Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia
Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia
Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Világszerte a legtöbb köztermesztésben levő paradicsomfajta fogékony az osztály egyik<br />
kutatója által korábban leírt, Oidium neolycopersici által okozott lisztharmat-betegséggel<br />
szemben. Ugyanakkor vad Solanum-fajokból több rezisztenciagént is izoláltak, melyek<br />
felhasználásával közel-izogén vonalakat (ún. NIL-eket) állítottak elő a hollandiai Wageningen<br />
Egyetemen. Az osztályon folyó, nemzetközi együttműködésben végzett kutatások során ezek<br />
felhasználásával megállapítható volt, hogy az Ol-1, Ol-3, Ol-4, Ol-5 és Ol-6 domináns<br />
rezisztenciagéneket tartalmazó NIL-ekben a betegségellenállóság egyfajta hiperszenzitív<br />
reakcióval függ össze, míg a recesszív ol-2 gént tartalmazó NIL-ben a rezisztencia a<br />
papillaképződéshez köthető.<br />
A Fusarium-nemzetségbe tartozó, mikotoxin-termelő növénykórokozó gombák gazdasági és<br />
humán egészségügyi jelentősége jól ismert. E gombák közül közel száz, az osztály<br />
munkatársai által izolált Fusarium verticillioides törzs fumonizin (FB1-FB4) profilja vált<br />
ismertté RP-HPLC/ESI-MS eljárással. Ennek során kimutatták a fumonizin B1 számos<br />
keramid analógját. A kereskedelmi forgalomból származó banángyümölcsökről izolált<br />
fuzáriumok azonosításakor kiderült, hogy az Afrikából származó izolátumok F.<br />
verticillioides-ként azonosíthatók morfológiai és molekuláris markerek alapján, míg a Dél-<br />
Amerikából származó izolátumok a nemrég leírt F. musae fajba tartoznak. A banánról izolált<br />
F. musae törzsek nem termeltek fumonizineket, szemben a változó mennyiségű mikotoxint<br />
termelő F. verticillioides törzsekkel.<br />
A szőlőlisztharmat elleni biológiai védekezésben felhasználható Ampelomyces spp.<br />
mikoparaziták gazdagomba- és gazdanövény-specializációját közel száz, zömmel európai, az<br />
osztály kutatói által szőlőlisztharmatból izolált Ampelomyces spp. törzs esetében, azok rDNS<br />
ITS és aktin gén szekvenciái alapján vizsgálva egyértelműen megállapítható volt a<br />
gazdagomba-specializáció hiánya. Ez a felismerés fontos a biofungicid-fejlesztés céljaira<br />
felhasználható törzsek szelekciója szempontjából.<br />
A növénykórokozó és más mikroszkopikus gombák azonosításakor DNS-vonalkódként<br />
használt rDNS ITS-szekvenciák bioinformatikai elemzése során a kutatók feltárták az ún.<br />
indel-ek filogenetikai analízisek során eddig elhanyagolt jelentőségét, kimutatva azt, hogy<br />
ezek jobban konzerválódott markerek mint a nukleotid-szubsztitúciók.<br />
Az abiotikus stresszeknek kitett növények gyökereiről gyakran izolálhatók ún. sötét-szeptált<br />
endofiton gombatörzsek (DSE-k), melyek jelentősége és számos tulajdonsága kevéssé ismert.<br />
Ezek gazdanövény-specializációját inokulációs kísérletekben és molekuláris markerek alapján<br />
vizsgálva kiderült, hogy a DSE-törzsek nem specializálódtak azokra a növényfajokra,<br />
amelyekről származtak: a vizsgált hazai és amerikai területeken az őshonos és az invazív<br />
növényfajok (özönnövények) gyökereit ugyanazok a DSE-törzsek kolonizálták.<br />
Az alma tárolásakor fellépő, Monilinia fructigena által okozott barnarothadás által okozott<br />
károk csökkentése érdekében megvizsgálták a szedés előtt szabadföldi körülmények között<br />
alkalmazott kalcium-klorid kezelések hatását. Az eredmények azt mutatták, hogy kétszeri<br />
szabadföldi kalcium-klorid kezelés jelentősen csökkentette e tárolási betegség fellépését<br />
üzemi körülmények között.<br />
Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Csoport<br />
A 2011. december 31-én osztályként megszűnt szervezeti egység 2012-ben kis létszámú<br />
csoportként folytatta munkáját. Ecetmuslica (Drosophila melanogaster) RNAi géncsendesített<br />
40