szabályrendelet - Szerbiai Református Keresztyén Egyház

kihallgatást az ügy felderítése céljából szükségesnek látja.
73. § A tárgyalás az első fokon szóbeli és nyilvános.
A bíróság a nyilvánosság mellőzését a jó erkölcs és a közérdek megóvása céljából a tárgyalás megnyitása alkalmával
vagy annak folyamán elhatározhatja.
Ilyen esetben a panaszos és a panaszlott két-két bizalmi tanút hozhatnak magukkal a tárgyalásra.
74. § A tárgyalás folyama alatt az elnök ügyel fel a rend fenntartására, s azt, aki tiszteletlenül viselkedik, vagy a rendet
zavarja, rendreutasítja, újabb rendetlenkedése esetén az illetőt a teremből eltávolítja, figyelmeztetvén azt, hogy két
bizalmi tanút jelenthet be és állíthat elő azonnal. A tárgyalás az eltávolított fél nélkül is folytatandó.
Súlyos esetekben az egyházi fegyelmi bíróság alá tartozó személyek ellen a bíróság a fegyelmi eljárás megindítása iránt
intézkedik. Az erre vonatkozó határozatok a tárgyalási jegyzőkönyvbe veendők.
75. § Az elnök a tárgyalást a felek és az ügy tárgyának megnevezésével kezdi meg.
Megállapítja, hogy a bíróság tagjai kellő számban vannak-e jelen és hogy a felek szabályszerűen idéztettek-e meg?
A tárgyalás megtartható akkor is, ha a szabályszerűen meghívott felek vagy azok egyike vagy másika nem jelent meg.
76. § Az érdemleges tárgyalás azzal kezdődik, hogy az elnök felhívja az előadót a tárgy ismertetésére.
Az előadó röviden ismerteti az ügy tárgyát, a panaszbeli kérelmet, a panaszlott védekezését, a vonatkozó bizonyítékokat
és az esetleges vizsgálat eredményét.
77. § Az előadó előterjesztése után az elnök felhívja a jelenlevő feleket, hogy a bizonyításra vonatkozó indítványaikat, a
tanúk, szakértők kihallgatása, okiratok, jegyzőkönyvek felolvasása stb. tekintetében terjesszék elő, mire a bíróság a
bizonyítást, amennyiben azt az ügy felderítésére szükségesnek látja, elrendeli.
78. § A szakértők meghallgatását a bíróság rendeli el, s ez határozza meg azokat a kérdéseket, amelyekre a
szakértőknek válaszolniuk kell.
Meghallgatásuk előtt a szakértők a 61. §-ban megjelölt esküt teszik le.
A szakértők megválasztása tekintetében a bíróság a feleket mindig meghallgatja. Az alkalmazás tekintetében azonban
nincs a felek kívánságához kötve.
A szakértői véleményeket vagy nyilatkozatokat, amennyiben ezek rögtöni válaszok, a bíróság a tárgyalási
jegyzőkönyvbe véteti. Körülményesebb véleményeket a szakértők írásban is beadhatják, mely esetben a vonatkozó irat
a tárgyalási jegyzőkönyvhöz fűzendő.
79. § A kihallgatandó tanúhoz mindig a tárgyalást vezető elnök intéz kérdéseket. Ezek elsősorban a személyazonosságot
igazoló általános kérdésére nézve (név, kor, vallás, családi állapot) azután pedig a tényállás felderítésére és
bizonyítandó körülményekre nézve hallgatandó ki.
A tanúhoz a felek is intézhetnek kérdést. Azonban ezt sohasem közvetlenül, hanem mindig csak az elnök útján tehetik.
A tanút vallomása előtt a 62. §-ban foglaltakra figyelmeztetni kell, s jegyzőkönyvbe kell venni, hogy ez megtörtént.
Ha a bíróság előtt a tanú vallomása nem tűnik fel aggályosnak, a tanút vallomására a 62. §-ban megjelölt eskü
tartalmának megfelelő esküvel meg kell esketni.
A felek a tanú megesketése ellen kifogást emelhetnek. Az ilyen kifogás felett a bíróság végzéssel határoz és ha a
kifogást elvetette, a tanút vallomására nyomban megesketi.
Amennyiben a tanúk vallomása között szembetűnő ellentétek forognak fenn, a bíróság az ellentétes tanúknak egymással
való szembesítését rendeli el és ezt nyomban foganatosítja.
80. § Ha a tanúk és a szakértők szabályszerű idézés dacára is vonakodnának megjelenni, vallomást vagy esküt tenni, a
bíróság afelett dönt, hogy elnapolja-e a tárgyalást és újból megkísérli a tanúk vagy szakértők kihallgatását, illetve
40