értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

Dunaújváros társadalmi folyamatainak elemzéséhez elsősorban Szirmai Viktória
tanulmányai jelentettek kiindulópontot (SZIRMAI V. 1988, 1996). A „Csinált városok”
című munkájában szociológusként szembesítette az új városok sajátosságaival
kapcsolatban megfogalmazott elméleti alapvetéseket a gyakorlattal (SZIRMAI V. 1988).
A „Közép-európai új városok az átmenetben” című művében kifejtette a szocialista
redisztribúció későbbi hatásaként létrejövő nehézségek szerepét, az új városok helyi
vezetőinek bizonytalanságát és függését a mindenkori döntéshozóktól. Kiemelten
kezeli az erős városi polgárság és az állami szerepvállalástól elkülönülő egyesületek és
mozgalmak hiányát, melyek tevékenyen részt tudnának venni a feszültségek
kezelésében. Megfogalmazta, hogy az egyenlőtlenségek kiéleződése, a
munkanélküliség növekedése, a szolgáltató szektor szűkös volta a városok legnagyobb
problémája (SZIRMAI V. 1984, 2002).
A társadalomszerkezettel és a helyi társadalom kapcsolatával foglalkozó
tudományos munkák tanulmányozásával (BÖHM A. 2005) átláthatóbbá vált
Dunaújváros helyzete. A társadalmi térszerkezet változásai között fennálló
összefüggések tanulmányozása a kulturális szféra eredményes és hatékony működése
szempontjából elengedhetetlen. A társadalmi tudás térformáló szerepének értelmezése
Tóth József és Trócsányi András munkái alapján vált jellemezhetővé (TRÓCSÁNYI A. –
TÓTH J. 2002).
A magyarországi új városok helyzetének és működésének alapjait változtatta
meg, hogy 1990-től a szocializmust felváltotta a piacgazdaság, az állam helyett a piac
vált kulcsszereplővé. Dunaújvárosban a rendszerváltás kb. 10 éves fáziskéssel ment
végbe, addig a Dunaferr állami tulajdonú nagyvállalatként megóvta a várost a
rendszerváltás érzékelhető hatásaitól. A külföldi működő tőke beáramlása szükségessé
tette a gazdasági struktúraváltást, a tercier és kvaterner szektor felerősödött
(LUKOVICH T. 2005).
A tudásalapú társadalom, az innováció szerepének térhódítása a döntéshozatalban
aktívan résztvevő és gyarapodó középosztály szerepvállalását igényli. A környezet
szerepe felértékelődik, a konfliktuskezelés – növekvő foglalkoztatás mellett –
intézményesített szinteken történik (ENYEDI GY. 2004). Dunaújváros esetében a
folyamat intenzitása megkérdőjelezhető, esetenként hullámzó jellegű. A kutatás
rávilágított azon nehézségekre, amelyek gátolják a komplex rendszerekben való
gondolkodást, esetenként megnehezítik a társadalmi szintű párbeszéd megvalósítását a
város polgárai, az intézményrendszer működtetői és a döntéshozók között
(VARGA A. 2008a).
A döntéshozók alapvető célja a városok gazdasági alapjainak javítása, vonzóvá
tétele a befektetők számára, a kedvező helyzetű kis- és közepes új városok támogatása.
Ez a fajta diverzifikációs tevékenység a szocialista típusú újvárosok esetében
(Dunaújváros, Komló, Várpalota, Ajka, Kazincbarcika, Százhalombatta) jellemzően az
1990-es évek második felében kezdődött el (GERMUSKA P. 2003). Hatása Dunaújváros
16