18.03.2014 Views

LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

9<br />

az eltérési engedély iránti kérelmek. Ezért az új<br />

szabályozást „egyszerűen kezelhetőre”, hosszú<br />

távon megfelelőre tervezik, alapvetően jogszabályi<br />

keretre és műszaki irányelvekre oszló tartalommal.<br />

Ezután a Tűzvédelmi Tanácsadó Testület előtt<br />

Bérczi László tű. dandártábornok, országos<br />

tűzoltósági főfelügyelő a korábban írásban<br />

megkapott, a testületi tagok által határozottan<br />

Útjára indult a SEERISK projekt<br />

Szeptember 13-14-én rendezték meg Budapesten<br />

a „Közös kockázatbecslés és felkészülés<br />

a Duna makrorégióban” elnevezésű, környezetvédelmi<br />

tematikájú európai uniós projekt<br />

nyitókonferenciáját. A SEERISK-ben kilenc<br />

ország tizenkilenc intézménye vesz részt.<br />

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság<br />

az Európai Unió Délkelet-európai<br />

Transznacionális Együttműködési Programjának<br />

keretében nemzetközi projektet indított<br />

július 1-jével „Közös kockázatbecslés és<br />

felkészülés a Duna makrorégióban” címmel,<br />

amelyet kilenc ország társszerveivel együtt<br />

valósít meg. A 2014 végéig tartó projekt teljes<br />

költségvetése mintegy kétmillió euró. A környezetvédelmi<br />

tematikájú, magyar kezdeményezés<br />

nyomán indított projekt elsőként nyerte el a<br />

Duna Régió Stratégia emblémáját, amely jelzi,<br />

hogy a megvalósítás európai szinten is kiemelt<br />

figyelmet kap.<br />

A SEERISK határokon átnyúló együttműködés,<br />

amelynek célja, hogy a programban<br />

résztvevő országok összehangolják a természeti<br />

katasztrófákra vonatkozó kockázatbecslési<br />

gyakorlatukat és módszertanaikat nemzeti<br />

és helyi szinten egyaránt. Ez azért nagyon<br />

fontos, mert a klímaváltozás következtében<br />

az ilyen események bekövetkezésére egyre<br />

inkább számítani lehet. A projektben kilenc<br />

ország – Ausztria, Bosznia és Hercegovina,<br />

Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia,<br />

Szerbia, Szlovénia, Szlovákia – tizenkilenc<br />

intézménye, katasztrófavédelmi szerve,<br />

önkormányzata és meteorológiai intézete<br />

vesz részt.<br />

A projektindító konferencia megnyitó beszédét<br />

mondó Dr. Bakondi György tű. altábornagy,<br />

országos katasztrófavédelmi főigazgató<br />

úgy fogalmazott, hogy egy nagy jelentőségű<br />

munka veszi kezdetét, a SEERISK a térségben<br />

egyedülálló kezdeményezés. A tábornok<br />

emlékeztetett arra, hogy Magyarországot és<br />

a környező országokat nemcsak az átjárható<br />

határok, hanem az éghajlat is összeköti. Éppen<br />

ezért rendkívül hasznos az ahhoz kötődő kockázatok<br />

közös feltérképezése és a probléma<br />

szubjektívnek minősített anyag egyes konkrét<br />

megállapításaihoz fűzött megjegyzést. Az írás<br />

több mint ötven pontban összegzi a testület<br />

véleményét a katasztrófavédelem átszervezésével,<br />

működésével kapcsolatban, általános,<br />

humán, gazdálkodási, mentő tűzvédelmi,<br />

illetve hatósági témakörökben. Az országos<br />

főfelügyelő egyebek mellett a parancsnokok<br />

kezelésére közös módszer kialakítása. A főigazgató<br />

a nyolc országból érkezett résztvevők előtt<br />

elmondta, Magyarországon is egyre jellemzőbbek<br />

az időjárási szélsőségek, egyre gyakoribbak<br />

a jelentős esők, a villámárvizek, de ugyanúgy<br />

gondot okoz az aszály, minden évnek van olyan<br />

időszaka, amikor hőségriasztást kell elrendelni,<br />

de például az elmúlt télen a hirtelen havazás és<br />

a gyors lehűlés tette próbára az országot. Hozzátette,<br />

a természeti csapások következtében<br />

az elmúlt években mindig akadt olyan esemény,<br />

amelynél fedél nélkül maradt állampolgárokról<br />

kellett gondoskodni. Mindez azt jelenti, fogalmazott<br />

Bakondi György, hogy szembe kell nézni<br />

a ténnyel, az éghajlati változás nemcsak a Föld<br />

távoli területeit sújtja, hanem régiónk időjárásában<br />

is egyre komolyabban érezteti hatását. Az<br />

országos katasztrófavédelmi főigazgató beszélt<br />

arról is, hogy katasztrófa esetén a térség országai<br />

nemzetközi szerződések alapján természetesen<br />

segítséget nyújtanak egymásnak, de mint<br />

mondta, ennél sokkal többet tehetnek azzal, ha<br />

a szomszédokat is érintő kockázatokat együtt<br />

mérik fel, és olyan integrált, a klímakutatás legfrissebb<br />

eredményein alapuló kockázatbecslő<br />

vezetői képességeire tett megjegyzésekre, a<br />

szolgálati rend kialakításáról szóló véleményre,<br />

az önkéntesek pályázati tevékenységére, a<br />

műveletirányítást, képzést érintő felvetésekre<br />

reflektált, illetve folytatott eszmecserét a testület<br />

tagjaival.<br />

Újhegyi-Galántai<br />

módszert alakítanak ki, amely valós meteorológiai<br />

és települési adatokra támaszkodva mutatja<br />

meg a rizikófaktorokat. Bakondi György rámutatott,<br />

bár az éghajlati jelenségek kiszámíthatatlanok,<br />

mégis fel kell készülni ezekre a váratlanságokra,<br />

mert azzal a reagálást lehet gyorsítani és<br />

hatékonyabbá tenni.<br />

A SEERISK projekt a természeti katasztrófák<br />

jelentette problémára a kockázatbecslés<br />

fejlesztése révén kínál megoldást, mondta az<br />

altábornagy. „Ha tisztában vagyunk éghajlatunk<br />

ok-okozati viszonyaival, ha állandóan frissített<br />

kutatásokra, tényadatokra és élő kommunikációra<br />

támaszkodó veszélyhelyzeti és kommunikációs<br />

tervet tudunk életbe léptetni, ha a katasztrófa<br />

bekövetkeztekor meg tudjuk mondani,<br />

hogy kik lehetnek elsődlegesen veszélyben és<br />

ezek az emberek milyen erőforrások mozgósításával<br />

menthetők meg, ha a lakosokban tudatosítjuk,<br />

hogy a globális kihívások miatt az eddigi<br />

megszokott életmódjukon is változtatniuk kell,<br />

akkor nagyobb valószínűséggel kerülhetjük el<br />

azokat az eseteket, amikor azt kell mondanunk,<br />

hogy már „túl késő.” – fogalmazott a hivatásos<br />

katasztrófavédelmi szervezet vezetője. Mint<br />

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. október

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!