LIV. Ã©vfolyam 10. szÃ¡m - OrszÃ¡gos KatasztrÃ³favÃ©delmi FÅigazgatÃ³sÃ¡g

More documents

Recommendations

Info

Jelentős sürgés-forgásra ébredhettek október ötödikén a bázis környékén lakó rákoshegyiek, hiszen több mint százötvenen érkeztek be a meghatározott időre személy- és teherautókkal, kutyákkal, felszerelésekkel. A belépésnél mindkét mentőszervezet tagjait nyilvántartásba vették, abból kiderült, hogy az illető hánykor érkezett, megvan-e a nemzetközi oltási igazolványa, ruházata (a gyakorló és a bevetési). A HUNOR és a HUSZÁR parancsnokainak éles helyzetben az országos katasztrófavédelmi főigazgató tart eligazítást, ezután a két parancsnok a saját vezetői állományával tudatja, hová, milyen katasztrófa sújtotta területre mennek, ott mi lesz a feladatuk. Ezt követően természetesen az információ megy tovább a többiekhez. Ez történt meg most is, azzal a különbséggel, hogy a főigazgatót szerepjátékos helyettesítette. A reggeli eligazítás után először a parancsnoki és a logisztikai állomány jelentkezett egészségügyi szűrésre, előbb egy minden részletre kiterjedő adatlapot töltöttek ki, majd vizsgálaton estek át. Ennek során megmérték a súlyukat, magasságukat, vérnyomásukat, az orvos ellenőrizte a szívüket, tüdejüket, rákérdezett az esetleges betegségekre, gyógyszerérzékenységre és figyelmeztetett mindenkit, hogy az állandóan szedett gyógyszerekből vigye magával a szükséges mennyiséget. Orvosi vizsgálaton a mentőkutyák is átestek, esetükben chip-olvasás, az állatútlevél ellenőrzése történt meg, illetve a négylábú szemét, fülét, fogazatát, szívét vizsgálta meg az állatorvos. Mindeközben a HUNOR és a HUSZÁR állománya több részletben munkabiztonsági oktatáson vett részt, ahol külön volt szó a segédeszköz Súlyos földrengés Hunoriaban Próbaminôsítéssel készült az ENSZ INSARAG minôsítésre a Hunor és a Huszár Mentôszervezet. A csapatok tagjai október negyedikén este kapták a riasztást, amely szerint másnap reggel hatra kellett beérniük a Gazdasági Ellátó Központ budapesti, Ferihegyi úti raktárbázisára. Útjuk „Hunoria” földrengés sújtotta vidékére vezetett… nélküli, kézi anyagmozgatás veszélyeiről, a helyes fogásokról, illetve a mentési, kárelhárítási munkák során betartandó szabályokról, az alapvetően szükséges egyéni védőeszközökről. Az oktatással párhuzamosan zajlott a cargozás, vagyis az összes felszerelés becsomagolása, felcímkézése, a láda számozása, súlyának feltüntetése oly módon, hogy az légi szállításra alkalmas legyen. Menet közben a HUNOR tagjai átvették a külön nekik gyártott, emblémával ellátott ruhát, illetve egy három plasztikkártyából álló készletet. Utóbbit természetesen a HUSZÁR-ban dolgozók is megkapták. A készlet egyik darabja az azonosítást szolgálja, egy másik kártyát a csapattagok akkor adnak le, amikor belépnek a tábor területére, egy pedig akkor kerül a biztonsági tiszt táblájára, amikor a kárterületre lép be a tulajdonosa. Amikor mindenki mindennel végzett, a csapatok készen álltak a „repülésre”. A HUNOR parancsnoka, Jackovics Péter tű. alezredes elismételte a legfontosabb tudnivalókat, elmondta, hogy hol lesz a célállomás, milyen katasztrófa történt, beszélt arról, hogy „Hunoriában” a közbiztonság egyelőre megfelelő szintű, azonban az infrastruktúra használhatatlan, viszont vallási, kulturális szempontból nincsenek eltérések a hazai viszonyokhoz képest. Dr. Nyikos Attila tű. ezredes, a nemzeti kapcsolati pontért felelős tiszt bemutatta a HUNOR tagjainak a nekik készíttetett szolgálati útlevelet. Mint mondta, ez az okirat a nemzetközi segítségnyújtás idejére a tulajdonosának diplomáciai mentességet biztosít. Mindezek után a mentőszervezet tagja „repülőre” szálltak, hogy megkezdjék nagyjából tizenkét