Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia

Az integráció megteremtette annak lehetőségét, hogy az egyes intézetekben aktuálisan
kihasználatlan szabad státuszokat átcsoportosíthassák akár a kutatóközpont más intézeteiben
lévő sikereses csoportokba is. Ez segítette a tehetséges fiatalokat felvételét a kiemelkedő
teljesítményt nyújtó fejlődő csoportokba.
Az MTA ATK komplex kutatási programjában az alapkutatás (felfedező kutatás), a célzott
alapkutatás, a módszertani kutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a fejlesztő tevékenység
szerves egységének kialakítására törekednek az alapkutatás prioritása mellett. Ezt tükrözi a
2012. júniusban jóváhagyott egységesített kutatói követelményrendszer is.
Az agrártudományok területén a genomika új kutatási területeket nyitott meg, így ezen a
területen született eredmények jelentős katalizáló hatást fejthetnek ki. Az MTA ATK-ban a
genomika szinte minden kutatócsoport számára közvetlen vagy közvetett módon fontos
tudományos kiindulópont lesz a jövőben. Különösen érvényes ez a megállapítás az állatorvostudományra,
a növénynemesítésre és a növényvédelmi technológiákra. A genomikai szelekció
révén minőségileg magasabb szinten folytatódhatnak az egyedfejlődési, vernalizációs,
fagyállósági, nappalhossz érzékenység kutatások, a szabályozó rendszerek feltárása, szerepük
meghatározása az ökológiai adaptációban és a termőképességben.
A genomika hatékony alkalmazásához szükséges humánerőforrás-fejlesztés az ATK szintjén
létrehozott bioinformatikai csoport, és annak informatikai infrastruktúrával történő ellátása.
A mezőgazdasági kutatás jellegéből fakadóan célszerű az MTA ATK felfedező kutatási
tevékenységét összekapcsolni az innovációs lánc többi elemével, hogy minél hatékonyabban
lehessen kiaknázni a létrehozott eredmények társadalmi és gazdasági hasznosságát. Az MTA
ATK több szervezeti egységében jelentős alkalmazott kutatási hagyományokkal
rendelkeznek. Az így létrejött eredmények közvetlenül szolgálhatják a mezőgazdaság
innovációját, valamint olyan társadalmi igényeket elégítenek ki, mint pl. epidémiák elhárítása,
új genetikai alapanyag előállítása, talajaink megóvása, stb.. A hazai és nemzetközi
mezőgazdasági gyakorlatban az MTA és az ATK külön-külön is pozitív megítélésben részesül
a hosszú ideje sikeres kukoricahibridek és kalászos gabonafajták eredményes termesztése
révén, ami az ATK számára fontos pénzügyi stabilitást is biztosít. Ugyanez mondható el a
Csalomon csapdák népszerűségéről is.
A Kutatóközpont megkezdte egy olyan korszerű humánerőforrás gazdálkodás kialakítását,
amely külön szakirányú szervezeti egység nélkül az írásban rögzített, egységes szempontok
szerint kialakított rendje, a szervezeti egység vezetők által vezérelhető. A Kutatóközpont
humánerőforrás gazdálkodásához elengedhetetlenül szükséges vezetői információs rendszer
kidolgozása megtörtént, a munkatársak számára a Kutatóközpont honlapján elérhető.
A kutatóközpont menedzsmentje legfontosabb feladatának az átalakítást követően a belső
kontroll rendszer kialakítását tekintette. A hatékony feladatellátás érdekében, a Szervezeti és
Működési szabályzatban kialakították és írásban rögzítették a stratégiai és operatív
célrendszer szervezeti felépítését, amely a Kutatóközpont minden dolgozója számára a
központ honlapján elérhető. Kialakították a belső szabályzat rendszerét, melyet a honlapon is
közzétettek. A folyamatok meghatározása és dokumentálása területén kidolgozták az
ellenőrzési nyomvonalat.
10