LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
LIV. évfolyam 10. szám - Országos Katasztrófavédelmi FÅigazgatóság
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
10<br />
krónika<br />
mondta, rendkívül fontos, hogy a helyi katasztrófavédelmi<br />
szervek és az önkormányzatok is<br />
rendelkezzenek olyan tervvel, amely számol az<br />
éghajlati változóval, és nem csak a már megtörténtre<br />
támaszkodik. A projekt eredményeképpen<br />
olyan komplex tervező program és módszer<br />
áll majd rendelkezésre, amely megkönnyíti az<br />
összetett folyamatok áttekintését, amely a helyi<br />
viszonyokra adaptálható és a helyi szabályozások<br />
szerint aktualizálható.<br />
Beszéde végén Bakondi György elmondta,<br />
az idén január elsejétől hatályos új katasztrófavédelmi<br />
törvény kiemelt figyelmet szentel a<br />
kockázatbecslés fejlesztésére és a kutatások<br />
integrálására, és hangsúlyozta, a BM OKF<br />
mindent megtesz a projekt sikeréért.<br />
Medgyesy Balázs, az EU Duna Régió Stratégiával<br />
összefüggő kormányzati tevékenység<br />
irányításáért felelős kormánybiztos köszöntőjében<br />
csatlakozott az előtte szóló főigazgató<br />
szavaihoz annyiban, hogy az éghajlatváltozás<br />
kockázata Magyarország számára sem elméleti<br />
veszély, hiszen elegendő csak körülnézni a környéken,<br />
a rekord alacsony Dunánál és Balatonnál,<br />
az egyre-másra megdőlő melegrekordokat<br />
pedig mindenki saját bőrén tapasztalhatta. A<br />
kormánybiztos kijelentette, a jelenségek meteorológiai<br />
elemei ismertek, azonban nem lehet<br />
megfeledkezni a váratlan fejleményekről sem.<br />
Ezért aktuális egyebek mellett a SEERISK-ben<br />
meginduló munka. Medgyesy Balázs hangsúlyozta,<br />
a projekt fogadtatása igen kedvező, a<br />
partnerek széles köre kapcsolódott be a munkába,<br />
különböző speciális szaktudás birtokosai<br />
vesznek részt a kutatásokban. Mint mondta, a<br />
SEERISK geográfiai lefedettsége nagy, a szóba<br />
kerülhető kockázatok döntő többségével foglalkozik,<br />
és erőssége, hogy speciális problémával<br />
küzdő régiók is részesei, tehát az ott meglévő<br />
tapasztalatokat is hasznosítani lehet. Mindezek<br />
eredményeképpen egy olyan modell jöhet létre,<br />
fogalmazott a kormánybiztos, amely a térség<br />
egészén alkalmazható lesz.<br />
A konferencia nyitóelőadását Dr. Tóth Ferenc<br />
tű. dandártábornok, országos polgári védelmi<br />
főfelügyelő tartotta, aki egyebek mellett magyarországi<br />
példákat hozott a klímaváltozás okozta<br />
időjárási szélsőségekre. Beszélt a többi között a<br />
beregi és a borsodi árvízről, a hat évvel ezelőtti<br />
augusztus huszadiki viharról, a mátrakeresztesi<br />
hirtelen esőzés okozta áradásról és sárlavináról,<br />
illetve az idén tavaszi bugaci erdőtűzről.<br />
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió tagországainak<br />
tavaly év végéig kellett elkészíteniük<br />
és Brüsszelnek elküldeniük nemzeti katasztrófakockázat-értékelésüket.<br />
A tábornok elmondta,<br />
a Kárpát-medencében egyre sűrűbbek az olyan<br />
események, amelyek hátrányosan befolyásolják<br />
az emberek életminőségét és a gazdaság működését.<br />
Erre pedig megoldást kell találni, tette hozzá.<br />
