szabályrendelet - Szerbiai Református Keresztyén Egyház

ki és hallgat meg, s beszerzi az ügy eldöntésére befolyássá lehető egyéb bizonyítékokat és adatokat is.
60. § A tanúkat és szakértőket a vizsgálóbiztos idézi meg.
61. § A szakértők megnevezése előtt ezek kiválasztását illetően a vizsgálóbiztos a feleket meghallgatja.
Szakértőül nem lehet alkalmazni olyan egyént, aki a 25. § értelmében érdekelt vagy elfogult.
A szakértők kiválasztását illető esetleges kifogás felett a vizsgálóbiztos végzéssel határoz. Ez ellen a végzés ellen csak a
tárgyalás folyamán lehet panaszt emelni.
A szakértők véleményük előterjesztése előtt esküt tesznek arra, hogy véleményüket függetlenül, elfogulatlanul és
legjobb szaktudásuk szerint adják.
A szakértők véleményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet ők is aláírnak. Ha a szakértői vélemény megalapozása
nagyobb tanulmányozást és megfontolást igényel, kérelmére a vélemény írásba foglalására és beadására záros határidőt
adhat a bíróság.
62. § A tanúkat a tényállás felderítésére szolgáló körülményekre és az üggyel kapcsolatban álló tényekre kell
kihallgatni.
A tanúkat kihallgatásuk előtt figyelmeztetni kell arra, hogy vallomásukra esküt tenni kötelesek; figyelmeztetni kell őket
az eskü vallási jelentőségére és az esetleges hamis eskü büntetőjogi következményére. A figyelmeztetés megtörténtét
jegyzőkönyvbe kell venni.
A tanú a vallomástételt megtagadhatja a 25. §-ban jelzett rokonsági és sógorsági kapcsolat esetében, továbbá akkor, ha
vallomása következtében ő vagy közvetlen családtagjai becsületbeli vagy vagyoni sérelmet szenvedhetnének.
A tanú rendszerint megesketendő. Ha azonban az ügyfelek valamelyike ezt kifogásolja, a kifogás felett a
vizsgálóbiztosnak végzéssel kell határoznia.
Ha a végzés ellen a felek jogorvoslatot jelentenek be, a tanú megesketése mellőzhető. E részben aztán a bíróság a
tárgyalás folyamán végérvényesen határoz.
A tanúnak vallomása után esküt kell tenni arra, hogy legjobb tudomása, lelkiismerete szerint az igazat mondotta és
semmi, az ügyre vonatkozó tényt el nem hallgatott.
A tanú vallomását a tanúval alá kell íratni.
Pusztán az egyik vagy másik irányban uralkodó hangulat bizonyítását célzó tömeges aláírók kihallgatását a
vizsgálóbiztosnak mellőznie kell.
63. § A vizsgálat lefolyásáról jegyzőkönyv készítendő. Ebben kell előadni a vizsgálati eljárás főbb mozzanatait, a tanúk
és szakértők vallomását pedig lehetőleg szó szerint be kell venni a jegyzőkönyvbe és velük aláíratni. A vizsgálóbiztos a
vizsgálat befejezésével az erről felvett jegyzőkönyvet a beszerzett összes bizonyítékokkal jelentés mellett, amelyben a
költségeket is felszámolja, a bíróság elnökéhez beterjeszti, illetve — amennyiben a vizsgálatot maga az elnök teljesíti
— a költségek megállapítása mellett azokat az ügy többi irataihoz becsatolja.
64. § A vizsgálat befejezése után az elnök közli az iratokat az ügyésszel, s az ügyészi indítvány beérkezte után
gondoskodik az ügy elbírálásához netalán még szükséges adatok (díjlevelek, adókivetési adatok, választói névjegyzék,
presbiteri határozatok stb.) egyházilag hitelesített alakban való csatolásáról.
Az előkészítő eljárás végén, amennyiben az ítélőtanács elnöke az ügyet ezen Szabályrendelet 7. §-a alapján mint egyes
bíró kívánja érdemi tárgyalás alapján elintézni, ezen határozatról indokolt végzéssel dönt, melyet közölni tartozik a
felekkel, az ítélőtanács tagjaival, valamint a zsinati tanács elnökségével. Ezen végzés ellen a felek és a zsinati tanács
elnöksége a kézhezvételtől számított 3 napon belül az ítélőtanács elnökéhez benyújtandó kifogással élhetnek.
Kifogással megtámadott ilyen végzés hatályát veszti és az ügyben a teljes ítélőtanács jár el.
38