értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem

kokszolástól a nyersvas- és acélgyártáson át, a késztermékek elkészítéséig egy
vertikális technológiai cikluson mennek keresztül (ÁDÁM L. – BOROS F. 1979,
HORVÁTH I. 2000).
A különböző adottságok, valamint az erőteljes ipartelepítés következtében
megvalósult a város kiemelkedő ütemű fejlődése. Ennek hatására a térség
foglalkoztatási szerkezete megváltozott, átalakult a természeti környezet, továbbá a
népességszám kardinálisan növekedett. A kulturális infrastruktúra kiépült (iskolák,
mozi, könyvtár, színház, művelődési ház), ezáltal a település fejlődése visszahatott az
általános (oktatási, közművelődési, szociális, egészségügyi) infrastruktúra fejlődésére.
Ezen változások pozitívan befolyásolták az itt élők életszínvonalát. A fejlesztések
eredményei teljeskörűen hozzáférhetővé váltak a városlakók számára
(ERDŐS F. – PONGRÁCZ ZS. 2000).
3.2.1. Dunaújváros társadalmi-gazdasági viszonyainak változása
a rendszerváltás után
A rendszerváltás után átalakult térszerkezet a társadalmi és gazdasági térben is
éreztette hatását. Dunaújváros esetében a különböző gazdasági ágak szerkezeti
átalakulása később kezdődött el, mint más városokban, a vállalkozási aktivitás ezzel
párhuzamosan mérsékeltebb maradt (HAVELLANT O. 2007a). Ennek legfőbb oka, hogy
1990 után is jellemző volt a nehézipari ágazatot képviselő Vasmű és a város között
fennálló speciális viszonyrendszer.
A belső vándorlás nemcsak a rendszerváltás után, hanem előtte is leginkább az
Alföld területén érvényesült. A mezőgazdaság háttérbe szorulását követően, az
iparosítás következtében a fiatalok számára vonzóbbá váltak az ipari centrumok. Az
elvándorlás elsősorban Budapest mellett a nehézipari és bányászati központok (Ózd,
Tatabánya, Miskolc) felé irányult. A migrációs folyamatok okai egyénenként eltérőek
lehetnek, azonban általánosságban elfogadott tendencia az, hogy a fejlett térségek
vonzzák, míg a fejletlen térségek taszítják az embereket (DÖVÉNYI Z. 1992).
A gazdaság élénkítésére irányuló fejlesztések nem átfogóan valósultak meg.
Dunaújvárosban nem alakult ki tömeges munkanélküliség, a foglalkoztatási mutatók az
országos átlagnál kedvezőbben alakultak. 2001-től érzékelhetőek a kedvezőtlen irányú
változások előjelei. A beszűkült foglalkoztatási lehetőségeket mutatja a pályakezdő
munkanélküliek átlagnál magasabb aránya, mely 2002-től 2004-ig az országosnál
intenzívebben, 8,3%-ról 9,8%-ra nőtt (LAMPERTNÉ A. I. 2006). A térség foglalkoztatási
helyzetét jelenleg pozitívan befolyásolja a város közigazgatási határán 2007-ben
felépülő, gumiipari tevékenységet folytató Hankook Tire Magyarország Kft.
A rendszerváltás átalakította a társadalmi-gazdasági viszonyokat, ezáltal a
lakosság egyes rétegei közötti, jövedelmi különbségekből fakadó rés kitágult. A
jövedelmi különbözőségek új jelenséget indukáltak Dunaújvárosban, megkezdődött a
26