LIV. Ã©vfolyam 10. szÃ¡m - OrszÃ¡gos KatasztrÃ³favÃ©delmi FÅigazgatÃ³sÃ¡g

More documents

Recommendations

Info

6 krónika Rendõri vezetõk a fõigazgatóságon A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság műveletirányítási rendszerével ismerkedtek az Országos Rendőr-főkaptányság vezetői és a megyei rendőr főkapitányok szeptember 26-án a főigazgatóságon. Az idei évben kialakított rendszer elveiről a főigazgató mellett az érintett szakterületek vezetői adtak tájékoztatást, majd a vendégek a műveletirányítás gyakorlati működésébe is betekintést nyerhettek a Pest megyei ügyeleten és a főügyeleten tett látogatás során, valamint bepillanthattak az április óta meglévő Iparbiztonsági Információs Központban folyó munkába. A találkozó elején Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója röviden vázolta, milyen rendszert váltott fel a ma már országszerte működő új szisztéma. Szavaiból kiderült, a leglényegesebb változás az, hogy most már a megyéken, és nem az egyes tűzoltóságokon zajlik a műveletirányítás operatív része. Mint mondta, az új rendszer működőképessé tételéhez igen komoly informatikai fejlesztésre volt szükség, amelynek a szempontjait a szakma, vagyis a beavatkozók adták meg. A főigazgató az országos és a megyei főügyeletek működése mellett bemutatta a tapasztalt szakemberekből létrehozott katasztrófavédelmi műveleti szolgálatokat és a katasztrófavédelmi mobil laborokat is, amelyek reagálóképes, adott esetben a beavatkozás irányítását is átvevő egységei a katasztrófavédelemnek. A tábornok említést tett az átállással együttjáró kezdeti nehézségekről, valamint arról, hogy igen sok módszertani képzésre volt szükség az új tudnivalók elsajátításához. Ezt követően Bakondi György arról szólt, hogy fontos lesz a katasztrófavédelem és a rendőrség szakembereinek szorosabb együttműködése a 112-es egységes segélyhívórendszerre történő átállásnál is, amelyet a rendőri delegációt irányító Dr. Hatala József r. altábornagy is megerősített. A főkapitányi értekezlet következő részében Dr. Hesz József tű. alezredes, a központi főügyeleti főosztály vezetője mutatta be, melyek voltak a korábbi szisztéma gyengeségei, és hogy milyen lépések vezettek az egységes műveletirányítási rendszer megteremtéséhez. Mint mondta, régebben az ország 168 pontjára futottak be a 105-ös számra beérkezett jelzések, amelyek túl sok áttétel után jutottak el a beavatkozó egységekhez. Éppen ezért az volt a cél, hogy egy gyors reagálóképességű, hatékonyságot növelő rendszer jöjjön létre, amely a lehető legkisebb időveszteséggel működik. Ennek természetesen meg kellett teremteni az informatikai és technikai hátterét, lehetőség szerint olyat, amely a félrehallásokból fakadó hibák, tévesztések számát is a minimálisra szorítja – szögezte le a főosztályvezető. Jelenleg 20 megyei műveletirányítási ügyeleten fogadják a jelzéseket a kollégák – folytatta tájékoztatóját Hesz József, egyidejűleg akár nyolcat, tízet is. Változás az is, hogy az eseményhez riasztott tűzoltóegységek is a megyei műveletirányítással tartják a kapcsolatot. Az alezredes elmondta, ahhoz, hogy a gyökeresen megújított irányítási rendszer gördülékenyen működjön, országosan körülbelül hatszáz embert kellett képzésekben részesíteni, és ezek sora jövőre is folytatódik. Végezetül leszögezte, a rendszer valamennyi szereplőjének azt is meg kellett szoknia, hogy a tűzoltói feladatok mellett immár egyéb, például iparbiztonsági feladatokkal is foglalkozni kell. A műveletirányítás informatikai kulisszatitkaiba Tanka László tű. ezredes, az informatikai főosztály vezetője avatta be a rendőrségi vezetőket és főkapitányokat. Egy szimulációs program segítségével a rendszer szinte valós idejű működését tekinthették meg, láthatták azt, mi mindent mutat a műveletirányító monitorján a jelzés pillanatában megjelenő térkép, milyen bontásban, milyen adatok kerülnek fel a káresetről készülő adatlapra, illetve azt, hogy miként dobja fel automatikusan a program az éppen szabad és bevethető erők és eszközök teljes kínálatát. Az előadásból kiderült, a jelenlegi műveletirányítási rendszer sem nélkülözheti az emberi