szabályrendelet - Szerbiai Református Keresztyén Egyház

41. § Magánpanasz tételére jogosult minden önképviseletre jogosult egyén, akinek jogos érdekét a panaszolt
cselekmény vagy mulasztás sérti.
Megfelelő indokok alapján maga a tisztviselő is kérheti önmaga ellen a fegyelmi eljárás megindítását.
42. § Mind közigazgatási, mind fegyelmi eljárás csak törvényszerű panasz, illetve vád alapján indítható meg és
folytatható.
A hivatalból megindított eljárás esetén a vád képviseletére a bíróság mellé rendelt ügyész van hivatva. A vád
képviseletétől az ügyész csak illetékes egyházi hatóságának utasítására léphet vissza.
Magánpanaszra megindított eljárás esetén a vád képviseletére a panaszos hivatott. A vád képviseletét azonban
közérdekből az illetékes ügyész az eljárás bármely szakában és fokán átveheti. A magánpanaszos ilyen esetben is részt
vehet az eljárásban, a tényállás kiderítése érdekében indítványokat tehet és a bírói határozatok ellen saját nevében
jogorvoslattal élhet.
Ha az ügyész a vád képviseletétől visszalépett, erről a bíróság lelkészi elnöke a panaszost értesíti, aki köteles az
értesítés kézhezvételétől számított 8 nap alatt bejelenteni, hogy a vád képviseletét átveszi-e. Ha a visszalépés tárgyalás
során történt és a panaszos jelen van, a vád képviseletének átvételéről azonnal nyilatkozni köteles.
Ha a képviseletet a panaszos átveszi, az eljárás tovább folyik, ha azonban nem veszi át, vagy törvényes határidőn belül
annak átvételéről nem nyilatkozik, a bíróság elnöksége az eljárást végzéssel megszünteti.
Az elnökség e végzés ellen egyfokú fellebbezésnek van helye a bírósághoz.
43. § A panasz vagy jelentés a zsinati tanács elnökségéhez adatik be. Az elnökség hivatalból intézkedik az illetékes
eseti bírói ítélőtanács kiküldése iránt és a panaszt vagy a jelentést a kiküldött bírói ítélőtanács elnökéhez a kiküldésről
szóló határozattal egyidejűleg megküldi.
A kiküldött eseti bírói ítélőtanács elnöke hivatalból vizsgálja meg:
a) hogy az eljárás megindítására vonatkozó indítvány (panasz vagy jelentés) a törvénynek megfelelően tétetett-e meg
(38—42. §),
b) hogy a bíróság az illető ügyre nézve hatáskörrel bír-e.
Ugyanő a hiányosan beadott panasz a hiány megjelölésével pótlás végett visszaadhatja.
Ha az elnökség hatáskör vagy illetékesség hiányát látja fennforogni, a hatáskör kérdésében végzéssel határoz, mely
végzés ellen egyfokú fellebbezésnek van helye magához a bírósághoz.
44. § Ha a panasz vagy jelentés az előző szakasz alapján vissza nem utasíttatott vagy a hiány pótoltatott és sem a
hatáskör, sem az illetékesség ellen aggály nincsen, azt a bíróság elnöke a panaszolttal közli és felhívja, hogy arra,
valamint a bíróság hatáskörére és illetékességére 15 nap alatt írásban vagy a bíróság elnökénél élő szóval nyilatkozzék,
egybekötvén ezen felhívást azzal az atyai tanáccsal, hogy a Máté 5:23-24-ben olvasható igék szerint igyekezzék fenti
határidő alatt a vele szemben támasztott panaszt közvetlenül a panaszossal elintézni.
A panaszlott a hatáskör és illetékesség kérdését csak a nyilatkozatában teheti vita tárgyává.
Az élőszóval előterjesztett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell venni.
A nyilatkozati határidő a nyilatkozni tartozó fél indokolt kérelmére 15 napra meghosszabbítható.
A nyilatkozati határidő letelte után a bíróság elnöke a panaszt vagy jelentést a nyilatkozat beérkezése esetén ezzel
együtt közli a bírósági ügyésszel oly felhívással, hogy 15 nap alatt jelentse be, vajon a közérdek szempontjából a vádat
magáévá teszi-e éspedig több panaszpont esetében ezeknek mindegyikére nézve.
45. § Ha az ügyész a vádat magáévá teszi, egyúttal indítványt tesz a vizsgálatra vonatkozólag is. Ilyen indítványt a
magánpanaszos is tehet.
46. § A panaszlott fél nyilatkozatában a panaszos ellen netalán emelt viszont panasszal szintén a 43. és 44. §-ban foglalt
rendelkezések szerint kell eljárni.
36