31.01.2014 Views

Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia

Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia

Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Világszerte a legtöbb köztermesztésben levő paradicsomfajta fogékony az osztály egyik<br />

kutatója által korábban leírt, Oidium neolycopersici által okozott lisztharmat-betegséggel<br />

szemben. Ugyanakkor vad Solanum-fajokból több rezisztenciagént is izoláltak, melyek<br />

felhasználásával közel-izogén vonalakat (ún. NIL-eket) állítottak elő a hollandiai Wageningen<br />

Egyetemen. Az osztályon folyó, nemzetközi együttműködésben végzett kutatások során ezek<br />

felhasználásával megállapítható volt, hogy az Ol-1, Ol-3, Ol-4, Ol-5 és Ol-6 domináns<br />

rezisztenciagéneket tartalmazó NIL-ekben a betegségellenállóság egyfajta hiperszenzitív<br />

reakcióval függ össze, míg a recesszív ol-2 gént tartalmazó NIL-ben a rezisztencia a<br />

papillaképződéshez köthető.<br />

A Fusarium-nemzetségbe tartozó, mikotoxin-termelő növénykórokozó gombák gazdasági és<br />

humán egészségügyi jelentősége jól ismert. E gombák közül közel száz, az osztály<br />

munkatársai által izolált Fusarium verticillioides törzs fumonizin (FB1-FB4) profilja vált<br />

ismertté RP-HPLC/ESI-MS eljárással. Ennek során kimutatták a fumonizin B1 számos<br />

keramid analógját. A kereskedelmi forgalomból származó banángyümölcsökről izolált<br />

fuzáriumok azonosításakor kiderült, hogy az Afrikából származó izolátumok F.<br />

verticillioides-ként azonosíthatók morfológiai és molekuláris markerek alapján, míg a Dél-<br />

Amerikából származó izolátumok a nemrég leírt F. musae fajba tartoznak. A banánról izolált<br />

F. musae törzsek nem termeltek fumonizineket, szemben a változó mennyiségű mikotoxint<br />

termelő F. verticillioides törzsekkel.<br />

A szőlőlisztharmat elleni biológiai védekezésben felhasználható Ampelomyces spp.<br />

mikoparaziták gazdagomba- és gazdanövény-specializációját közel száz, zömmel európai, az<br />

osztály kutatói által szőlőlisztharmatból izolált Ampelomyces spp. törzs esetében, azok rDNS<br />

ITS és aktin gén szekvenciái alapján vizsgálva egyértelműen megállapítható volt a<br />

gazdagomba-specializáció hiánya. Ez a felismerés fontos a biofungicid-fejlesztés céljaira<br />

felhasználható törzsek szelekciója szempontjából.<br />

A növénykórokozó és más mikroszkopikus gombák azonosításakor DNS-vonalkódként<br />

használt rDNS ITS-szekvenciák bioinformatikai elemzése során a kutatók feltárták az ún.<br />

indel-ek filogenetikai analízisek során eddig elhanyagolt jelentőségét, kimutatva azt, hogy<br />

ezek jobban konzerválódott markerek mint a nukleotid-szubsztitúciók.<br />

Az abiotikus stresszeknek kitett növények gyökereiről gyakran izolálhatók ún. sötét-szeptált<br />

endofiton gombatörzsek (DSE-k), melyek jelentősége és számos tulajdonsága kevéssé ismert.<br />

Ezek gazdanövény-specializációját inokulációs kísérletekben és molekuláris markerek alapján<br />

vizsgálva kiderült, hogy a DSE-törzsek nem specializálódtak azokra a növényfajokra,<br />

amelyekről származtak: a vizsgált hazai és amerikai területeken az őshonos és az invazív<br />

növényfajok (özönnövények) gyökereit ugyanazok a DSE-törzsek kolonizálták.<br />

Az alma tárolásakor fellépő, Monilinia fructigena által okozott barnarothadás által okozott<br />

károk csökkentése érdekében megvizsgálták a szedés előtt szabadföldi körülmények között<br />

alkalmazott kalcium-klorid kezelések hatását. Az eredmények azt mutatták, hogy kétszeri<br />

szabadföldi kalcium-klorid kezelés jelentősen csökkentette e tárolási betegség fellépését<br />

üzemi körülmények között.<br />

Ökotoxikológiai és Környezetanalitikai Csoport<br />

A 2011. december 31-én osztályként megszűnt szervezeti egység 2012-ben kis létszámú<br />

csoportként folytatta munkáját. Ecetmuslica (Drosophila melanogaster) RNAi géncsendesített<br />

40

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!