szabályrendelet - Szerbiai Református Keresztyén Egyház

13. § Minden ülésről pontos jegyzőkönyv vezetendő, amelyet az elnökség és a jegyző s két kiküldött tag hitelesít.
Jegyzőjét minden testület szabadon választja. Jegyzőkönyv vezetésére elkerülhetetlen eset kivételével, az elnökök
egyike sem alkalmazható.
Ha jegyzőül az egyházközség olyan tagja választatik meg, aki az illető testületnek nem tagja, annak a testületben csak
tanácskozási joga van.
14. § A gyűlések határozatai elleni fellebbezés módját külön Szabályrendelet határozza meg.
b). A zsinat tanácskozási rendje
15.§ A zsinat rendszerint és szükséghez képest évenként egyszer tart rendes ülést, melyet az országos egyház elnöksége
hív össze, ha pedig akadályozva vannak, vagy helyük nincs betöltve, ugyanezt helyetteseik végzik
16.§ A zsinat helyét és idejét az elnökség állapítja meg éspedig lehetőleg akként, hogy a meghívó 20 nappal a
közgyűlés napja előtt kiadassék. A meghívóban az elnökséghez addig beérkezett tárgyak mindig felsorolandók. A
zsinaton azonban minden olyan ügy tárgyalható, amely 10 nappal a gyűlés ideje előtt beérkezett a püspöki hivatalhoz.
Azok az egyházközségek amelyek rendszeres pénzbeli kötelezettségeiket nem rendezik le 10 nappal a gyűlé ideje előtt
szavazati joggal nem rendelkeznek.
17. § A tárgysorozat úgy állítandó össze, hogy előbb az országos egyházat, azután az egyházmegyék et illető ügyek
álljanak, azt kövessék az egyes gyülekezetek, majd az egyes személyeket illető ügyek.
18. § A zsinati tárgyakat előadás végett előadóknak, vagy önmagának osztja ki a püspök és legalább 6 nappal a zsinat
ülése előtt, hogy az előadó a javaslatot a zsinatra elkészíthesse. Az előadók kötelesek minden közgyűlési ügyet írásban
feldolgozni, a tárgy tömör ismertetésének előrebocsátása mellett határozati javaslattal ellátni és a hozott határozatot
megszerkeszteni.
19. § A tárgysorozatot a gyűlés termében ki kell függeszteni.
20. § A zsinat énekléssel, bibliaolvasással és imával kezdődik.
21. § Ezt követi a megbízólevelek számbavétele és a megjelent tagok igazolása.
22. § Megalakult a zsinat, ha a teljes jogú (szavazati joggal bíró) egyházközségek kétszeres számának kétharmados
többsége van jelen.
23. § A megjelenésre kötelezett tagok elmaradásának igazolása s az indokolatlanul elmaradottak felelősségre vonása a
megalakulás után foganatosítandó. Az igazolatlanul elmaradó zsinati tag az elnökség által kirótt fellebbezhetetlen
fegyelmi vagy pénzbírsággal sújtható. Az összeg az országos közpénztárba fizetendő be.
24. § Az elnökség a zsinatot megalakultnak jelentvén ki, a tárgyalást megnyitja, s jegyzőkönyv hitelesítőinek
kijelölésére hívja fel a zsinatot.
25. § A tárgyalás vezetésében az elnökségnek egyöntetűen kell eljárnia, mivégből szükséges, hogy az egyes ügyek
tárgyalását mindig az egyik elnök vezesse, s a kérdést szavazásra is azt tegye fel. Az egyes tárgyalások vezetésénél a
rangidősebb, egyenlőség esetén az idősebb elnöknek van elsőbbsége. Kivételt csupán a püspök i jelentés képez,
melynek tárgyalását mindig a világi elnöknek kell vezetnie.
26. § A tanácskozás zavartalan menete felett az elnökség őrködik, aki a tárgytól eltér vagy nem méltóan viselkedik, attól
kétszeri figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A zsinat az ilyen tag ellen jegyzőkönyvi megrovást is határozhat. Az
elnökség őrködik a hallgatóság felett is, mely ha figyelmeztetés után is zavarná a tanácskozás menetét, az elnökség által
a zsinat helyétől eltávolítandó.
27. § A zsinat tárgyalásai nyilvánosak. Az elnökség a jelenlevők negyedének kívánságára köteles zárt ülést elrendelni,
de ezt saját jogánál fogva is megteheti. Határozat azonban csak nyilvános ülésben hozható. A zsinati tárgyalás
bármilyen formában történő felvételezét a jelenlévők negyedének jóváhagyásával lehet elrendelni.
28. § A zsinat megalakulása és az igazolások közben felmerült ügyek elintézése után elsősorban a választásokról felvett
jegyzőkönyvek tárgyaltatnak, majd a püspök teszi meg évi jelentését, s határozati javaslatokkal ellátva, tanácskozás alá
12