Manipulatív érvelés írott reklámokban - MTA Nyelvtudományi Intézet

Árvay Anett: Manipulatív érvelés írott reklámokban 3
A definícióból két fontos dolog következik. Először is, manipuláció esetén tudatos
félrevezetéssel állunk szemben, azaz a manipulatív szándék mindig jelen van.
Másodszor pedig, a manipulált felet a manipuláció nem megalapozott következtetés
elfogadására készteti.
E két megjegyzést azért tartom fontosnak, mert lehetséges olyan eset, amikor a
beszélőnek nincsen manipulatív szándéka a hallgató felé, mégis félrevezeti a hallgatót
(pl. tudatlansága miatt), azaz a hallgató hibás következtetésre jut. A hallgató felől
szemlélve a szituációt az eredmény tehát ugyanaz lehet, mintha manipulálták volna, a
különbség csupán az, hogy a beszélő manipulatív szándék nélkül alkalmazott egy
befolyásolási eszközt. Lássunk erre egy példát! Pályázati anyagomat viszem a
postára, mikor találkozom az egyik ismerősömmel, aki a következő kérdést intézi
hozzám: Tudtad, hogy már egy hete lejárt a pályázati határidő? Ha ő valóban így
tudja (tévesen), akkor nem manipulált, csak befolyásolt. Ha azonban tudta, hogy még
nem járt le a határidő, csak irigységből nem akarta, hogy én is beadjam az anyagot,
akkor manipulált. Az eredmény ugyanaz lesz: nem megyek el a postára.
Összefoglásképpen az alábbiakban jellemezzük a két esetet a beszélői szándékok, az
alkalmazott stratégiák és az ezeket megvalósító nyelvi eszközök szempontjából.
Manipuláció esetén:
1. A beszélő rendelkezett manipulatív szándékkal (tudatosan félre akart vezetni).
2. A beszélő manipulációs stratégiája: elfogadásra kényszerítő nyelvi eszköz
tudatos használata. A preszuppozíciós szerkezetet hamis előfeltevéssel használta a
beszélő.
3. A manipulációs stratégiát megvalósító nyelvi eszköz: a tud faktív ige.
4. A hallgatóra gyakorolt hatás: hibás következtetés megtételére kényszerültem.
Nem tudatos befolyásolás esetén:
1. A beszélő nem rendelkezett manipulatív szándékkal, nem tudatosan vezetett
félre, ő is rosszul tudta a határidőt.
2. Befolyásolási eszköz (= manipulatív stratégiával egybeesik): elfogadásra
kényszerítő nyelvi eszköz: preszuppozíciós szerkezet hamis előfeltevéssel.
3. A befolyásolást megvalósító nyelvi eszköz: a tud faktív ige.
4. A hallgatóra gyakorolt hatás: hibás következtetés megtételére kényszerültem.
2.2 A hibás érvelés mint manipulációs stratégia
Kutatásomban négy manipulációs stratégiát különítettem el (Árvay 2003, 2004) 1 , ezek
közül a leggyengébb, azaz a befogadó szempontjából a legnagyobb eséllyel felfedhető
manipulációs stratégia a hibás érvelés. A szakirodalom számos helyen említi (Breton
2000, Eemeren et al. 2002, van Dijk 2006), hogy a hibás érvek alkalmasak a
befogadók manipulálására egyrészt azért, mert akadályozzák a hallgatók vagy olvasók
ösztönös kritikai szövegértelmezését, másodsorban pedig azért, mert nem
megalapozott, logikailag helytelen következtetés levonására késztetnek. Ez utóbbit
sok esetben az érzelmekre ható érveléssel éri el a kommunikátor (Walton 1989,
1992). Breton (2000) könyvében tizenegy, érzelmi és kognitív manipulációs eljárást
említ. Ezek közül több klasszikus érvelési hibaként ismert (pl. megalapozatlan oksági
viszony, félelemkeltés, csábítás személyes vonzerővel). Hasonlóképpen, van Dijk