gondolkodást, hiszen azt a döntést, hogy a program által javasolt megoldásból végül mi valósuljon meg, az adott műveletirányító hozza meg. Az általa elindított riasztást 30 másodpercen belül vissza kell igazolni, amennyiben ez nem történik meg, újabb figyelmeztetés érkezik. Ezt követően két perc áll rendelkezésre ahhoz, hogy a beavatkozást segítő adatokat tartalmazó térképpel a kézben elinduljon a szer legénysége a káreset helyszínére. A főügyelet követni tudja, hogy az országban mely eszközök vannak bevetésen, melyik jármű tart éppen az állomáshelye felé – ezek rádión keresztül akár riaszthatók is –, melyek tartózkodnak a tűzoltó-parancsnokságukon, de az is látszik, hogy melyik járművek nem indíthatóak műszaki hiba miatt. Mindezek az adatok az esemény végeztével sem vesznek el – folytatta az ezredes, valamennyi az adattárba kerül, vagyis utóbb visszakereshetőek, akár újra lehet velük dolgozni. Tanka László ezt követően Pest megye éppen aktuális állapotát mutatta meg a vendégeknek, majd a döntéstámogató rendszer működését is felvázolta nekik. Mint mondta, a program azt is megmutatja, hogy az egyes kárhelyszíneken milyen korú emberek tartózkodnak, mely szerek vannak ahhoz a legközelebb, de a térkép a gyorsan elérhető kórházakat, rendőrségi objektumokat is feltünteti. A főügyeletek munkáját ezután egy rövid filmen, illetve a valóságban is megtekinthették a rendőrségi vezetők, hiszen ellátogattak az OKF és Pest megye főügyeletére is. Lehetőségük nyílt arra is, hogy az áprilisban létrehozott Iparbiztonsági Információs Központ munkájába is bepillantsanak, ahol Kossa György tű. dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelő mutatta meg nekik, milyen információk, adatok futnak oda be. Láthatták a közúti, a vízi és a vasúti szállítást ellenőrző kollégák helyzetét, miközben a főfelügyelő az ezekkel kapcsolatos információkat, statisztikákat is megosztotta a hallgatósággal. Szó esett a veszélyes üzemekkel, illetve a kritikus infrastruktúra elemeivel kapcsolatos feladatokról, megnézhették az éppen aktuális állapotot mutató térképeket és ábrákat, valamint konkrét helyzeteket szimuláló programokat is. Újhegyi Katalin
Konzultáció a kirendeltségvezetõkkel és a tûzoltóparancsnokokkal Első alkalommal ült össze a Kirendeltségvezetők Fóruma, amelynek az országos katasztrófavédelmi főigazgató mellett az egyes megyék által választott kirendeltségvezetők a tagjai. Dr. Bakondi György tű. altábornagy az április óta ilyen minőségben dolgozó szakemberekkel az elmúlt félévben szerzett tapasztalatokról és a továbbiakban várható változásokról, valamint az őket érintő új feladatokról konzultált szeptember 17-én. Másnap a Tűzoltóparancsnokok Tanácsa tanácskozott. A tervek szerint mindkét grémium két-háromhavonta ülésezik majd. A kirendeltségvezetők találkozójának elején a főigazgató leszögezte, fontosnak tartja, hogy az április óta létező kirendeltségek első embereivel két-három havonta konzultáljon, hiszen ezek a szervezeti egységek előzmény nélküliek a katasztrófavédelmen belül, velük kapcsolatban nem állnak rendelkezésre működési tapasztalatok, miközben integrált hatósági feladatokat látnak el egy új hatáskörökkel rendelkező szervezetben. Bakondi György elsőként arra hívta fel a tisztek figyelmét, hogy rövidesen újabb feladatokkal bővül az általuk irányított terület tevékenységi köre, hiszen a katasztrófavédelemhez kerül a kéményseprői tevékenység és a kritikus infrastruktúra elemeinek a felügyelete is, amelyek mindegyike külön-külön is nagy felelősséget és sok munkát jelent. Éppen ezért belátható időn belül meg kell erősíteni a kirendeltségek állományát, például a most útjára induló tűzoltó szakképzésről kikerülőkkel. Utóbbiak karrierlehetőségeire, képzésük módjára is kitért a főigazgató. Mint mondta, elképzelhető, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tűzoltószaka zártpályássá válik a jövőben, vagyis a már állományban lévő kollégák számára jelenti majd a szakmai továbblépés lehetőségét. Az, hogy kit lesz érdemes beiskolázni, nem kis részben a kirendeltségvezetők és a tűzoltóparancsnokok megítélésén múlik majd. Bakondi György