Itt az ideje a paradigmaváltásnak, fogalmazott<br />
Tóth Ferenc, a katasztrófavédelem eddigi követő<br />
stratégiáját fel kell váltsa a proaktív szemlélet. E<br />
váltásnak a legjobb eszköze a SEERISK – jelentette<br />
ki az országos főfelügyelő.<br />
A konferencia első napjának további részében<br />
a résztvevők a projekt ütemtervével<br />
és az eddig elért eredményekkel foglalkoztak,<br />
bemutatkoztak a résztvevő országok, illetve<br />
szakmai előadások hangzottak el az éghajlatváltozásnak<br />
a katasztrófaeseményekre gyakorolt<br />
hatásairól, valamint a klímaadaptációval<br />
kapcsolatos aktuális kutatásokról.<br />
Galántai Judit<br />
Tudományos eredmények segíthetik<br />
a kritikusinfrastruktúra-védelmet<br />
A<br />
„Kritikus infrastruktúra védelmi kutatások"<br />
címmel indult kétéves projekt megbeszélése<br />
zajlott szeptember<br />
13-án a BM Országos Katasztrófavédelmi<br />
Főigazgatóságon.<br />
A jövő év végéig<br />
tartó projekt az Óbudai<br />
Egyetem és a Nemzeti<br />
Közszolgálati Egyetem<br />
(NKE) jogelődje<br />
által 2011-ben kötött<br />
tudományos-szakmai<br />
együttműködési<br />
meg állapodás alapján<br />
indult el, annak megvalósításában<br />
a BM OKF is<br />
részt vesz.<br />
A két egyetem 2011 első<br />
negyedévében nyújtott be közös<br />
pályázatot a ”TÁMOP-4.2.1.B-11/2/<br />
KMR-2011-0001 Kutatási projektek és kutatási<br />
szolgáltatások támogatása a közép-magyarországi<br />
régióban” címmel meghirdetett<br />
projektre. A sikeres pályázatot követően a két<br />
egyetem tudományos kutatási konzorciumot<br />
hozott létre ”Kritikus infrastruktúra védelmi<br />
kutatások” megnevezéssel. A projekt célja „a<br />
kritikusinfrastruktúra-védelem területén nemzetközi<br />
színvonalon és együttműködésben<br />
végzett ku-<br />
tató-fejlesztő<br />
tevékenységhez szükséges kritikus tömegű<br />
humánkapacitás konszolidációja, szükség<br />
szerinti fejlesztése, valamint az e területeken<br />
végzett innováció” támogatása. Stratégiai cél<br />
egy egységes, nemzeti szinten elfogadott kutatási<br />
keret („fogalomtár”) kidolgozása és elfogadtatása,<br />
a legújabb generációs számítási<br />
és kommunikációs technológiák hatásainak<br />
elemzése, beépítése a stratégiákba, továbbá<br />
rugalmas, öndiagnosztizáló<br />
és öngyógyító fizikai- és kiberinfrastrukturális<br />
elemek<br />
(módszerek, eljárások,<br />
technológiák, szolgáltatások)<br />
kidolgozása.<br />
A megbeszélést<br />
Dr. Bognár Balázs<br />
tű. alezredes, főosztályvezető<br />
a tudomány,<br />
a szakmai<br />
élet, a hivatásos állomány<br />
és a biztonságkultúráért<br />
tenni akarás<br />
találkozásának nevezte. A<br />
katasztrófavédelem arra törekszik<br />
– folytatta az alezredes, hogy<br />
a tudományos eredmények a szabályozásban<br />
és a mindennapi munkában hasznosuljanak.<br />
A projektértekezletet Dr. Góra Zoltán tű.<br />
dandártábornok, főigazgató-helyettes azzal a<br />
hírrel nyitotta meg, hogy a kormány elfogadta<br />
a kritikusinfrastruktúra-védelemről szóló törvényjavaslatot,<br />
ami természetesen nem jelenti<br />
a munka végét, hiszen a végrehajtási rendeletek<br />
kidolgozása jelenleg is zajlik. A tábornok
Change language