„Tóth Tamás Boldizsár” - Mindenkilapja

J.K.Rowling Harry Potter és a Halálos Ereklyék
Mundungus grimaszolt. Mordon mágikus szeme oldalra csavarodott, hogy a fején keresztül
rápillantson.
– Ne vitatkozzunk tovább. Telik az idı. A hajadból akarok, kölyök, most.
– De ez ırültség, felesleges…
– Felesleges! – mordult fel Mordon. – Tudjukki odakinn van, és a minisztérium fele az ı
oldalán áll. Szerinted felesleges? Potter, ha szerencsénk van, bekapta a horgot, és harmincadikára
tervez rajtad ütni, de még akkor is hülyeség lenne, ha nem lenne a közelben egy vagy két
Halálfalója, hogy a környéket figyeljék. Én ezt tenném a helyében. Valószínőleg nem tudnak a
közeledbe vagy a ház közelébe jutni, amíg anyád bőbája hat, de hamarosan elmúlik a hatása, és
ismerik a ház körülbelüli helyzetét. Az egyetlen esélyünk ha csalikat használunk. Még Tudjukki
sem tudja magát hétfelé szakítani.
kirántotta.
Harry elkapta Hermione pillantását, és azonnal félrenézett.
– Szóval, Potter… ha lennél szíves, pár szál hajat.
Harry Ronra pillantott, aki egy csak-tedd-amit-mond típusú grimaszt vágott.
– Most! – kiáltott Mordon.
A körülötte állók pillantásától kísérve, Harry beletúrt fekete hajába, erısen megragadta, és
– Helyes – mondta Mordon, miközben elırebicegett, és kihúzta a dugót a bájitalos üvegbıl.
– Ide legyél szíves.
Harry a sárszerő italba dobta a haját. Amint a haja az italhoz ért, az egybıl tajtékozni és
füstölni kezdett, majd egy pillanat alatt tiszta aranyszínt vett fel.
Ó, sokkal ízletesebben nézel ki, mint Crack vagy Monstró. – szólalt meg Hermione. Majd
elkapta Ron felvont szemöldökét, és kissé elpirulva hozzátette. – Ó, tudod hogy értem… Monstró
italának förtelmes íze volt.
– Rendben, ál-Potterek, sorakozó elıttem. – kiáltotta Mordon.
Ron, Hermione, Fred, George és Fleur felsorakoztak Petúnia néni csillogóan tiszta csapja
mosogatója elıtt.
– Valaki hiányzik, – szólt Lupin.
– Itt van – szólt mogorván Hagrid, miközben a gallérjánál fogva felemelte Mundungust, és
Fleur mellé ejtette, aki inkább fintorogva Fred és George közé lépett.
42