Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia
Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia
Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
MTA AGRÁRTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT<br />
NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET<br />
1022 Budapest, Herman Ottó út 15.<br />
telefon: (1) 487 7500; fax: (1) 487 7555<br />
e-mail: kiss.levente@agrar.mta.hu, honlap: www.agrar.mta.hu<br />
I. A kutatóhely fő feladatai 2012-ben<br />
Az MTA ATK NÖVI (továbbiakban: NÖVI) a növényvédelmi kutatások szinte valamennyi<br />
részterületét felöleli. Vizsgálatainak tárgyköre a kórokozók, kártevők és gyomnövények<br />
biológiájára, a növények betegségekkel és abiotikus stresszfaktorokkal szemben mutatott<br />
ellenálló-képességének mechanizmusaira, a kórokozók és kártevők, valamint ezek<br />
természetes ellenségei közötti kölcsönhatásokra, e kölcsönhatásoknak a biológiai<br />
védekezésben való felhasználására, az agroökoszisztéma-kutatásokra és a környezetvédelmi<br />
szempontokból biztonságos növényvédő szerek fejlesztésére egyaránt kiterjed. A<br />
mezőgazdasági területeken túl a NÖVI részt vesz olyan növényvédelmi problémák<br />
kutatásában is, amelyek erdészeti, természetvédelmi vagy urbánus környezetben jelentkeznek.<br />
A NÖVI elsősorban alapkutatásokat végez, klasszikus, molekuláris és ökológiai módszereket<br />
egyaránt alkalmazva, ugyanakkor munkája a mezőgazdasági és más termesztett növények új<br />
növényvédelmi stratégiáinak kidolgozásában közreműködve számos alkalmazott kutatást is<br />
magában foglal.<br />
II. A 2012-ben elért kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények<br />
a) Kiemelkedő kutatási és más jellegű eredmények<br />
Alkalmazott Kémiai Ökológiai Osztály<br />
Az újonnan alakult osztály kutatói részt vettek abban az interdiszciplináris kutatásban,<br />
melynek során egy évszázados hipotézist cáfoltak meg. A cirkulárisan poláros fény<br />
természetben előforduló ismert forrása a ganajtúró bogarak (Scarabaeidae) családjába tartozó<br />
egyes cserebogár fajok fémszínű kitinpáncéljáról visszavert fény. Albert Abraham Michelson<br />
Nobel-díjas amerikai fizikus 1911-ben fedezte föl, hogy bizonyos szkarabeusz bogarak fémes<br />
fénye balra cirkulárisan poláros. Mindezidáig az volt a széles körben elfogadott vélekedés,<br />
hogy azok a cirkulárisan poláros fényben szegény optikai környezetben élő bogarak, amelyek<br />
páncélja balra cirkulárisan poláros fényt ver vissza, képesek érzékelni is azt, és e vizuális jel<br />
segíti őket a fajtársak megtalálásában. E feltételezést tesztelték hat kísérletben négy<br />
különböző cserebogár faj (Anomala dubia, A. vitis, Cetonia aurata és Potosia cuprea) több<br />
száz egyedével. Kísérleteik eredményeiből azt a következtetést vonták le, hogy a vizsgált<br />
négy szkarabeuszfaj nem reagál, nem vonzódik a cirkulárisan poláros fényhez a fajtársak vagy<br />
a táplálék keresése közben, vagyis Michelson fölfedezésének 100 éves évfordulójára cáfolták<br />
azon régi hipotézist, hogy a szkarabeuszok kitinpáncéljáról tükröződő fény cirkuláris<br />
polarizációja e bogarak vizuális kommunikációját szolgálja. Ezzel egyben új utak nyíltak e<br />
jelenség további magyarázatainak kutatására.<br />
Állattani Osztály<br />
A kártevők elleni védekezés új lehetősége a fizikai repellensek alkalmazása, így pl. a kaolin<br />
filmtechnológia felhasználása az ökológiai almatermesztésben. Ennek alkalmazása kielégítő<br />
hatásúnak bizonyult az alma lombkoronájában előforduló Microlepidoptera együttesre.<br />
Megállapítást nyert, hogy az ökológiai almatermesztésben javasolt, a varasodással szemben<br />
rezisztens Prima és Florina almafajtákban a kaolin filmtechnológia eredményesen<br />
36
Change language