Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia

tartozik-e, ami a korai kockázatbecslés szempontjából fontos. A módszer segítségével
kimutatták, hogy a Svédország déli részén felbukkant kukoricamoly hernyók a „Z“ törzsbe
tartoznak. Ez az eredmény a hazai populációk diagnosztizálását is segíti.
A lepkék illatanyag érzékelésnek magasabb idegi feldolgozását vizsgálva megállapítást nyert,
hogy a tápnövény illatanyagok komponensei által keltett ingerület összegződik és módosul a
dohányszender (Manduca sexta) elsődleges szaglóközpontjában (antennal lobe), de az egyik
kulcsvegyület a fenilacetaldehid érzékelése kitüntetett szerepet kap. Ez az anyag
kulcsfontosságú a virágillatra történő repülésben is. Mindezek az eredmények fontosak, hogy
megértsük, hogy a lepkék hogyan találják meg a tápnövényüket és párosodáskor a fajtársukat,
tehát jelentőségük messze túlnyúlik a vizsgált fajon, illetve segítik a kártevő rovarok szaglási
mechanizmusának komplex megértését is, melynek növényvédelmi vonatkozásai is vannak.
Biotechnológiai Osztály
A növények talajszennyező vegyületekkel szembeni ellenállóképességének fokozását
vizsgálva az osztály kutatói megállapították, hogy a tökfélék egy csoportjába tartozó
növények képesek a bór és cink hiperakkumulálására. Összefüggést mutattak ki a talaj
nehézfém-terheltsége és a glutation S-transzferáz enzimrendszer aktivitása között.
A fitoplazmák elleni biotechnológiai védekezés (keresztvédettség) alapjainak kidolgozása
során kimutatták, hogy dohány tesztnövényeken a fitoplazma ('Candidatus Phytoplasma mali')
fertőzés hatására a káros reaktív oxigénformák (ROS) hatása megnő, míg a ROS-semlegesítő
enzimatikus antioxidánsok aktivitása lecsökken a fertőzetlen kontrollhoz képest. Az eltérő
mértékben fertőző fitoplazma törzsek között jól kimutatható különbségeket tapasztaltak.
A tűzelhalást okozó Erwinia amylovora baktérium bakteriofágjaival kapcsolatos kutatások,
biológiai védekezésre való alkalmasságuk vizsgálata során hat, E. amylovora-val szemben
eltérő fogékonyságú alma- és egy birsfajta virágain vizsgálták három bakteriofágizolátumnak,
illetve azok kombinációjának a baktérium-fertőzést visszaszorító hatását. Négy
almafajtánál a fágok kombinált alkalmazása jobb eredményt adott, mint a kezelés során
külön-külön alkalmazott fág-izolátumok. A többi fajta esetén a kezelések között nem volt
szignifikáns különbség. Kimutatták, hogy a bakteriofágok almamagoncok gyökerén keresztül
passzív úton felszívódnak, az egész növényben elterjednek, több napig képesek a növényben
fennmaradni. A fágok szétterjedése a növényben kimutathatóan csökkentette az E. amylovora
fertőzés súlyosságát és késleltette a tünetek megjelenését.
A modellnövényként használt Nicotiana benthamiana-ban az N vírus rezisztenciagén nem
várt módon fokozza a dohány nekrózis vírussal (TNV) szembeni fogékonyságot. Kimutatták,
hogy ez együtt jár egy védekezéssel kapcsolatos gén (szalicilsav glükozil transzferáz, SGT)
aktivitásának erős visszaesésével, és több, patogenezissel kapcsolatos stresszgén (PR1, PR5
GSTPhi és GSTTau1) fokozott működésével.
Kórélettani Osztály
A lipoxigenáz-reakcióúthoz kapcsolódó gének aktiválódását vírusfertőzött paprikalevelekben
vizsgálva az osztály kutatói Óbuda paprika vírussal fertőzött paprika levelekből klónoztak és
megszekvenáltak két lipoxigenáz enzimet kódoló gént. Egy 9-lipoxigenáz gén esetében a
teljes szekvenciát, míg egy 13-lipoxigenáz esetében a részleges szekvenciát határozták meg.
Valósidejű RT-qPCR módszerrel kimutatták a két lipoxigenáz gén expressziójának korai
indukálódását vírusfertőzött, ill. különböző növényi hormonokkal kezelt paprika levelekben.
38