Osho: Tantra: A lélekhez a szexualitáson keresztül

Mahátma Gándhi még törvényt is csinált az ásramjában. „Egyél - mondta — de ne
élvezettel. Enni muszáj, legyen az kötelesség, de ne élvezet. Az élvezet: vágy. Egyel
gépiesen, vágy nélkül..." A tantra ennek az ellenkezőjét tanítja: érezd minden
falatnak, minden morzsának az izét. Válj egyre érzékenyebbé. Éledjen fel minden
érzékelő-sejted. Válj az érzékeléssé. Ha egy szervet nem használsz, az elsorvad.
Elhal. Az érzéketlenség kihatással van minden szervedre. Ha a testre nem vagy
érzékeny, akkor az érzéseidre sem. Csak a fejedben élsz. Ez szakadást okoz az
egyénben. A tantra azt tanítja: ne teremts semmilyen szakadékot. Gyönyörű dolog,
hogy képes vagy ízeket érzékelni; gyönyörű, hogy érzékeny vagy testileg és érzésben.
Minél érzékenyebb vagy, annál inkább élsz. Ez az energia fog Tudattá válni. Kinyílsz,
mint a virág, és megszületik benned a Lélek. Ehetsz ízlelés nélkül is, nem nehéz.
Hozzányúlhatsz valakihez érzés nélkül is. Te ezt már rég így csinálod. Kezet fogsz
valakivel, de mit érzel? Ha érezni akarsz, akkor neked kell a kéznek lenned, neked
kell ujjaidban "megelevenedned... mintha a lelked ott élne a tenyeredben; csak akkor
érzed, hogy kezet fogtál. Kezet foghatsz egy halott kézzel is. Is. A kettő hasonlít, úgy
látszik, mintha megérintettétek volna egymást, de valójában nem történt köztetek
semmi.
80-81
Mi félünk megérinteni egymást, mert úgy gondoljuk ez szexualitásra utal. Állsz a
villamoson, szorosan bepréselődve, több embert is érintesz — de ez nem kapcsolat, te
nem érintesz senkit, és téged sem érint senki. Csak a ruhadarabok mik érintkeznek --
te nem vagy ott. A különbség érezhető, ha valakihez valóban hozzáérsz, az
szemtelenség. A test érintkezik neked nem szabad ott lenned, távol kell maradnod,
mintha nem is élnél abban a testben. Csak két tárgy találkozott. De ez az
érzéketlenség mindenre kihat. Így szigeteled el magad mindentől. Az élet folyik, de
téged nem érint meg... Mi annyira félünk a haláltól, hogy élni sem tudunk. Mitől
félsz? Mi a különbség? Most se élsz! Azért félsz csak, mert azt érzed, hogy valamit
elmulasztottál. Elmulasztod az életet, és közeledik a halál. Aki valójában élt, az nem
fél a haláltól. Ő már megtapasztalta azt, ami itt van. De ebben a lényedben neked kell
élned, tudatosan. Akkor tovább élsz. Jön a halál, ezt még nem tapasztaltad éberen.
Vadonatúj, nagy kaland. Ha valóban élsz — átéled az életet. Éber maradsz a haldokló
testre, visszahúzodsz éned központjába és átengeded magad a folyamatnak… életben
maradsz, halhatatlan vagy.
„Ha eszel vagy iszol— érzékeld az ízt, töltödj fel az érzéssel”
Válj azzá!
Ha iszol, érezd a víz üdítő ízét. Csukd be a szemed. Így idd.
Hűvös... átterjed a nyelőcsövedre... leér a gyomrodba, az egész test lehűl egy kissé. A
víz eggyé válik a testtel. Érezd a folyamatot, ahogy kihat az egész testedre; a