14. oldal 10. oldal 29. oldal - Intarzia Fabula

aktuális
11
23.000 vagon
Kurt Otrin, a cég beszerzési igazgatója lapunknak
elmondta, hogy kezdetben évente
800 ezer köbméter fenyõfát szeretnének
feldolgozni. Vasúti teherkocsikra átszámítva,
ez a mennyiség csaknem 23 ezer vagonnyi
rönknek felel meg. A külföldi beruházó
a kitermeléshez logisztikai segítséget
nyújtana, és kész felvállalni a szállítási költségeket.
„Romániában eddig senkit nem érdekeltek
az elsõ gyérítésbõl származó vékony
törzsû fák. Ezért mondhatni, hogy az erdészeti
szabályzatok ellenére, a legtöbb helyen
nem is kínlódtak kitermelésükkel, ami
viszont utólag jelentõs károkat okozott az
erdõ egészséges részének” – nyilatkozta
lapunknak Kurt Otrin, aki hozzátette: cége
az Ausztriában meg a többi uniós államokban
rég meghonosodott fenntartható erdõgazdálkodás
híve. A vállalkozó állítását az
erdész szakemberek is alátámasztják, akik
szerint semmiként nem kell attól tartani,
hogy az új piaci lehetõség felgyorsítaná az erdõirtást. „A fiatal fenyõerdõk
gyérítése pontosan olyan fontos és elhanyagolhatatlan
feladat, mint például a búza learatása. Ahhoz, hogy egészségesen
fejlõdjön, az erdõt állandóan tisztítani kellene. Sajnos az utóbbi fél
évszázadban, erre nagyon kevés helyen került sor. A legtöbb erdõgazda
éppen azért nem végzi el a kötelezõ gyérítést, mert az ebbõl
származó faanyag eladhatatlan. Ez meg negatívan befolyásolja az
erdõ további fejlõdését” – fejtette ki a Fabulának Csuszner Ferenc
dedrádszéplaki erdõmérnök. Amint hozzátette, a vékony törzsû fenyõk
még a fatolvajok számára sem bizonyulnak vonzónak. Az esetek
túlnyomó részében a tüzelõanyagnak is gyengének bizonyuló
fákat a tolvajok akkor is ott hagyják az erdõben, ha valaki már elõttük
kivágta.
Segítség a kitermeléshez
A kézdivásárhelyi magánerdészet vezetõje, Péterfy László elmondta,
hogy az alsóháromszékiek legfeljebb szõlõkarónak használják a
vékony törzsû fenyõfát. A gyérítésre ítélt állomány életét azonban
a nehéz hozzáférhetõség is hosszabbítja. Vannak olyan erdõgazdák,
akik azt állítják, hogy szívesen elvégeznék a szakszerû ritkítást, de
a nehezen, vagy erõgépekkel egyáltalán nem megközelíthetõ
domboldalakról legfeljebb lovakkal húzhatják el a kivágott fákat. Ahhoz,
hogy olcsón anyaghoz jusson, a Kronospan nem csak a rönkök
elszállítását vállalja magára, de know-how formájában a kitermelésben
is kész segítséget nyújtani. A cég szakemberei a múlt héten
a Kovászna melletti Tündérvölgyben mutatták be a szinte helyben
is megforduló, kis hernyótalpas csodagépet, a Forcat 2000-ret. A
hidraulikus emelõkarral és utánfutóval felszerelt, közel 35 ezer
euróba kerülõ fakitermelõ kistraktor a legnehezebb terepre is képes
beférkõzni. A jelenlévõ erdészek és erdõmérnökök szerint az országban
még egyáltalán nem használt gép öt lónak és ugyanannyi
napszámosnak a munkáját képes elvégezni. „Mindez akár erdeink
megmentését is jelentheti, mert a szakszerû gyérítést is segíti és
egyben jövedelmezõnek is ígérkezik” – vélekedett Péterfy László.
Szucher Ervin
A Kronospan a világban
A Kronospan a világ legnagyobb farostlemezgyártói közé tartozik. Az osztrák cégnek gyárai vannak Luxemburgban,
Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Magyarországon, Ukrajnában, Oroszországban, Bulgáriában, Horvátországban,
Lettországban, Szlovákiában, Csehországban, Olaszországban, Spanyolországban, Magyarországon,
Cipruson és Kínában. A Kronospan 1999-ben nyitotta meg Brassóban elsõ romániai kirendeltségét, 2004-ben pedig
megvásárolt egy szászsebesi üzemet, ahol MDF-t és PAL-t gyártanak. 2005-ben a cég hároméves együttmûködési
szerzõdést kötött a Természetvédelmi Világalappal (WWF), melynek célja a hatékonyabb és ésszerûbb erdõgazdálkodás
ösztönzése, valamint az illegális fakitermelés visszaszorítása.