Grandpierre K. Endre: Történelmünk központi titkai 5. (pdf)

eszmerendszereit. Minden emberi fajta, nép, nemzet a maga agyszerkezetének, elméje
mélyrétegeinek alkalmassága és szükségletei szerint teremtette meg a maga nyelvét és
hitelveit. Mindez pedig szervesen összefügg, és kárszenvedés nélkül fel nem forgatható,
kivált ha a változás szűkítő és emberellenes irányú.
Nemzeti ősvallásunk a magyar művelődés, a magyar világlátás, a magyar észjárás
alapja, központi magva, összetartó kapcsa, őstalaja: ebből sarjad a nemzeti művelődés
minden hajtása. Az emberiség szellemi világörökségének egyik legfontosabb tartománya
ez. Éppen ezért a tudományos és nemzetközi szervezeteknek különös gonddal kellene
vizsgálniuk a történelem istenteremtő népeinek társadalmi viszonyait és eszmerend -
szereit, tudomásul véve, hogy azok döntő kihatással voltak az egyetemes emberiség
szellemiségére. Fölülvizsgálatra szorulnak a nemzeti vallások eltörlésével, kiirtásával
kapcsolatos, illetve mindazok a történelmi események, amelyek bármely nemzet
eszméletének, hitelveinek, önismeretének erőszakos megváltoztatására irányultak, s ősi,
nemzeti múlttudatának a gyökereit szaggatták ki. Mindezeket bizton minő síthetjük az
emberiség ellen elkövetett bűncselekményeknek.
Nekünk, magyaroknak pedig, mint különösen érintetteknek, rá kell eszmélnünk,
hogy ősi hitvilágunk felszámolása, a Magyarok Istenének száműzése legnagyobb
nemzeti tragédiáink egyike, ha ugyan nem a legnagyobb. S az erőszakosan a magyar
nép nyakára kényszerített vallási iga hatására omlottak szét a magyar ősműveltség
tartópillérei, bomlottak szét a nemzet ős-kötelékei, s ennek következtében hanyatlott
le, torzult tétovává, ernyedtté, mintegy gerinctörötté a hajdan sérelmeket el nem tűrő,
a maga igazáért, jogaiért, ha kell, az egész világgal szemben kiálló szabad ősi magyar
személyiség.
„Sajnos a nemzeti vallás kérdései világviszonylatban mindmáig tisztázatlanok, a ha -
talomra jutott s a lelkek fölötti egyeduralomra törekvő egyházaknak ugyanis nem érdeke
ezeknek a kérdéseknek a tisztázása, a kormányok pedig, akik alávetik magukat a
klerikális szellemi nyomásnak, legjobb esetben is közönyt tanúsítanak eziránt, részint
mert fogalmuk sincs a kérdés óriási jelentőségéről, de főként mert az egyházi érdekek
mintegy meghunyászkodásra késztetik őket.” (Grandpierre K. 1993/2008, 104-105.).
2.) KUTATÁSUNK IRÁNYA
A továbbiak során többek között a következő kérdésekre keressük a választ:
Milyen volt a régi magyarok életfelfogása, világlátása, vallási szemlélete, milyenek
voltak társadalmi viszonyaik, miként viszonyultak a természeti világhoz? Miként látták
a kozmikus világot? Milyen volt a régi magyarok mennyországa? Miként tükröződött az
ég, a kozmikus világ képe a magyar őshiedelmekben? Miként fonódott össze a magyar
ősvallás az őstörténettel? Miért hatotta át a régi magyar közösséget a tudat, hogy a természetfölötti,
isteni erők ősidők óta mindenkor segítették a magyarságot a Kárpátmedencei
őshaza visszaszerzésében? Egyistenhívők vagy több istenhívők voltak a régi
magyarok? Miért fontos a magyar ősvallás feltárása? Milyen volt a magyarok lelki és
társadalmi, emberi szabadsága az ősvallás korában? Az évezreden át tartó hagyo -
mányirtás, eszméletpusztítás áldatlan körülményei közepette miként őrződhetett meg
mégis őshitünk? Milyen szerepet játszottak az istenek és az ősvallás őstörténetünkben?
Él-e a Magyarok Istene? Megsegíti-e a magyarokat az Ég?
169