Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia

Trágyázási tartamkísérletek többéves eredményeinek együttes elemzésével kimutatták, hogy
öntözetlen körülmények között aszályos téli féléveket követően, száraz tenyészidőszakokban
a maximumterméshez (5,22 t/ha) tartozó N-hatóanyag felhasználás 130 kg/ha, míg az
átlagosnál csapadékos téli és nyári félév után a produktivitás, és a hozzá tartozó N-igény
14,30 t/ha, ill. 210 kgN/ha volt.
Többtényezős tartamkísérletben bebizonyították, hogy a kukorica optimálisnál később vetett
állományainak terméscsökkenését a legkedvezőbb időzítéshez tartozó, maximális
produktivitást biztosító N-dózisok fokozzák. A vetésidő késéséből eredő negatív hatásokat
tehát nem lehet a növénytáplálás intenzitásának növelésével ellensúlyozni.
Eltérő trágyázási rendszerek összehasonlító elemzésére beállított tartamkísérlet 51 éves
eredménysorának összevont analízise alapján megállapították, hogy az istállótrágya + NPK
műtrágya kombináció termésre gyakorolt hatása nem különbözött statisztikailag igazolhatóan
a hatóanyag-azonos NPK műtrágyázás hatásától. Legkisebb termésstabilitása a kontroll
kezelésnek és a magas dózisú NPK műtrágyázásnak, míg legnagyobb termésstabilitása az
alacsony trágyázási kezeléseknek, illetve a 70 t ha-1 istállótrágyának volt.
A kutatások gazdasági-társadalmi haszna
Az intézet búzanemesítői által létrehozott búzafajták már 2 évtizede piacvezetők a magyar
búza vetőmag piacon a fémzárolt vetőmag mennyisége alapján. A 2012. őszi országos
vetőmag értékesítési rangsorban az Mv Kolo martonvásári fajta áll az élen, és az első 10
legnagyobb vetőmag mennyiségben eladott fajta között 5 martonvásári nemesítésű.
Napjainkban 39 martonvásári nemesítésű búzafajta szerepel a Nemzeti Fajtajegyzéken. A
legjobb minőségű búzák - Mv Suba, Mv Kolo – széleskörű országos elterjedtsége mellett
rohamosan nő az Mv Kolompos és az Mv Tallér termesztése, miközben a korábbi évek vezető
fajtái - az Mv Magdaléna és az Mv Csárdás – vetésterülete még mindig jelentős. Továbbra is
a legkedveltebb fajták közé tartozik a bőtermő Mv Marsall.
A martonvásári búzafajták termesztésével évente mintegy 2 millió tonna gabonát állítanak
elő, aminek értéke meghaladja a 100 Mrd Ft-ot. A minőségbúzák a magasabb értékesítési ár
révén évente 4 – 7 % többlet árbevételhez juttatják a búzatermesztőket, ami többszöröse a
kutatásra fordított összegeknek. A rezisztens fajták termesztésével a költségeken kívül
csökkenthető a környezet vegyszer terhelése, tápláló és egészséges termény állítható elő. A
kiváló és speciális minőségű fajták segítik a búza export értékesítését. A martonvásári
búzafajták évi hazai vetőmag forgalma meghaladja a 3 Mrd Ft-ot.
Külföldön tizenkét országban, növekvő területen szaporítják a martonvásári búzákat,
elsősorban Romániában és Szlovákiában, Szerbiában, de minőség javítás céljából termesztik
Németországban, Franciaországban, Csehországban, Szlovéniában és Bulgáriában is. A
történelem során először került sor magyar búza vetőmag exportra Angliába. A kiváló
minőségű kanadai búza részbeni kiváltását kívánják megvalósítani az Mv Karizma és az Mv
Toldi kipróbálásával.
A martonvásári búzafajták fajtafenntartását és a vetőmag szaporítások országos szervezését
közel két évtizede az intézet spin-off cégei végzik. A szerződéses vetőmag szaporító
partnerektől a fajtatulajdonos kutatóintézet számára begyűjtött jogdíjak évente 250-300 millió
Ft-al járulnak hozzá a kalászos gabona nemesítési kutatások folytatásához.
Szélsőséges időjárású években vagy betegség epidémia esetén a télálló, szárazságtűrő és
betegség ellenálló fajták termesztésének gazdasági haszna nagy. A genetikailag meghatározott
rezisztencia a termésbiztonság kiemelkedő jelentőségű tényezője. A rezisztens martonvásári
fajták termesztésével a növényvédelmi költségek egy része megtakarítható. Egy
növényvédelmi beavatkozás elhagyásával a költségek 10-14.000 Ft/ha-ral csökkenthetők, és
ez évente, a vetésterület nagyságát figyelembe véve, országos szinten 15 milliárd Ft-ot
30