szabályrendelet - Szerbiai Református Keresztyén Egyház

Egyéb végzések és elnöki vagy bírói intézkedések ellen az ítélet elleni fellebbezésben lehet orvoslást kérni.
99. § A bírói határozat ellen a fellebbezést a neheztelt határozat kézbesítését követő 15 nap alatt kell beadni.
A fellebbezés szóbeli vagy írásbeli bejelentésének mindenkor az ügyben elsőfokon eljárt bíróság elnökénél kell
történnie, ugyanott adandók be a fellebbezés indokai is.
100. § Az előbbi szakaszban említett határidőn túl beadott fellebbezés az első fokon eljárt bíróság elnöksége miatt
elkésetten beadottat hivatalból végzéssel utasítja vissza.
A nem illetékes helyen beadott fellebbezés az illetékes bíróság elnökéhez nyomban hivatalból átteendő, s abból az
okból, hogy eredetileg illetéktelen helyen adatott be, vissza nem utasítható, ha az illetékes helyre a törvényszerű záros
határidő alatt érkezik be.
A fellebbezést visszautasító végzés ellen egyfokú fellebbezésnek van helye a felsőbb fokon eljárni hivatott bírósághoz.
101. § A fellebbezett ügy iratai a fellebbezés vagy fellebbezések beérkezése után a fellebbezési határidő leteltével az
első fokon eljárt bíróság elnöke által felterjesztendők a fellebbezési bíróság elnökéhez.
102. § A fellebbezési bíróság elnöksége az iratok beérkezése után az ügynek előadót rendel és határnapot tűz ki az ügy
előadására. Gondoskodik a bíróság összehívásáról és a határnapra az érdekelt feleket és az ügyészt megidézi.
103. § A fellebbezett ügy előadásának határnapján a bíróság szabályszerű megalakulása után a kirendelt előadó
ismerteti az ügyet, a tényállást, a vonatkozó bizonyítékokat, az első bíróság ítéletét, annak indokait, a felek
fellebbezéseit és ezeknek netalán beadott indokait.
Az ügy előadása nyilvános, amelynél a felek jelen lehetnek, de őket sem indítványozási, sem felszólalási jog nem illeti
meg.
104. § A fellebbezési bíróság az első fokon eljárt bíróság által megállapított tényállás alapján ítél; előtte a felek sem
újabb tényeket, sem újabb bizonyítékokat nem érvényesíthetnek.
105. § A fellebbezési bíróság ítélettel vagy végzéssel határoz.
106. § A bíróság az ügy érdemét ítélettel dönti el, mégpedig akképpen, hogy vagy egészben vagy részben
helybenhagyja, vagy megváltoztatja az elsőfokú ítéletet.
Részben való helybenhagyás vagy megváltoztatás esetén szabatosan körülírandó az elsőfokú ítéletnek az a része, amely
helybenhagyatott vagy megváltoztatott, valamint az is, hogy miképpen változtatott meg.
107. § Közigazgatási bírósági ügyekben a fellebbezési bíróság akkor, ha a szolgáltatási kötelezettség kérdését tisztázva
látja, ebben a kérésben érdemileg határoz abban az esetben is, ha a szolgáltatás mennyiségének vagy minőségének
kérdését ítéleti döntésre alkalmasnak véli.
Ily esetben az első bírósági ítéletnek említett részét feloldja és az iratokat az első bírósághoz azzal az utasítással küldi
el, hogy a vitás kérdésben kísérelje meg a felek közt az egyezséget, s ha ebben a tekintetben a felek megállapodásra
nem jutnak, a bíróság a mennyiség és a minőség kérdését tisztázza, és hozzon ebben a részben új ítéletet. Ez ellen az
ítélet ellen fellebbezésnek van helye.
108. § Ha a fellebbezési bíróság a fennforgó adatok alapján az ügy érdemét eldöntőnek nem tartja, végzéssel határoz és
az ítéletet, esetleg az azt megelőző eljárással együtt feloldja és az alsó fokú bíróságot újabb eljárásra esetleg csupán
újabb ítélet hozatalára utasítja.
A bíróság az alsó fokú bíróság határozatát feloldja:
a) ha azt találja, hogy az eljáró alsó fokú bíróság hatáskörrel nem bír, amely esetben az ügyet hatáskörrel bíró
bírósághoz utasítja,
b) ha azt találja, hogy a tényállás nincs kellőleg felderítve és hogy az pótolható, amely esetben végzésében megjelöli azt
is, hogy a tényállás mely irányban pótlandó és egészítendő ki,
c) ha az alsó fokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva,
44