órás útjukat „Hunoriába”. Nem sokkal a hivatásos mentőszervezet után a HUSZÁR is útnak indult. „Hunoria” a próbaminősítés idejére a térképen a zsámbéki volt rakétabázis területére került, itt találták szembe magukat a mentőszervezetek a földrengés következtében kialakult helyzettel. Ezúttal a HUNOR és a HUSZÁR külön-külön épített tábort, és úgy is dolgoztak, mintha nem is tudnának egymásról. A csapatoknak négy kárhelyszínen kellett elvégezniük a szükséges beavatkozásokat, amelyek során azokat a fogásokat gyakorolták, amelyek földrengés sújtotta területen előfordulhatnak, végeztek felderítést, műszeres és kutyás keresést, födémet támasztottak meg és falat törtek át, építettek kötélpályát, méretes betonelemeket vontattak el, de ha gerendára volt szükségük, fát is vágtak és daraboltak. A csapatok vezetői úgy vélték, leginkább a „finomságokra” kellett nagy hangsúlyt fektetni, hiszen az alapfeladatokat már minden résztvevő készségszinten végre tudja hajtani. Ilyen részletkérdés például a gördülékeny logisztika, az élelmezés, a csapaton belüli kommunikáció
3 minősége és az OSOCC működtetése. A helyszíni kárterületi központ (On-Site Operations Coordination Centre – OSOCC) megalakítása fontos momentuma volt a gyakorlatnak, katasztrófa esetén ezt a központot az UNDAC csapat (tagjai különböző országok, nemzetközi szervezetek, az ENSZ OCHA veszélyhelyzetek kezelésére kiképzett vezetői) vagy az elsőnek érkező nemzetközi USAR csapat hozza létre. Az OSOCC az összekötő kapocs a nemzetközi mentőerők és a helyi hatóságok között, nem véletlen, hogy a megfigyelők kiemelt figyelmet fordítanak rá. A szeptemberi rendszerbeállító gyakorlat és az októberi próbaminősítés között eltelt egy hónapban végbement változásokról Jackovics Péter tű. alezredes, a HUNOR parancsnoka beszélt. Elmondta, hogy a rendszerbeállító gyakorlat után újabb speciális kiképzésnek vetették alá a Hunor Mentőszervezet tagjait, a hivatásos tűzoltók egyebek mellett a kötéltechnika, a kutyás keresés témájában merültek el mélyebben, de részt vettek angol nyelvi továbbképzésen is. Ezen kívül megérkeztek azok a különleges, speciális eszközök, amelyek minőségileg javították a mentőcsapat felszereltségét. Ezek között további betonvágófűrész, különböző gyorsdaraboló berendezések, kutatókamera is megtalálható volt, így nem csak az biztosított, hogy a csapat egyszerre két kárterületen tudjon párhuzamosan dolgozni, de akkor sem jönnek zavarba, ha valami meghibásodik. Az újonnan beszerzett felszerelések egyszerűek, kompaktak, könnyen összerakhatóak, légi szállításra alkalmasak, így az egy hónappal ezelőtt kifogásolt zuhanyozósátor és a hozzá tartozó kazán is „kisebb lett”. Könynyűvázas sátrak, dobozolhatóra hajtogatható ülőalkalmatosságok, csak néhány abból az arzenálból, amely a szintén új beszerzésű alumíniumládákba kerül. A ládákon megfelelő bárcák, szállítási utasítások, piktogramok, angolul és magyarul tartozéklista és sorszám szerepel – ami jó szolgálatot tesz a fogadó országban való kirakodásnál, de akkor is, amikor a táborban kell előszedni valamit. Az októberi zsámbéki helyszín nem volt ugyanaz, mint a korábbi, folytatta a különbségek sorolását Jackovics Péter, mert a területeket teljesen átalakították, a romterület kimondottan a nehéz kategóriába sorolható, a beállított helyzetek gondolkodásra késztették a beavatkozókat, valóban órák kellettek egy-egy feladat megoldásához. Ráadásul ez alkalommal először, szerepjátékosokat is bevetettek: a Vöröskereszt gyakorlott statisztái élethű sérüléseket viselve játszották a romok alatt rekedt személyeket. Azonban nemcsak „emelték a létszámot” és feküdtek szótlanul, hanem éppen úgy viselkedtek, mint tenné azt földrengésnél egy valódi