Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia

kapcsolt QTL-t azonosítottak a Ning 8331 törzsben. Ezek egyike a 2D kromoszóma hosszú
karján található és feltételezhetően a II. típusú kalászfuzárium-ellenállóság kialakításában
vesz részt. Markerszelekcióra alapozott visszakeresztezési program keretében ismert
rezisztenciagéneket (Pm21 és Stb2) építettek be a hazai viszonyokhoz alkalmazkodott
búzafajtákba.
Az abiotikus stresszrezisztencia kutatási tevékenységek közül kiemelésre méltó az EU FP7
DROPS szárazságtűrő kutatási pályázat keretében végzett vizsgálatok. Ennek keretében a talaj
nedvességének, hőmérsékletének és konduktivitásának változásából megállapították, hogy
2012-ben a talaj felvehető vízkészlete kritikus szint alá csökkent, a szárazság stressz
hatásának következménye lett a termés jelentős csökkenése, a kalászkák virágrészeinek
fejletlensége, hiányos megtermékenyülése, a bazális és apikális steril kalászkák számának
növekedése. Az NDVI index, illetve a növényi klorofill tartalom változásának vizsgálatával
megállapították, hogy a normalizált vegetációs index szoros pozitív összefüggésben áll a
növény fejlődésével, klorofill tartalmával, termésmennyiségének alakulásával. További
vizsgálatokat végeznek a termés stabilitásának, a növényi biomassza tömeg változásának
megállapítására szárazság stressz hatására izogenikus vonalak tesztelésével.
A vízhasznosító képesség vizsgálatakor megállapították, hogy a gabonafélék vízigénye a
kalászolás időszakban a legnagyobb, továbbá kimutatták, hogy összefüggés van a
tenyészidőszak hossza, valamint a növények vízmegvonásra legérzékenyebb fenofázisa
között. A rövid tenyészidejű fajtáknál a szárbainduláskor jelentkező tartós vízhiány okozta a
legnagyobb termésveszteséget. A hosszabb tenyészidejű fajták a szemtelítődéskor jelentkező
vízhiányra bizonyultak a legérzékenyebbnek. A búzafajták vízhasznosítási együtthatója
(m 3 víz/kg szemtermés) üvegházi kísérletben, optimális vízellátás mellett 0,7 és 1,6;
szárbainduláskor szimulált vízhiánynál 0,56 és 1,39; a kalászoláskor jelentkező aszályhelyzet
esetén 0,28 és 1,28; valamint a szemtelítődéskor bekövetkező vízhiánynál 0,16 és 1,18 között
alakult.
Kimutatták, hogy a kétszeres légköri CO 2 -szint a búzánál az antioxidáns enzimek
aktivitásának extra alacsony értékre való csökkenését okozta. Bár kétszeres CO 2 -szinten az
érzékeny fajta szárazságtűrése jobb lett, a vízmegvonás eredményeként végül létrejött
súlyosabb stresszállapot a normál CO 2 -szinthez képest meredekebb fotoszintézis csökkenést
és az antioxidáns enzimrendszer aktivitásának drasztikusan magas értékre emelkedését
eredményezte valamennyi fajtánál.
Kukoricanemesítési kutatások eredményeképpen újabb beltenyésztett vonalak és hibridek
kerültek bejelentésre nemcsak Magyarországon, de a környező országokban és Iránban is.
2012-ben tovább vizsgálták a kukorica szárazságtűrését. Az aszály mint probléma annyira
aktuális napjainkban és világszerte, hogy a jelenséggel foglalkozni szükséges, és a legkisebb
eredmény, ami közelebb visz a termesztett növényeink megváltozott környezeti feltételekhez
való alkalmazkodásához, lényeges lehet a jövő növénytermesztése szempontjából. Ennek a
jelenségnek a vizsgálatát vállalta a DROPS Európai Uniós FP7 projekt, amely 15 partner
részvételével, 3 kontinens 11 országában vizsgálja a szárazságtűrést és a vízhasznosítás
hatékonyságának alakulását gabonafélékben. A több termőhelyes kísérletek egyik helyszíne a
martonvásári intézet volt, ahol 93 (különböző származású) kukoricahibrid vizsgálatát
végezték el két évben, öntözött és öntözetlen körülmények között. A vizsgált években,
júniusban, júliusban (2012-ben augusztusban is) nagy hőséggel párosuló, hosszantartó
csapadékhiány lépett fel, amely a növényekben is tartós vízhiányt idézett elő. A vizsgálatba
vont genetikai anyagok között jelentős eltéréseket találtak az aszálytűrés tekintetében, ami
arra enged következtetni, hogy a felhasznált szülővonalak és hibridjeik között található a
tartós vízhiánynak ellenálló genotípus is.
28