ezután arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy iparbiztonsági kérdésekben hamarosan a kirendeltségek töltik be az elsőfokú hatóság szerepkörét, de szólt arról is, hogy egy időtálló, magas színvonalú, ugyanakkor nem túlbonyolított Országos Tűzvédelmi Szabályzat születik. A főigazgató a közeljövőben megalakítani tervezett Országos Tűzmegelőzési Bizottságról is beszélt, amelynek tevékenysége a megelőzési munkát végző kirendeltségek szempontjából szintén nagy jelentőséggel bír majd. Tudatosabb tűzmegelőzési munkát kell a katasztrófavédelemnek végeznie, tette hozzá, hiszen a védekezés, a károk felszámolása mindig sokkal több pénzbe kerül a prevenciónál. A katasztrófavédelem vezetője kitért a polgári védelem területén zajló átalakításokra is, mint mondta, élettel kell ezt a területet megtölteni. Konkrét példákon keresztül érzékeltette, hogy mely eseteknél lehet szükség az ő munkájukra, amellyel sokszor éppen az elsőként beavatkozó tűzoltókat tehermentesíthetik. Bakondi György a továbbiakban a kirendeltségvezetők lehetséges képzéseiről, tevékenységük értékeléséről ejtett szót. A találkozó további részében a kirendeltségvezetők számoltak be tapasztalataikról. Szeptember 18-án a Tűzoltóparancsnokok Tanácsa ülésezett. A főigazgató a viszonylag fiatal tűzoltósági vezetők előtt úgy fogalmazott, nincs könnyű dolguk, hiszen munkájukat nem a régi hivatásos önkormányzati tűzoltóságok mintájára kell végezniük, hanem úgy, mint egy országos rendvédelmi szervhez tartozó egység irányítójaként. Ehhez hozzá kell venni, hogy jelentős változáson ment át a parancsnoki munka módszertana, illetve átalakult és még további átalakulás előtt áll a parancsnoki hatósági jogkör is. A tábornok elmondta, az első alkalom az ismerkedésé, az általános témák felvetéséé, a későbbiekben pedig napirend szerint kerülnének terítékre a különböző kérdések. Ezek között lesznek olyanok, amelyekről a főigazgató kéri a parancsnokok véleményét és olyanok is, amelyeket a megyéket képviselő kollégák javasolnak majd, mert mondjuk az élénken foglalkoztatja a tűzoltókat. Hozzátette, a következő találkozón például a technikai fejlesztésről, ezen belül is a tűzoltógépjárművek gyártásáról kíván eszmét cserélni a Tűzoltóparancsnokok Tanácsának tagjaival. Az országos katasztrófavédelmi főigazgató kijelentette, a tűzoltó-parancsnokságokon is erősíteni kell a tudatos megelőző hatósági munkát és beszélt arról is, hogy ez milyen módon történik meg. Bakondi György emlékeztette a megjelenteket, hogy a hivatásos tűzoltóságok a rendszerben primátust élveznek, ami azt jelenti, hogy védelmi igazgatási feladatokat is el kell látniuk, illetve jelenti azt is, hogy a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok az illetékességi területükön működő önkéntes tűzoltó egyesületeket, önkormányzati és létesítményi tűzoltó-parancsnokságokat irányítják, ellenőrzik, segítik. A tábornok hangsúlyozta, az érdek az, hogy minél többféle tűzoltóság működjön egy-egy hivatásos parancsnokság működési területén. Újhegyi -Galántai 7 KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. október
Page 1: LIV. évfolyam 10. szám ● 2012.
Page 4 and 5: Jelentős sürgés-forgásra ébred
Page 6 and 7: 4 krónika A finomhangolás megtör
Page 10 and 11: 8 krónika Értékeltek a tanácsad
Page 12 and 13: 10 krónika mondta, rendkívül fon
Page 14 and 15: 12 krónika Tûzszerészi ismeretek
Page 16 and 17: 14 krónika Ernő beszédében kiem
Page 18 and 19: 16 krónika Emlékmûavatás Hatvan
Page 20 and 21: 18 „Gyerünk fiúk! Ilyen és ehh
Page 22 and 23: 20 sport Aki újra és újra legyõ
Page 24 and 25: 22 az igazgatóságok életéből
Page 26 and 27: 24 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kata
Page 28 and 29: 26 az igazgatóságok életéből 2
Page 30 and 31: 28 az igazgatóságok életéből v
Page 32 and 33: 30 az igazgatóságok életéből T
Page 34 and 35: 32 REJTVÉNY, IMPRESSZUM Modern inf
Page 36: 34 KATASZTRÓFAVÉDELEM

LIV. Ã©vfolyam 10. szÃ¡m - OrszÃ¡gos KatasztrÃ³favÃ©delmi FÅigazgatÃ³sÃ¡g

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

LIV. Ã©vfolyam 10. szÃ¡m - OrszÃ¡gos KatasztrÃ³favÃ©delmi FÅigazgatÃ³sÃ¡g