LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
4<br />
krónika<br />
A finomhangolás megtörtént<br />
Állománygyűlésen ismertette a BM Országos<br />
Katasztrófavédelmi Főigazgatóság<br />
októbertől érvényes struktúráját, valamint<br />
a területi szerveknél végbemenő változásokat<br />
a BM OKF főigazgatója. Az április elseje<br />
óta eltelt időszak tapasztalataira építve erősödik<br />
a hatósági tevékenység és új, mobil ellenőrzés<br />
jelenik meg a rendszerben. Az állománygyűlésen<br />
vették át kinevezésüket az új vezetők is.<br />
Dr. Bakondi György tű. altábornagy a főigazgatóság<br />
teljes állománya előtt úgy fogalmazott,<br />
az április elsejétől hatályos állománytábla<br />
életbe léptetésével egy előzmény nélküli<br />
szervezet alakult meg, amelynek köszönhetően<br />
a szervezet lefedi az országot és képes<br />
az új katasztrófavédelmi törvényből adódó<br />
feladatok végrehajtására. Az október elsejével<br />
történt átalakítások a már korábban kilátásba<br />
helyezett finomhangolást célozzák, a döntések<br />
fél év működési, személyi, szabályozásbeli tapasztalatai<br />
alapján születtek.<br />
A tábornok a változások közül kiemelte a<br />
hatósági szakterület jelentős megerősítését. A<br />
kiemelt káresetek – szabadtéri tüzek, iparbiztonsági<br />
balesetek –, másrészt a küszöbön álló<br />
jogszabályi változások – például a kéményseprői<br />
tevékenység hatósági felügyelete és a kritikus<br />
infrastruktúra elemeinek felügyelet alatt<br />
tartása – is indokolták, hogy a megyei igazgatóságokon<br />
a jelenleginél nagyobb létszámban<br />
foglalkozzanak kollégák a hatósági ügyekkel<br />
– szögezte le a főigazgató. Az átszervezéstől<br />
mindenekelőtt a hatékonyabb munkát, a<br />
megelőzési tevékenység javulását várja – tette<br />
hozzá.<br />
Bakondi György beszélt az országos és a<br />
megyei hivatalok megerősítéséről, újjászervezéséről,<br />
az ellenőrzési tevékenységben végbemenő<br />
változásról. Itt jelentős momentum, hogy<br />
úgynevezett mobil ellenőrzési osztály alakult.<br />
Elmondta azt is, ezentúl a kiemelt projektekkel,<br />
az ingatlangazdálkodással önálló főosztály<br />
foglalkozik, és első, jelentős feladatul az ócsai<br />
szociális családiház-építéssel kapcsolatos teendőket<br />
kapták.<br />
Végezetül az országos katasztrófavédelmi<br />
főigazgató kijelentette, a közeljövőben várhatóan<br />
nem lesz szükség a szervezet korrekciójára.<br />
(Galántai)<br />
Sikeresen vizsgázott három megye<br />
Kétnapos nemzeti minősítő gyakorlaton<br />
bizonyította a Petőfi, a Gemenc és a<br />
Maros mentőcsoport, hogy képes az<br />
ország bármely területén bekapcsolódni a<br />
katasztrófák elleni védekezésbe. A három<br />
csapat tagjai szeptember 28-án este hétkor<br />
megkapták az értesítést a nemzeti minősítő<br />
gyakorlatra, és szombaton reggel 7 óráig mindenki<br />
megjelent a kijelölt gyülekezési helyen<br />
Kecskemét-Baja, Szekszárd és Szeged<br />
központtal.<br />
Az adminisztr<br />
á c i ó t k öv e t ő e n a g y a-<br />
k o r l a t r é s z tv e v ő i e l i n d u l t a k B a j á r a , a<br />
gyakorlat helyszínére. A megérkezés után Dr.<br />
Farkasinszki Lórán tű. alezredes, a Bács-Kiskun<br />
Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság<br />
vezetője köszöntötte a résztvevőket. Wéber<br />
Antal tű. ezredes, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi<br />
Igazgatóság igazgatója a Gemenc<br />
Mentőcsoport tagjai nevében az együttműködés<br />
fontosságára hívta fel a figyelmet.<br />
A kétnapos bajai gyakorlaton az 55 fős Petőfi,<br />
a 47 fős Gemenc és a 37 fős Maros mentőcsoportba<br />
integrált önkéntes mentőszervezetek<br />
a nemzeti minősítési rendszerben az<br />
árvízi védekezés és a vízimentés<br />
szakmai alapkövetelményeit<br />
teljesítették.<br />
A feltételezés szerint a Du na<br />
14 8 0 . f o l y ó k il om é t e r é n é l a z A l s ó - D un a i V í z-<br />
ügyi Igazgatóság előrejelzése szerint a várható<br />
vízszint meghaladja a legnagyobb eddig<br />
mért 976 cm-es szintet. A védművek 850 cm<br />
magasságig biztosították Baja Nagy-Pandúr<br />
nevű szigetének védelmét. A bajai szakaszmérnökség<br />
vezetőjének irányítása mellett<br />
töltésmagasítás kezdődött. A helyi védekező<br />
erők megsegítésére bevonták a mentőcsoportok<br />
alkalmazható állományát, a nyúlgátépítési<br />
és töltésmagasítási munkálatokba<br />
kapcsolódtak be. A Bács-Kiskun megyei<br />
erők támogatására Baja térségébe érkezett<br />
Csongrád és Tolna megye mentőcsapata.<br />
A második helyszínen az erősen átázott<br />
gát körülbelül 25 méter hosszú szakaszát a<br />
mentőcsoportok búvárai fóliával borították.<br />
A következő helyszínen két, nagyjából 80<br />
centiméter nagyságú buzgárt észlelt a figyelőszolgálat.<br />
A Gemenc és a Maros<br />
Mentőcsoport állománya egy-egy<br />
három méter átmérőjű ellennyomómedencét<br />
készített.<br />
Az árterületen az árvíz levonulása<br />
után is akadt munka bőven,<br />
hiszen az itt lévő ingatlanokon<br />
felgyűlt nagymennyiségű belvíz<br />
nehezítette a közlekedést. A mentőcsoportok<br />
tagjai robbanómotoros<br />
szivattyúk segítségével tették járhatóvá<br />
a víz alá került részeket. A búvárok<br />
sem tétlenkedtek, hiszen a Deák zsilipnél<br />
a zárt zsilipkapuk ellenére szivárgást észleltek.<br />
Az ő feladatuk abból állt, hogy átvizsgálták<br />
a zsilipet, majd a víz alatt homokzsákokat helyeztek<br />
el. Két másik esetben is szükség volt a<br />
búvárok segítségére. Az egyik feltételezett helyzet<br />
szerint egy személyautó a Dunába gurult,<br />
abba egy ember beszorult. A másik eset amiatt<br />
alakult ki, mert a háztulajdonosok a vízzel körbezárt<br />
épületeket motorcsónakkal szerették<br />
volna elhagyni, azonban a csónak motorja meg-