Hamuváros

kézzel végzett a fele falkámmal. Nem hajlandó szóba állni velem, szóval…
– Luke megvonta a vállát. – Rád gondoltam. – Clary döbbent arcáról Simonra
nézett. – Mi az?
– El sem hiszem, hogy éppen ide jött – felelte Clary.
– El sem hiszem, hogy ismersz valakit, akit úgy hívnak, hogy Vérfagyasztó
Pete – felelte Simon.
– Sok embert ismerek – mondta Luke. – Nem mintha szigorúan véve
Vérfagyasztó Pete ember lenne, de hát ezen én aligha akadhatok fenn. –
Kitárta az iroda ajtaját. Odabent egyszerű, ablaktalan szobát találtak, a
falakon különféle sportrelikviákkal. A papírokkal megrakott asztalon
jutott hely egy kis tévékészüléknek is, a mögötte álló széken pedig olyan
repedezett volt a bőr, hogy inkább sűrűn erezett márványra emlékeztetett.
Ezen a széken ült Jace.
Abban a pillanatban, hogy kinyílt az ajtó, a fiú felkapott az asztalról egy
sárga ceruzát, és elhajította. A ceruza átszelte a szobát, és közvetlenül Luke
feje mellett, reszketve állt bele a falba. Luke szeme elkerekedett.
Jace halványan elmosolyodott. – Bocs, nem tudtam, hogy te vagy az.
Clary érezte, hogy összerándul a szíve. Napok óta nem látta Jace-t, és
most valahogy másnak tűnt. Nem csak az arcára tapadt vér meg a nyilvánvalóan
frissen szerzett horzsolások miatt, de valahogy jobban feszült a bőre
is, és élesebben kiállt az arccsontja.
Luke Simon és Clary felé intett a fejével. – Látogatókat hoztam.
Jace rájuk pillantott. Olyan üres volt a tekintete, mintha a szemét úgy
festették volna az arcára. – Sajnos – mondta – csak ez az egy ceruzám volt.
– Jace… – kezdte Luke.
– Nem akarom, hogy ő is bejöjjön – bökött Jace Simonra az állával.
– Igazságtalan vagy – sértődött meg Clary. Hát máris elfelejtette, hogy
Simon mentette meg Alec, sőt talán mindannyiuk életét?
– Kifelé, mondén – mutatott az ajtóra Jace.
• 45 •