szabályrendelet - Szerbiai Református Keresztyén Egyház

— Az ítéletek kisebb vagy nagyobb közzététele felől maga az eljáró bíróság ítéletében határoz. Ilyen határozat nélkül
büntetéseket tartalmazó ítéleteket a törvényben és Szabályrendeletekben megjelölt szerveken kívül csak érdekeltekkel
lehet közölni.
32. § A 31. § e) pontjában meghatározott büntetés törvényes következménye, hogy a büntetett tisztviselő (alkalmazott)
arra a helyre, ahonnét elmozdíttatott, többé meg nem választható.
33. § Különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetében a fegyelmi bíróság bármely fokon a büntetés
végrehajtását három évnél nem hosszabb időre feltételesen felfüggesztheti, ha ettől az elítélt jövőbeni magaviseletére
nézve kedvező hatást vár.
Ha a próbaidő eltelte előtt az elítélt ellen fegyelmi eljárást indítanak a próbaidő alatt elkövetett fegyelmi vétség miatt,
és az új eljárás folyamán őt a bíróság fegyelmi vétségben vétkesnek találja, a felfüggesztett büntetést is végre kell
hajtani. Ellenkező esetben a felfüggesztett büntetést nem lehet végrehajtani.
34. § Az ezen Szabályrendelet 31. § b),c), e), f) és g) pontjaiban felsorolt fegyelmi büntetéssel sújtott egyháztag
büntetését annak kérelmére a zsinati tanács a jövőre nézve határozattal eltörölheti, amennyiben a kérelmező
cselekményét, melyért meg lett büntetve, komolyan megbánta, erről az esetleges érdekelteket, az ügyészt és a zsinati
tanácsot megfelelő módon értesítette és a körülményekhez képest feltehető, hogy a kérelmező további fegyelmi vétséget
nem fog elkövetni. Minden ilyen határozathozatal előtt az ügyész írásbeli véleménye kikérendő.
A kizárásra elítéltet a zsinati tanács ismét visszafoghatja az egyházba, amennyiben a zsinati tanács által megjelölt
egyházi hatóságot és esetleges más sértetteket a zsinati tanács által megjelölt módon megkövet. Minden visszafogadó
határozathozatal előtt az ügyész írásbeli véleménye kikérendő. A zsinati tanács visszafogadó határozata jóváhagyás
végett a legközelebbi zsinatnak bemutatandó.
35. § A hármasbírói ítélőtanács elnöke a hármasbírói ítélőtanácsnak akár első, akár másodfokú fegyelmi hatósága alá
tartozó tisztviselővel és alkalmazottal szemben, a zsinati tanács mint bíróság elnöksége pedig a zsinati tanács mint
bíróság akár első, akár felsőfokú fegyelmi hatósága alá tartozókkal szemben csekélyebb rendetlenség miatt szóbeli
megintést, mint rendbüntetést alkalmazhat. Erről a tényállás rövid megjelölésével jegyzőkönyvet kell készíteni és az
ilyen szóbeli megintés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
Súlyosabb, de fegyelmi vétség alá nem vonható rendetlenség vagy szabálytalanság esetében az előbb említett
elnökségek írásbeli megintést alkalmazhatnak. Az ilyen rendbüntetés ellen fellebbezésnek van helye a kézhezvételtől
számított 15 napon belül azon bíróságnál, melynek elnöke a rendbüntetést alkalmazta, mely bíróságnak az ügyben
hozandó határozata végérvényes.
IV. FEJEZET
A kényszernyugdíjazás
36. § Azt az egyházi tisztviselőt vagy alkalmazottat, aki testi vagy szellemi fogyatkozás következtében hivatali
kötelességeinek teljesítésére képtelenné válik és nyugdíjazása iránt nem folyamodott, az országos egyház elnöksége,
akár az egyházközség presbitériumának kérelmére, akár hivatalból való nyugdíjazás iránti kérelmének benyújtására
hívja fel.
Ha a felszólított a felhívásnak 30 nap alatt eleget nem tesz, vagy pedig az irányában panasz tárgyává tett
szolgálatképtelenség vádját elhárítani nem képes, az elnökség az ügyészt utasítja, hogy a tisztviselő (alkalmazott)
nyugdíjazása iránt a fegyelmi bírósághoz indítványt tegyen.
A fegyelmi bíróság az ügyben éspedig, ha lelkészről van szó, mindig az érdekelt egyházközség presbitériumának
meghallgatásával a fegyelmi eljárásra nézve előírt szabályok szerint jár el. A nyugdíjazandót szakértőkkel
megvizsgáltatja és a nyugdíjazás kérdésében a vizsgálat eredményéhez képest ítéletileg határoz. A fegyelmi bíróság
határozata a nyugdíjilletmény mennyiségének megállapítására nem terjed ki.
Az ítélet ellen a fegyelmi eljárásnál megengedett jogorvoslatnak van helye.
Az eljárás költségét, hacsak erre nézve kivételes intézkedésnek nincs helye, az az egyházközség viseli, amelyiknek
tisztviselője nyugdíjaztatott.
Magánfél kérelmére nem lehet kényszernyugdíjazási eljárást folyamatba tenni.
34