LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Jelentős sürgés-forgásra ébredhettek október<br />
ötödikén a bázis környékén lakó<br />
rákoshegyiek, hiszen több mint százötvenen<br />
érkeztek be a meghatározott időre személy- és<br />
teherautókkal, kutyákkal, felszerelésekkel. A<br />
belépésnél mindkét mentőszervezet tagjait nyilvántartásba<br />
vették, abból kiderült, hogy az illető<br />
hánykor érkezett, megvan-e a nemzetközi oltási<br />
igazolványa, ruházata (a gyakorló és a bevetési).<br />
A HUNOR és a HUSZÁR parancsnokainak éles<br />
helyzetben az országos katasztrófavédelmi főigazgató<br />
tart eligazítást, ezután a két parancsnok<br />
a saját vezetői állományával tudatja, hová, milyen<br />
katasztrófa sújtotta területre mennek, ott mi lesz<br />
a feladatuk. Ezt követően természetesen az információ<br />
megy tovább a többiekhez. Ez történt meg<br />
most is, azzal a különbséggel, hogy a főigazgatót<br />
szerepjátékos helyettesítette.<br />
A reggeli eligazítás után először a parancsnoki<br />
és a logisztikai állomány jelentkezett egészségügyi<br />
szűrésre, előbb egy minden részletre<br />
kiterjedő adatlapot töltöttek ki, majd vizsgálaton<br />
estek át. Ennek során megmérték a súlyukat, magasságukat,<br />
vérnyomásukat, az orvos ellenőrizte<br />
a szívüket, tüdejüket, rákérdezett az esetleges<br />
betegségekre, gyógyszerérzékenységre és figyelmeztetett<br />
mindenkit, hogy az állandóan szedett<br />
gyógyszerekből vigye magával a szükséges<br />
mennyiséget. Orvosi vizsgálaton a mentőkutyák is<br />
átestek, esetükben chip-olvasás, az állatútlevél ellenőrzése<br />
történt meg, illetve a négylábú szemét,<br />
fülét, fogazatát, szívét vizsgálta meg az állatorvos.<br />
Mindeközben a HUNOR és a HUSZÁR állománya<br />
több részletben munkabiztonsági oktatáson<br />
vett részt, ahol külön volt szó a segédeszköz<br />
Súlyos földrengés<br />
Hunoriaban<br />
Próbaminôsítéssel készült az ENSZ INSARAG minôsítésre a Hunor és<br />
a Huszár Mentôszervezet. A csapatok tagjai október negyedikén este<br />
kapták a riasztást, amely szerint másnap reggel hatra kellett beérniük<br />
a Gazdasági Ellátó Központ budapesti, Ferihegyi úti raktárbázisára.<br />
Útjuk „Hunoria” földrengés sújtotta vidékére vezetett…<br />
nélküli, kézi anyagmozgatás veszélyeiről,<br />
a helyes fogásokról,<br />
illetve a mentési, kárelhárítási<br />
munkák során betartandó szabályokról,<br />
az alapvetően szükséges<br />
egyéni védőeszközökről.<br />
Az oktatással párhuzamosan<br />
zajlott a cargozás, vagyis<br />
az összes felszerelés becsomagolása,<br />
felcímkézése, a láda<br />
számozása, súlyának feltüntetése<br />
oly módon, hogy az légi<br />
szállításra alkalmas legyen.<br />
Menet közben a HUNOR tagjai<br />
átvették a külön nekik gyártott,<br />
emblémával ellátott ruhát, illetve<br />
egy három plasztikkártyából álló<br />
készletet. Utóbbit természetesen<br />
a HUSZÁR-ban dolgozók is megkapták. A készlet<br />
egyik darabja az azonosítást szolgálja, egy másik<br />
kártyát a csapattagok akkor adnak le, amikor belépnek<br />
a tábor területére, egy pedig akkor kerül a<br />
biztonsági tiszt táblájára, amikor a kárterületre lép<br />
be a tulajdonosa.<br />
Amikor mindenki mindennel végzett, a csapatok<br />
készen álltak a „repülésre”. A HUNOR<br />
parancsnoka, Jackovics Péter tű. alezredes elismételte<br />
a legfontosabb tudnivalókat, elmondta,<br />
hogy hol lesz a célállomás, milyen katasztrófa<br />
történt, beszélt arról, hogy „Hunoriában” a közbiztonság<br />
egyelőre megfelelő szintű, azonban<br />
az infrastruktúra használhatatlan, viszont vallási,<br />
kulturális szempontból nincsenek eltérések a<br />
hazai viszonyokhoz képest. Dr. Nyikos Attila tű.<br />
ezredes, a nemzeti kapcsolati pontért felelős tiszt<br />
bemutatta a HUNOR tagjainak a nekik készíttetett<br />
szolgálati útlevelet. Mint mondta, ez az okirat a<br />
nemzetközi segítségnyújtás idejére a tulajdonosának<br />
diplomáciai mentességet biztosít. Mindezek<br />
után a mentőszervezet tagja „repülőre” szálltak,<br />
hogy megkezdjék nagyjából tizenkét órás útjukat<br />
„Hunoriába”. Nem sokkal a hivatásos mentőszervezet<br />
után a HUSZÁR is útnak indult.<br />
„Hunoria” a próbaminősítés idejére a térképen<br />
a zsámbéki volt rakétabázis területére került,<br />
itt találták szembe magukat a mentőszervezetek<br />
a földrengés következtében kialakult helyzettel.<br />
Ezúttal a HUNOR és a HUSZÁR külön-külön<br />
épített tábort, és úgy is dolgoztak, mintha nem<br />
is tudnának egymásról. A csapatoknak négy<br />
kárhelyszínen kellett elvégezniük a szükséges<br />
beavatkozásokat, amelyek során azokat a fogásokat<br />
gyakorolták, amelyek földrengés sújtotta<br />
területen előfordulhatnak, végeztek felderítést,<br />
műszeres és kutyás keresést, födémet támasztottak<br />
meg és falat törtek át, építettek kötélpályát,<br />
méretes betonelemeket vontattak el, de ha<br />
gerendára volt szükségük, fát is vágtak és daraboltak.<br />
A csapatok vezetői úgy vélték, leginkább<br />
a „finomságokra” kellett nagy hangsúlyt fektetni,<br />
hiszen az alapfeladatokat már minden résztvevő<br />
készségszinten végre tudja hajtani. Ilyen<br />
részletkérdés például a gördülékeny logisztika,<br />
az élelmezés, a csapaton belüli kommunikáció