13.08.2013 Views

Bujtor - Polc.hu

Bujtor - Polc.hu

Bujtor - Polc.hu

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

<strong>Bujtor</strong>


<strong>Bujtor</strong> Anna, <strong>Bujtor</strong> István, Dalia László, Gajdó Tamás,<br />

Szegõ András, Váczy András, Vig György<br />

<strong>Bujtor</strong><br />

DUNA INTERNATIONAL KÖNYVKIADÓ


A könyv megjelenését támogatta:<br />

Symbol Budapest<br />

© <strong>Bujtor</strong> István, <strong>Bujtor</strong> Anna, Dalia László, Gajdó Tamás,<br />

Szegõ András, Váczy András, Vig György<br />

Szerkesztette: Bartha Elektra<br />

Fotók:<br />

<strong>Bujtor</strong> Judit magánygyûjteménye, Magyar Filmtörténeti Fotógyûjtemény, MTI,<br />

Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet,<br />

Gáspár Gábor, Ványi Ákos<br />

Címlapfotó: Ványi Ákos<br />

Elnézést kérünk azoktól a fotósoktól, akiket nem sikerült felkutatnunk, bár mindent<br />

megtettünk ennek érdekében. Kérjük jelentkezésüket a kiadónál.<br />

A kötetben változatlan formában adjuk közre<br />

<strong>Bujtor</strong> István: Ezt megcsíptük Oszi.!? címû, 1992-ben megjelent könyvét<br />

Minden jog fenntartva! Tilos a kiadó engedélye nélkül a könyvbõl<br />

részletek közlése vagy bármilyen módon történõ másolása,<br />

terjesztése, beleértve a fénymásolást és az elektronikus adathordozó eszközöket is.<br />

ISBN 978 963 9919 46 4<br />

Kiadja: a DUNA International<br />

Könyvkiadó Kft.<br />

1106 Budapest, Keresztúri út 8/A<br />

Tel.: 264 4555, fax: 264 4551<br />

e-mail: kiado@dunakiado.<strong>hu</strong><br />

Felelõs kiadó: a kft. ügyvezetõje<br />

Kiadóvezetõ: Baráz Miklós<br />

Fõszerkesztõ: Sipos Attila<br />

Borítóterv: Baráz Klára<br />

Mûszaki vezetõ: Marton Éva<br />

Beltipográfia és nyomdai elõkészítés: Cz. Tóth János<br />

Készült a debreceni Kinizsi Nyomdában<br />

Felelõs vezetõ: Bördõs János


ELÕSZÓ HELYETT


EGYSZER VOLT...<br />

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Csupi nevû kislány. Egy<br />

indiánsas és egy tücsökhattyú viharos szerelmébõl született a tengeren.<br />

Az indiánsasok a levegõben élnek, és iszonyú erõvel csapódnak az életbe,<br />

a gyönyörû tücsökhattyúk a parton zenélnek napestig. Nem éltek<br />

együtt, de Csupit megajándékozták két világ ismeretével. A tücsökhattyú<br />

édesanyja hegedülni, tornázni, tollasozni, dolgozni és latinra tanította.<br />

Kitartást és alázatot követelt tõle. Az indiánsas édesapja forgatásokra,<br />

szinkronstúdióba, teniszezni és vitorlázni vitte. Hétvégi gondtalanságot<br />

és féktelenséget ígért. A két világ nem találkozott. Így volt kiszámítható.<br />

Így volt biztonságos. Csupi több idõt töltött a tücsökhattyú világában, de<br />

rejtélyes vonzódást érzett az indiánsas szabadsága és ereje iránt. Az<br />

indiánsas tele volt büszkeséggel, és rejtett imádattal szemlélte cseperedõ<br />

gyermekét. Telve volt sértõdéssel, nevetéssel, hihetetlen erõvel, hibával<br />

és csodával. Végletes volt, kiszámíthatatlan, ámulatba ejtõ, erõteljes, vonzó<br />

és veszélyes. Maga volt az élet. Csupi minél inkább indiánsas lett, az<br />

apja annál nagyobb aggodalommal és szorongással nézte. Felismerte<br />

gyermeke rettenetes erejét, de minél több vonást fedezett fel benne magából,<br />

annál nagyobb félelem töltötte el. Óvni akarta õt a tengertõl, a<br />

széltõl, a gyorsaságtól. Pedig tudta, ez lehetetlen. Így hát egyre jobban<br />

gyönyörködött, és egyre többet aggódott. Meglepték ezek az érzések,<br />

de a világ minden kincséért sem cserélt volna senkivel. Törékeny boldogsággal<br />

teltek az évek. Az indiánsas öregedett. Iszonyú erõfeszítéssel<br />

tartotta az iramot a fiatal sasokkal, és félelemmel gondolt arra, hogy<br />

7


lassan-lassan veszít féktelen sebességébõl. Egy nap lehanyatlott a tengerbe.<br />

A zöld baglyok titkos odújába került eszméletlen állapotban. A baglyok<br />

körbevették mérlegeikkel, és elkezdõdött a kegyetlen alku. Ahhoz,<br />

hogy megdobbantsák a szívét, le kellett törni az egyik szárnyát. Aztán pótolták<br />

a szárnyát, de gyengítették erejét. Csupi minden nap ült indiánsas<br />

apja mellett, nézte az önfeláldozó baglyok munkáját, és mesélni kezdett.<br />

Mesélt a régi életrõl, mesélt a sebességrõl, a szélrõl, a tengerrõl, a szabadságról,<br />

az illatokról, a ragaszkodásról és az erõrõl. Kétségbeesetten<br />

kapaszkodott apja törött szárnyába. Megígérte, hogy ezután még gyorsabb<br />

indiánsas lesz, hogy neki is születnek majd indiánsas gyermekei,<br />

hogy szükség lesz indiánsas nagyapára, aki a bölcsességet hordozza, és<br />

terelgeti a szertelen apró sasfiókákat. De ezeket már magának mondta.<br />

Az indiánsasok ugyanis nem alkusznak. Erõbõl buknak alá a tengerbe.<br />

Örökre. Csupi azóta erõsebb indiánsas, lelkében egy sohasem múló fájdalommal<br />

és ragaszkodással.<br />

Utóirat: mindig arra biztattál, hogy írjak mesét a gyerekeknek. Ez az elsõ<br />

mesém. Neked.<br />

8


SZÍNHÁZ

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!