31.01.2014 Views

Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia

Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia

Élettudományok - Magyar Tudományos Akadémia

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Őszi búza hivatalos fajtavizsgálatok folynak Szerbiában, Horvátországban, Ukrajnában,<br />

Olaszországban, és Törökországban, martonvásári tritikálék pedig Romániában állnak<br />

fajtaminősítés előtt.<br />

Azonosítottak olyan genotípusokat, amelyek valamely bioaktív komponens tartalomban<br />

kiemelkedőek voltak. Az Mv-Menüett mind a vízoldható arabinoxilán tartalom, mind az<br />

össztokol-tartalom alapján kiemelkedő volt a többi fajtához képest, míg az Mv-Toldi nagy<br />

tokoltartalomával az Mv-Bodri pedig nagy tokol és alkilrezorcin tartalmával emelkedett ki. A<br />

fajtajelöltek közül a teljes arabinoxilán tartalom tekintetében kiemelkedő és agronómiailag a<br />

legjobban teljesítő genotípusok az Mv 09-09, az Mv 08-11 és az Mv16-11 voltak (MV04-09,<br />

MV24-09, MV21-11). Lisztjében nagy vízoldható arabinoxilán tartalommal rendelkező<br />

egzotikus, kínai búzafajtát, a Yumai-34-et keresztezték köztermesztésben szereplő fajtákkal,<br />

hogy a hazai termesztési körülményekhez jól adaptálódó és ugyanakkor nagy rostanyag<br />

tartalmú genotípusokat állítsanak elő. A nemesítési program 2011-ben elérte az F7 generációt.<br />

Arabinoxilán tartalom alapján 36 genotípust választottak ki, melyeket 2011-ben<br />

háromismétléses kísérletben vetettek el a szántóföldön. Ezek aratására 2012 júliusában került<br />

sor és ekkor történik meg az esélyes fajtajelöltek további szelekciója is, figyelembe véve<br />

olyan egyéb tulajdonságokat is, melyek meghatározzák a sütőipari minőséget.<br />

Vizsgálták a búza sütőipari minőségét meghatározó tényezőket, valamint a genotípus és a<br />

környezet hatását (GxE) a búzafajták három különböző csoportjára. A vizsgált genetikai és<br />

biokémiai adatok felhasználásával egy matematikai modell készül, melynek segítségével,<br />

reológiai vizsgálatok nélkül is megbecsülhetők lesznek a búza és a liszt sütőipari<br />

tulajdonságai. Az egyik legfontosabb tulajdonság, a vízfelvétel említésre méltó összefüggést<br />

adott a búzaliszt vízoldható komponenseivel, az oldható fehérjék valamint a nem keményítő<br />

szénhidrátok (TOT-AX) mennyiségével. Ezek, valamint a keményítő sérülésének mértéke<br />

becsülhetővé teszik egy-egy genotípus vízfelvételének értékét. A kifejlesztett összetett<br />

regressziós modell hasznos eszköz lehet a nemesítés számára a liszt vízfelvételének becslésére<br />

és ezáltal a megfelelő vízfelvétellel rendelkező genotípusok és keresztezési partnerek<br />

szelekciójára.<br />

A SOLIBAM EU FP7 pályázat keretében megállapították, hogy mind a termőhely, mind a<br />

genotípus és ezek kölcsönhatásai is szignifikáns hatással voltak a búza az összes minőségi<br />

tulajdonságára, vagyis az organikus és ’low-input’ termőhelyek által okozott minőségi<br />

különbségek mértéke nem volt meghatározóbb a genotípus hatásánál. Kompozit populációk<br />

vizsgálatával megállapították, hogy a populációk fizikai tulajdonságaikban ugyan nem, de<br />

sütőipari minőségükben felülmúlták a konvencionálisan nemesített kontroll fajtákat. A<br />

kompozit fajtakeverékek közül akadt néhány kiemelkedően ígéretes.<br />

A durum búza nemesítés területén 2012-ben két új őszi durum búzafajta-jelöltet jelentettek be<br />

állami fajtakísérletbe (MvTD25-12 és MvTD26-12). A korábban bejelentett elsőéves<br />

fajtajelöltek közül az MvTD17-11 kiemelkedően jól szerepelt az állami fajtakísérletben, így<br />

tesztelése tovább folytatódik.<br />

A zab nemesítési program eredményeként 2012-ben egy őszi zabfajta az Mv Hópehely<br />

végleges szabadalmi oltalomban részesült. Két új őszi zabfajta-jelöltet jelentettek be állami<br />

fajtakísérletbe (MvOZ09-12 és MvOZ13-12). A másodéves őszi zab fajtajelölt (MvOZ19-10)<br />

2012. évi vizsgálati eredménye jó termőképességre és elfogadható télállóképességre utal,<br />

ezért vizsgálata tovább folytatódik, hasonlóan az MvZ13-10 tavaszi zab fajtajelöltéhez.<br />

Több mint ezer búzafajtából izolált DNS-ből azonosították a fajtákban törpésítő gének és<br />

szárrozsda ellenállóságért felelős gének jelenlétét. A vizsgált genotípusok 45%-a hordozza az<br />

Rht1, míg 22%-a az Rht2 törpésítő gént. A világ több régiójában jelentős epidémiát okozó<br />

UG 99 szárrozsda rasszal szemben ellenálló Sr2 rezisztencia gén a vizsgált 1291 fajtából csak<br />

10 esetében mutatható ki, míg az Sr26 gén csupán egy fajtában van jelen.<br />

26

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!