Hamuváros

– Őket mindig szívesen látjuk itt – mondta semleges hangon Luke. –
A szövetségeseink.
– Azt mondta, nem számít – szólt dühösen Bat. – Josephről meg…
– Tudom – bólintott csendesen Luke. Tekintete a szőke fiúra ugrott. –
Verekedni jöttél ide, Jace Wayland?
A fiú – Jace – elmosolyodott, amitől felsebzett ajkán megfeszült a bőr, és
a vér vékony csíkban csordult végig az állán. – Luke.
Hallván, hogy tudja a falkavezér keresztnevét, Bat meglepetten engedte
el a fiú ingét. – Nem tudtam…
– Nincs is mit tudni – mondta Luke. Lassan a hangjába is beszivárgott
a fáradtsága.
Vérfagyasztó Pete szólt közbe dübörgő hangján. – Azt mondta, a Klávét
nem érdekli egy lükantróp halála, még egy gyereké sem. Egy héttel a Szövetség
megkötése után, Luke!
– Jace nem a Klávé nevében beszél – szólt Luke. – És ha akart volna, sem
tehetett volna semmit. Így van?
Az időközben holtsápadtra vált Jace-re pillantott. – Honnan…
– Tudom, mi történt – felelte Luke – Maryse-szal.
Jace megmerevedett, és Maia a Danielre emlékeztető vidámság mögött
egy pillanatra meglátta a sötét kétségbeesést, amiről inkább saját, tükörből
ismerős tekintete jutott az eszébe, mint a testvéréé. – Ki mondta el? Clary?
– Nem Clary. – Maia még soha nem hallotta Luke szájából ezt a nevet,
de a hangsúlyából sütött, hogy ez a valaki nagyon fontos lehet neki és az
Árnyvadász fiúnak is. – Falkavezér vagyok, Jace. Hallok dolgokat. Gyere,
menjünk be Pete irodájába, és beszélgessünk.
Jace egy pillanatig habozott, aztán megvonta a vállát. – Jól van – mondta.
– De jössz nekem a Scotchért, amit nem tudtam meginni.
• 41 •