szabályrendelet - Szerbiai Református Keresztyén Egyház

9) hogy a határozat kihirdetése nyilvános ülésen történt és hogy a felek vagy képviselőik közül a kihirdetésnél kik
voltak jelen,
10) azt, hogy az elnök a 95. §-ban foglalt kérdést intézte a felekhez, s hogy azok erre minő kijelentést tettek,
11) az elnökség tagjainak és jegyzőjének aláírásait.
IV. FEJEZET
A bírói határozatok
88. § A bírói határozat ítélet vagy végzés. A bíróság az ügy érdemét ítélettel dönti el, minden egyéb esetben végzéssel
határoz.
89. § Ha a bíróság az ügyet minden irányban felderítve érdemleges döntésre érettnek találja, ítéletet hoz.
A bíróság ítélete meghozatalánál a fennforgó bizonyítékokat a per körülményeinek gondos méltatása mellett szabadon
mérlegeli.
90. § Ha a bíróság az előbbi szakasz értelmében az ügyet döntésre érettnek nem találja, végzést hoz és elrendeli az
eljárás folytatását.
Ez esetben a bíróság végzésében megjelöli azokat a tényeket, amelyek pótlólag felderítendők, kijelöli az erre vonatkozó
bizonyítás irányát, ezek beszerzési módját, az esetleg elrendelendő pótvizsgálat tárgyát és célját, valamint utasítást ad a
pótvizsgálat módjára és eszközeire nézve.
91. § Az ítélet három részből áll:
a) az ítélet fejéből,
b) az ítélet rendelkező részéből, és
c) az ítélet indoklásából.
Az ítélet feje tartalmazza a bíróság megnevezését, továbbá azt, hogy a bíróság mint közigazgatási vagy fegyelmi
bíróság járt-e el, az ügyfelek és az ügy tárgyának rövid megjelölését és az ítélethozatal napját.
Az ítélet rendelkező része közigazgatási bírósági ügyben helyt adó vagy elutasító.
Ha a bíróság a panaszos kérelmének részben helyt ad, részben pedig elutasítja, a helyt adó és elutasító részek szabatosan
körülírandók.
Marasztalás esetén kiteendő a marasztalási összeg és az a határidő, amely alatt a fizetés teljesítendő.
Rendelkezni kell arról is, hogy az ítélet a fellebbezésre való tekintet nélkül biztosítandó-e, és mely részben (121. §).
Választási ügyben, ha a bíróság a panaszt elutasítja, a választás törvényszerűségét kimondja.
A választás megsemmisítése esetén megjelöli azt a választási cselekményt, amelytől kezdve a választási eljárás
ismétlendő.
Intézkedik a bírósági eljárás folyamán felmerült költségekre nézve, megjelöli összegszerűleg, hogy a felek közül ki és
mennyiben tartozik viselni a költségeket és az illető feleket azoknak záros határidő alatt való megfizetésében
marasztalja.
Fegyelmi ügyben a panaszlott felmentetik vagy vétkesnek nyilváníttatik.
Az utóbbi esetben az ítélet tárgyává tett cselekmények és mulasztások szabatos körülírásával meg kell jelölni a 30. §
azon pontjait, amelyekben az elkövetett fegyelmi vétség ütközik, továbbá a 31. § illető pontjára való hivatkozással a
kiszabott fegyelmi fő- és mellékbüntetést (32. és 33. §).
42