You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A kolozsvári előadás - legalábbis a Tháliában -<br />
a színpadon játszódik. Mi, nézők is ott ülünk<br />
Céliméne szalonjában, félig-meddig<br />
részvevőjeként a kárhoztatott társasági életnek.<br />
Petri György fordítását valószínűleg<br />
nehéz is lenne a közönségtől távol, korhű<br />
ruhákban és térben előadni. A szöveg ugyan a<br />
régebbi fordításokban is megkapóan modernnek<br />
hatott (persze nem örök érvényűnek tűnő<br />
problematikája, inkább bonyolult lélektana<br />
miatt), de Petri, ahol tehette, nyelvileg is teljesen<br />
maivá formálta a szöveget. (Ahol nem<br />
tehette, ahol Moliére is konvencionálisabb, ott<br />
nem erőltette, s így keletkeztek az előadásmód<br />
szempontjából problematikusabb pontok,<br />
melyek okoznak némi zavart a kolozsvári<br />
előadásban is, de erről majd később.) A<br />
néhány évvel ezelőtti kaposvári bemutatót<br />
nézve magam is meglepődtem, hogy más,<br />
nemritkán erőszakoltnak érzett<br />
„korszerűsítésekkel " ellentétben A mizantróp<br />
mennyire természetesen, magától értetődően<br />
simul a kortárs közegbe. Ez persze csupán a<br />
kiindulópont, az már a mindenkori rendezőn és<br />
alkotótársain múlik, hogy mennyire tud élni az<br />
így adódó lehetőségekkel, s mennyire<br />
MOLIÉRE: A MIZANTRÓP<br />
K R I T I K A I T Ü K Ö R<br />
GYŰLÖL, DE SZERET<br />
tudja megoldani az ebből adódó kisebb-nagyobb<br />
problémákat. Tompa Gábor rendezésének<br />
jelentőségét az adja, bogy színészei<br />
segítségével szuverén kortársi hangot tud<br />
megütni, még akkor is, ha nem tud felülkerekedni<br />
az olvasatából adódó problémák<br />
mindegyikén.<br />
Tompa rendezésében A mizantróp nem<br />
annyira a konfliktusokról, mint ezek feldolgozásáról<br />
szól. Kevéssé ismerjük meg azt a<br />
közeget, amelytől Alceste annyira undorodik.<br />
A szalonok világa inkább fájóan jelentéktelen<br />
és súlytalan, mint veszedelmesen immorális.<br />
Nem kérdés, Alceste létezhet-e ebben a<br />
közegben, nyilvánvaló ugyanis, bogy semmi<br />
keresnivalója itt. A tét nem a társadalmi<br />
beilleszkedés, hanem Céliméne. A hős nem az<br />
igazáért harcol, hanem szerelméért. A<br />
titokzatos, kiismerhetetlen, ellenállhatatlanul<br />
vonzó nőért, akit mind kétségbeesettebben<br />
igyekszik kiismerni s környezetéből kiragadni.<br />
Amennyire egyértelmű Alceste viszonya<br />
társadalmi környezetéhez, s amennyire<br />
megkérdőjelezhetetlen - Tompa és a szerepet<br />
játszó Bogdán Zsolt értelmezésében -- az<br />
igazsága, annyira ambivalens és gyötrelmes<br />
Előtérben: Gajzágó Zsuzsa (Céliméne) és Bogdán Zsolt (Alceste) (Ilovszky Béla felvétele)<br />
kapcsolata szerelmével és reflexiója saját<br />
érzelmeire.<br />
Moliére mizantrópja minden igazsága<br />
ellenére is néha idegesítő pozőr, aki nemcsak<br />
szenved, hanem gyakran szenveleg is, s<br />
csaknem oly mértékben komikus, mint<br />
Tragikus figura. Bogdán Alceste-jétől ellenben<br />
idegen minden manír, póz, szenvelgés.<br />
Mindent őszintén él át, nem tetszeleg az<br />
„igazság bajnokának " szerepében, s mivel nem<br />
kívánja, hogy a társadalom befogadja, nem<br />
szenved a kitaszítottságtól. S noha a dramaturg,<br />
Visky András konzekvensen és igen<br />
erőteljesen húzta meg a darabot, azért ez a<br />
szerepértelmezés több ponton is ellentmond a<br />
szövegnek; Bogdán nem kis bravúrja, hogy<br />
mégis magától értetődő természetességgel<br />
hitelesíti. Segítségére van ebben Tompa is, aki a<br />
környezet ábrázolásában nem a külsőségekre<br />
helyezi a hangsúlyt, hanem érzékletes<br />
atmoszférát teremt. Dobre -Kóthay Judit<br />
díszlete és jelmezei nem hivalkodóan maiak,<br />
nem a tárgyak és a ruhák mondják el azt, amit<br />
a színészeknek kell eljátszaniuk. A szalon<br />
világának minősítésére elegendő az aranyifjak<br />
némileg, Céliméne inasának erősen hiányos
Change language