LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
9<br />
az eltérési engedély iránti kérelmek. Ezért az új<br />
szabályozást „egyszerűen kezelhetőre”, hosszú<br />
távon megfelelőre tervezik, alapvetően jogszabályi<br />
keretre és műszaki irányelvekre oszló tartalommal.<br />
Ezután a Tűzvédelmi Tanácsadó Testület előtt<br />
Bérczi László tű. dandártábornok, országos<br />
tűzoltósági főfelügyelő a korábban írásban<br />
megkapott, a testületi tagok által határozottan<br />
Útjára indult a SEERISK projekt<br />
Szeptember 13-14-én rendezték meg Budapesten<br />
a „Közös kockázatbecslés és felkészülés<br />
a Duna makrorégióban” elnevezésű, környezetvédelmi<br />
tematikájú európai uniós projekt<br />
nyitókonferenciáját. A SEERISK-ben kilenc<br />
ország tizenkilenc intézménye vesz részt.<br />
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság<br />
az Európai Unió Délkelet-európai<br />
Transznacionális Együttműködési Programjának<br />
keretében nemzetközi projektet indított<br />
július 1-jével „Közös kockázatbecslés és<br />
felkészülés a Duna makrorégióban” címmel,<br />
amelyet kilenc ország társszerveivel együtt<br />
valósít meg. A 2014 végéig tartó projekt teljes<br />
költségvetése mintegy kétmillió euró. A környezetvédelmi<br />
tematikájú, magyar kezdeményezés<br />
nyomán indított projekt elsőként nyerte el a<br />
Duna Régió Stratégia emblémáját, amely jelzi,<br />
hogy a megvalósítás európai szinten is kiemelt<br />
figyelmet kap.<br />
A SEERISK határokon átnyúló együttműködés,<br />
amelynek célja, hogy a programban<br />
résztvevő országok összehangolják a természeti<br />
katasztrófákra vonatkozó kockázatbecslési<br />
gyakorlatukat és módszertanaikat nemzeti<br />
és helyi szinten egyaránt. Ez azért nagyon<br />
fontos, mert a klímaváltozás következtében<br />
az ilyen események bekövetkezésére egyre<br />
inkább számítani lehet. A projektben kilenc<br />
ország – Ausztria, Bosznia és Hercegovina,<br />
Bulgária, Horvátország, Magyarország, Románia,<br />
Szerbia, Szlovénia, Szlovákia – tizenkilenc<br />
intézménye, katasztrófavédelmi szerve,<br />
önkormányzata és meteorológiai intézete<br />
vesz részt.<br />
A projektindító konferencia megnyitó beszédét<br />
mondó Dr. Bakondi György tű. altábornagy,<br />
országos katasztrófavédelmi főigazgató<br />
úgy fogalmazott, hogy egy nagy jelentőségű<br />
munka veszi kezdetét, a SEERISK a térségben<br />
egyedülálló kezdeményezés. A tábornok<br />
emlékeztetett arra, hogy Magyarországot és<br />
a környező országokat nemcsak az átjárható<br />
határok, hanem az éghajlat is összeköti. Éppen<br />
ezért rendkívül hasznos az ahhoz kötődő kockázatok<br />
közös feltérképezése és a probléma<br />
szubjektívnek minősített anyag egyes konkrét<br />
megállapításaihoz fűzött megjegyzést. Az írás<br />
több mint ötven pontban összegzi a testület<br />
véleményét a katasztrófavédelem átszervezésével,<br />
működésével kapcsolatban, általános,<br />
humán, gazdálkodási, mentő tűzvédelmi,<br />
illetve hatósági témakörökben. Az országos<br />
főfelügyelő egyebek mellett a parancsnokok<br />
kezelésére közös módszer kialakítása. A főigazgató<br />
a nyolc országból érkezett résztvevők előtt<br />
elmondta, Magyarországon is egyre jellemzőbbek<br />
az időjárási szélsőségek, egyre gyakoribbak<br />
a jelentős esők, a villámárvizek, de ugyanúgy<br />
gondot okoz az aszály, minden évnek van olyan<br />
időszaka, amikor hőségriasztást kell elrendelni,<br />
de például az elmúlt télen a hirtelen havazás és<br />
a gyors lehűlés tette próbára az országot. Hozzátette,<br />
a természeti csapások következtében<br />
az elmúlt években mindig akadt olyan esemény,<br />
amelynél fedél nélkül maradt állampolgárokról<br />
kellett gondoskodni. Mindez azt jelenti, fogalmazott<br />
Bakondi György, hogy szembe kell nézni<br />
a ténnyel, az éghajlati változás nemcsak a Föld<br />
távoli területeit sújtja, hanem régiónk időjárásában<br />
is egyre komolyabban érezteti hatását. Az<br />
országos katasztrófavédelmi főigazgató beszélt<br />
arról is, hogy katasztrófa esetén a térség országai<br />
nemzetközi szerződések alapján természetesen<br />
segítséget nyújtanak egymásnak, de mint<br />
mondta, ennél sokkal többet tehetnek azzal, ha<br />
a szomszédokat is érintő kockázatokat együtt<br />
mérik fel, és olyan integrált, a klímakutatás legfrissebb<br />
eredményein alapuló kockázatbecslő<br />
vezetői képességeire tett megjegyzésekre, a<br />
szolgálati rend kialakításáról szóló véleményre,<br />
az önkéntesek pályázati tevékenységére, a<br />
műveletirányítást, képzést érintő felvetésekre<br />
reflektált, illetve folytatott eszmecserét a testület<br />
tagjaival.<br />
Újhegyi-Galántai<br />
módszert alakítanak ki, amely valós meteorológiai<br />
és települési adatokra támaszkodva mutatja<br />
meg a rizikófaktorokat. Bakondi György rámutatott,<br />
bár az éghajlati jelenségek kiszámíthatatlanok,<br />
mégis fel kell készülni ezekre a váratlanságokra,<br />
mert azzal a reagálást lehet gyorsítani és<br />
hatékonyabbá tenni.<br />
A SEERISK projekt a természeti katasztrófák<br />
jelentette problémára a kockázatbecslés<br />
fejlesztése révén kínál megoldást, mondta az<br />
altábornagy. „Ha tisztában vagyunk éghajlatunk<br />
ok-okozati viszonyaival, ha állandóan frissített<br />
kutatásokra, tényadatokra és élő kommunikációra<br />
támaszkodó veszélyhelyzeti és kommunikációs<br />
tervet tudunk életbe léptetni, ha a katasztrófa<br />
bekövetkeztekor meg tudjuk mondani,<br />
hogy kik lehetnek elsődlegesen veszélyben és<br />
ezek az emberek milyen erőforrások mozgósításával<br />
menthetők meg, ha a lakosokban tudatosítjuk,<br />
hogy a globális kihívások miatt az eddigi<br />
megszokott életmódjukon is változtatniuk kell,<br />
akkor nagyobb valószínűséggel kerülhetjük el<br />
azokat az eseteket, amikor azt kell mondanunk,<br />
hogy már „túl késő.” – fogalmazott a hivatásos<br />
katasztrófavédelmi szervezet vezetője. Mint<br />
KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. október