túlélő. Erre tökéletes példa volt Zita, aki kimentése után is hangos jajveszékeléssel szólongatta a még mindig a romok alatt lévő édesapját, Rékát, a barátnőjét és Grétit, a testvérét. A fiatal lányt a Krízisintervenciós Csoport helyszínen lévő pszichológusai vették gondozásba, folyamatosan beszéltek hozzá, biztatták, nyugtatták. A kiabáló, síró, sokkos állapotban lévő lánnyal való kommunikáció új kihívás elé állította a tűzoltókat, akik sikerrel vették ezt az akadályt is. Megtanulták, hogy nem kizárólag a műszaki mentésre kell összpontosítani, hanem az emberre is, akiért tulajdonképpen az összes erőfeszítés van. Az elmúlt egy hónapban az eljárási rendben is változások történtek, mondta az alezredes, sokkal gyakorlottabbá vált az állomány, a tűzoltási gondolkodásmód mellett most már áttértek a „földrengéskutatós” szakember gondolkodásmódjára. Ez azt jelenti, hogy már arra készülnek, hogy egy-egy feladat legalább nyolc műveleti órát vesz igénybe, amibe beletartozik a feladatszabás, az eszközök felvétele, az áttelepülés, a kárterületen való felderítés, a tényleges kutatási művelet, majd a mentés, az esetleges kitelepülés (mondjuk utórengés miatt kell gyorsan elhagyni a helyszínt), az eszközkarbantartás, és a kárterület átadás-átvétele, amennyiben a magyar csapat után ugyanoda jön egy másik alegység. A felkészítés, a próbaminősítés során a csapattagok egyebek mellett azt is megtanulták, hogy bizony felelősek egymásért, célszerű párban dolgozniuk, állandóan ügyelniük kell a járulékos veszélyekre (gázszivárgás, villamosvezetékek), illetve komolyan kell venniük a személyi nyilvántartást. Katasztrófa sújtotta környezetben aligha nevezhető túlzásnak a megállapítás, hogy ha valaki megsérül, az egész misszió veszélybe kerülhet. De az is igaz, hogy ha a magyar csapatoknak akár csak egy életet is sikerült megmenteniük, már megérte a felkészülés. A hivatásos katasztrófavédelmi mentőszervezet parancsnoka szerint sikerült megtanítani a csapatba beválasztott tűzoltóknak a HUNOR küldetését, a kollégák komolyan veszik, amire vállalkoztak. Jackovics Péter elismerően szólt a gyakorlat résztvevőiről, mint mondta, mindegy, hogy táborőrzésről vagy mentésről volt szó, mindenki maximálisan teljesített. Hozzátette, már a szeptemberi gyakorlat után érezhető volt, hogy a csapattagoknak fontos erkölcsi elismerést jelentett, amikor a tréning végeztével átvehették a nemzetközi oklevelet. Hozzátette, a HUNOR-ba való tartozás olyan szakmai sikerekhez segítheti hozzá a kollégákat, amilyeneket a mindennapok során nem élhetnek meg. Ráadásul egy elitcsapat tagjai is lettek. Galántai Judit KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. október
Page 1: LIV. évfolyam 10. szám ● 2012.
Page 6 and 7: 4 krónika A finomhangolás megtör
Page 8 and 9: 6 krónika Rendõri vezetõk a fõi
Page 10 and 11: 8 krónika Értékeltek a tanácsad
Page 12 and 13: 10 krónika mondta, rendkívül fon
Page 14 and 15: 12 krónika Tûzszerészi ismeretek
Page 16 and 17: 14 krónika Ernő beszédében kiem
Page 18 and 19: 16 krónika Emlékmûavatás Hatvan
Page 20 and 21: 18 „Gyerünk fiúk! Ilyen és ehh
Page 22 and 23: 20 sport Aki újra és újra legyõ
Page 24 and 25: 22 az igazgatóságok életéből
Page 26 and 27: 24 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kata
Page 28 and 29: 26 az igazgatóságok életéből 2
Page 30 and 31: 28 az igazgatóságok életéből v
Page 32 and 33: 30 az igazgatóságok életéből T
Page 34 and 35: 32 REJTVÉNY, IMPRESSZUM Modern inf
Page 36: 34 KATASZTRÓFAVÉDELEM

LIV. Ã©vfolyam 10. szÃ¡m - OrszÃ¡gos KatasztrÃ³favÃ©delmi FÅigazgatÃ³sÃ¡g

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

LIV. Ã©vfolyam 10. szÃ¡m - OrszÃ¡gos KatasztrÃ³favÃ©delmi FÅigazgatÃ³sÃ¡g