Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia
Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia
Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Őszi búza hivatalos fajtavizsgálatok folynak Szerbiában, Horvátországban, Ukrajnában,<br />
Olaszországban, és Törökországban, martonvásári tritikálék pedig Romániában állnak<br />
fajtaminősítés előtt.<br />
Azonosítottak olyan genotípusokat, amelyek valamely bioaktív komponens tartalomban<br />
kiemelkedőek voltak. Az Mv-Menüett mind a vízoldható arabinoxilán tartalom, mind az<br />
össztokol-tartalom alapján kiemelkedő volt a többi fajtához képest, míg az Mv-Toldi nagy<br />
tokoltartalomával az Mv-Bodri pedig nagy tokol és alkilrezorcin tartalmával emelkedett ki. A<br />
fajtajelöltek közül a teljes arabinoxilán tartalom tekintetében kiemelkedő és agronómiailag a<br />
legjobban teljesítő genotípusok az Mv 09-09, az Mv 08-11 és az Mv16-11 voltak (MV04-09,<br />
MV24-09, MV21-11). Lisztjében nagy vízoldható arabinoxilán tartalommal rendelkező<br />
egzotikus, kínai búzafajtát, a Yumai-34-et keresztezték köztermesztésben szereplő fajtákkal,<br />
hogy a hazai termesztési körülményekhez jól adaptálódó és ugyanakkor nagy rostanyag<br />
tartalmú genotípusokat állítsanak elő. A nemesítési program 2011-ben elérte az F7 generációt.<br />
Arabinoxilán tartalom alapján 36 genotípust választottak ki, melyeket 2011-ben<br />
háromismétléses kísérletben vetettek el a szántóföldön. Ezek aratására 2012 júliusában került<br />
sor és ekkor történik meg az esélyes fajtajelöltek további szelekciója is, figyelembe véve<br />
olyan egyéb tulajdonságokat is, melyek meghatározzák a sütőipari minőséget.<br />
Vizsgálták a búza sütőipari minőségét meghatározó tényezőket, valamint a genotípus és a<br />
környezet hatását (GxE) a búzafajták három különböző csoportjára. A vizsgált genetikai és<br />
biokémiai adatok felhasználásával egy matematikai modell készül, melynek segítségével,<br />
reológiai vizsgálatok nélkül is megbecsülhetők lesznek a búza és a liszt sütőipari<br />
tulajdonságai. Az egyik legfontosabb tulajdonság, a vízfelvétel említésre méltó összefüggést<br />
adott a búzaliszt vízoldható komponenseivel, az oldható fehérjék valamint a nem keményítő<br />
szénhidrátok (TOT-AX) mennyiségével. Ezek, valamint a keményítő sérülésének mértéke<br />
becsülhetővé teszik egy-egy genotípus vízfelvételének értékét. A kifejlesztett összetett<br />
regressziós modell hasznos eszköz lehet a nemesítés számára a liszt vízfelvételének becslésére<br />
és ezáltal a megfelelő vízfelvétellel rendelkező genotípusok és keresztezési partnerek<br />
szelekciójára.<br />
A SOLIBAM EU FP7 pályázat keretében megállapították, hogy mind a termőhely, mind a<br />
genotípus és ezek kölcsönhatásai is szignifikáns hatással voltak a búza az összes minőségi<br />
tulajdonságára, vagyis az organikus és ’low-input’ termőhelyek által okozott minőségi<br />
különbségek mértéke nem volt meghatározóbb a genotípus hatásánál. Kompozit populációk<br />
vizsgálatával megállapították, hogy a populációk fizikai tulajdonságaikban ugyan nem, de<br />
sütőipari minőségükben felülmúlták a konvencionálisan nemesített kontroll fajtákat. A<br />
kompozit fajtakeverékek közül akadt néhány kiemelkedően ígéretes.<br />
A durum búza nemesítés területén 2012-ben két új őszi durum búzafajta-jelöltet jelentettek be<br />
állami fajtakísérletbe (MvTD25-12 és MvTD26-12). A korábban bejelentett elsőéves<br />
fajtajelöltek közül az MvTD17-11 kiemelkedően jól szerepelt az állami fajtakísérletben, így<br />
tesztelése tovább folytatódik.<br />
A zab nemesítési program eredményeként 2012-ben egy őszi zabfajta az Mv Hópehely<br />
végleges szabadalmi oltalomban részesült. Két új őszi zabfajta-jelöltet jelentettek be állami<br />
fajtakísérletbe (MvOZ09-12 és MvOZ13-12). A másodéves őszi zab fajtajelölt (MvOZ19-10)<br />
2012. évi vizsgálati eredménye jó termőképességre és elfogadható télállóképességre utal,<br />
ezért vizsgálata tovább folytatódik, hasonlóan az MvZ13-10 tavaszi zab fajtajelöltéhez.<br />
Több mint ezer búzafajtából izolált DNS-ből azonosították a fajtákban törpésítő gének és<br />
szárrozsda ellenállóságért felelős gének jelenlétét. A vizsgált genotípusok 45%-a hordozza az<br />
Rht1, míg 22%-a az Rht2 törpésítő gént. A világ több régiójában jelentős epidémiát okozó<br />
UG 99 szárrozsda rasszal szemben ellenálló Sr2 rezisztencia gén a vizsgált 1291 fajtából csak<br />
10 esetében mutatható ki, míg az Sr26 gén csupán egy fajtában van jelen.<br />
26