Grandpierre K. Endre: Történelmünk központi titkai 5. (pdf)

8. Élő szájhagyomány útján terjedő, mindmáig jószerint feltáratlan tartalmú szállóigéink,
közszólásaink.
9. Középkori krónikáink, korai történeti irodalmunk.
10. Babonák, népi hiedelmek.
11. Népszokások.
12. A köznép kiirthatatlan meggyőződése, miszerint a Magyarok Istene élő és ható
valóság. Petőfi szerint a Magyarok Istene minden üldöztetés dacára aranyhídként
ível át történelmünk fölött (Petőfi 1848/2006, 248-249.).
Számos jel tanúsítja, hogy a népünkre tűzzel-vassal, fegyveres terrorral rákénysze -
rített zsidókereszténység felszíni máza, külsőségei alatt, a magyar népi tudat
mélységeiben mindmáig elfojthatatlanul él a magyar ősvallás áhítása, elemi igénye.
5.) AZ ARANYKOR LÉTTÖRVÉNYEI
– Minden embernek joga van a boldogsághoz és adottságainak mindenirányú kiteljesítéséhez,
természetes képességei, hajlamai akadálytalan kiteljesítéséhez.
– Az emberi közösség minden teljes értékű és a közösség tevékenységében legjobb
képességei szerint résztvevő tagja egyenértékű, egyenjogú, s hátrányt, mellőzést a
közösség részéről semmiben sem szenvedhet.
– Senki sem rendelkezett életük, javaik, tetteik, viselkedésük, szavaik és gondolataik
felett. A társadalom egyetlen szabad, önmagát szabályozó és irányító közösség volt.
A személyi és közösségi szabadságot, amelyet csak az élet törvényei, követelményei
foglaltak keretbe, megtetézte a mérhetetlen lelki, szellemi szabadság. Mert az
ember nem azért alkotott magának közösséget, társadalmi szervezetet, hogy annak
rabjává, lefokozott szolgájává váljék és rajta kívül álló, őt mindenképpen kordába
szorítani akaró, léte iránt közömbös vagy éppen rossz szándékú erők korlátozzák
igényeinek teljesítésében, törekvéseinek, képességeinek kifejtésében, és önérvé -
nyesítésében is akadályozzák, hanem, hogy mindezeket előmozdítsa, segítse.
– Az emberi közösség nem lehet meg vezetés nélkül. A vezetés, a vezető a vezetésért
van, nem az uralomért, nem a hatalomért, nem kiváltságokért és előjogokért. A
vezetésnek a közösséget kell szolgálnia és a közösség érdekeit előmozdítania
anélkül, hogy szolgálataiért bármilyen előnyt kicsikarna, vagy elfogadna. Ezért a
közösség ellenőrzése alatt kell állnia és magát annak mindenben alávetnie. Az a
vezető, aki ezt a törvényt megszegi, a közösség árulója.
– Előjogot a közösség egyetlen tagjának sem adhat. Az átlagfölötti képességekkel
rendelkező egyedek egyetlen kiváltsága: képességeik révén többet tehetnek a
közösségért.
– A család az emberi közösség alapja, az élet folytonosságának biztosítéka. Így hát
természetes és szükségszerű, hogy a társadalmat a családok természetes fejeiként
az anyák irányítsák. A férfiak feladata a táplálékbeszerzés és a család-, illetve
közösségvédelem. A gyermekeket, nőket, anyákat ennek a kornak az embere saját
testeként védelmezte.
– Az emberi hajlamok, késztetések legelemibb, legszentebb megnyilvánulása a természetes
nemi ösztön, a szerelem független mindennemű társadalmi kötöttségtől
és senki által sem sajátítható ki, nem vethető kényszerhatások alá. A szerelem
174