Manipulatív érvelés írott reklámokban - MTA Nyelvtudományi Intézet
Manipulatív érvelés írott reklámokban - MTA Nyelvtudományi Intézet
Manipulatív érvelés írott reklámokban - MTA Nyelvtudományi Intézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
6 I. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia<br />
nem mondhatjuk a szövegről, hogy egyáltalán nem alátámasztott a konklúzió, hiszen<br />
néhány érv jelen van, ezért a „kibújás a bizonyítás kényszere alól” hiba nem áll fenn 3 .<br />
2. A tartalmi ellentmondások problémája<br />
Néhány esetben a reklám állításai között tartalmi ellentmondást fedeztünk fel. Az<br />
olvasó számára így nem egyértelmű a szöveg jelentése. A tartalmi ellentmondások<br />
oka egyrészt lehet pontatlan fogalmazás (ez szakmai hiba egy több százezer<br />
példányban megjelenő reklám esetében), másrészt viszont a manipuláció egyértelmű<br />
bizonyítéka, ugyanis kiderülhet, hogy a reklámozott termék valójában nem is<br />
alkalmas egy adott probléma megoldására. Ezt illusztrálja az alábbi reklámrészlet:<br />
Az élet első 2-3 hónapjában a legtöbb baba hasfájással, puffadással küszködik,<br />
mert…<br />
A tea használatát a baba négyhónapos korától javasoljuk.<br />
A tartalmi ellentmondásokat a homályosság hibájába soroltuk.<br />
3. A hamis ígéretek problémája<br />
A hamis ígéret, vagy más néven „megalapozatlan remény ébresztése” nagyon gyakran<br />
előforduló jelenség a <strong>reklámokban</strong>. Mivel ilyen kategória az Eemeren-féle<br />
hibalistában nem szerepel, a jelenséget hibás oksági viszonyként kategorizáltuk.<br />
Amikor egy reklám a hamis ígéret eszközével él, természetesen a diskurzus<br />
igazságtartalma is sérül. Az alábbi reklámrészletben a bankkártya mint a szabadság<br />
megvalósulásának eszköze jelenik meg:<br />
A VISA szabaddá tesz, hogy az év 365 napján azt tedd, amit csak akarsz!<br />
4. Egy propozíció két kategóriába is tartozhat<br />
Elemzés során több esetben tapasztaltuk, hogy egy adott érv kétféle hibaként is<br />
értékelhető. Ilyenkor az erősebbnek érzett hibába soroltuk az érvet. Néhány esetben,<br />
amikor nem lehetett erősségi sorrendet felállítani, megegyeztünk a besorolásban. A<br />
következő idézetben az irreleváns <strong>érvelés</strong> keveredik az olvasó érzelmeire való<br />
apellálással:<br />
Mindig különleges élmény a szépen terített reggelizőasztal ropogós zsömlével,<br />
gőzölgő teával, és legfőképp az, ahogy a kapkodó és magányos falatozás nyugodt<br />
családi szertartássá gazdagodik. (…) Flóra. A szíved szerint.<br />
A hangulatos reggelizés képe irreleváns arra nézve, hogy melyik vajkészítményt<br />
vegyük meg.<br />
5. Az érzelmekre apellálás esetei<br />
A pragma-dialektikus hibalista tartalmaz egy ún. érzelmekre apellálás kategóriát<br />
(fallacy of playing on the sentiments of the audience/pathetic fallacy), de a retorikai<br />
hagyományt követve emellett külön szerepel az Ad baculum (fenyegetésre apellálás),<br />
Ad misericordiam (szánalomkeltésre apellálás) és az Ad populum (a többiekre<br />
hivatkozás) hiba. Az elemzés során tehát a kiemelt érzelmeket külön kategóriába<br />
soroltuk, míg az egyéb érzelmekre ható érveket egy csoportban hagytuk.