értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem
értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem
értekezés - PTE TTK FI - Pécsi Tudományegyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
2. A település lakói milyen mértékben használják, veszik igénybe<br />
Dunaújváros kulturális intézményrendszerének egyes elemeit?<br />
A települések lakói eltérő mértékben használják és veszik igénybe Dunaújváros<br />
kulturális intézményrendszerének egyes elemeit. Az életkori megoszlást tekintve a<br />
fiatalok a mozit látogatják, az idősebb korosztály a színházba jár leggyakrabban. A<br />
dunaújvárosi könyvtár szolgáltatásait főleg a felsőoktatásban résztvevő hallgatók<br />
használják. Az általános megítéléstől eltér Daruszentmiklós helyzete. A távolság, az<br />
anyagi nehézségek és a tömegközlekedés nehézségei miatt az igénybevételi aktivitás<br />
kisebb arányú. Rácalmás esetében megfogalmazódott, hogy a település saját kulturális<br />
intézményrendszere törekszik arra, hogy nyitvatartásával, illetve rendezvényeivel mind<br />
munkanapokon, mind hétköznapokon a késő délutáni, esti órákban is látogathatóvá<br />
váljék.<br />
3. Változtak-e a látogatási szokások a dunaújvárosi Pentele-híd hatására, és<br />
ha igen hogyan?<br />
A regionális látogatási szokások a dunaújvárosi Pentele-híd hatására a legtöbb<br />
település esetében alapvetően nem változtak meg. Az okok között közlekedésföldrajzi<br />
szempontokat (átmenő forgalom nem jelentős, nincs közvetlen lejárata a településre)<br />
jelöltek meg a megkérdezettek. A Pentele-híd pozitív hatásait a rendezvények látogatási<br />
szokásainak változásából kiindulva a későbbiekben tervezik mérni.<br />
4. A településre vonatkozó migrációs adatok változása, tendenciái.<br />
A településekre vonatkozó migrációs adatok változásainak tendenciáit vizsgálva<br />
megállapítható, hogy Rácalmás (miután 2008-ban városi rangot kapott a település,<br />
ahova „egyre többen szeretnének oda költözni, ott lakni”) és Kisapostag kivételével a<br />
települések lakosságszáma csökken, illetve stagnál. A demográfiai adatok a<br />
megkérdezettek véleménye alapján az országos átlaggal összhangban változnak.<br />
5. Hogyan változott a Dunaújvárosból az Ön településére kiköltözők száma?<br />
Dunaújvárosból az adott településekre kiköltözők számának változása az esetek<br />
többségében kismértékben ugyan, de negatív tendenciát mutat. A változás alól kivételt<br />
képez Rácalmás és Daruszentmiklós, ahol a környezeti feltételek kedvezőbbek és a<br />
megszokott életminőség fenntartása gazdaságilag kifizetődőbb.<br />
6. Milyen mértékű az ingázás és mi annak célja?<br />
A településekre jellemző adatok alapján megállapítható, hogy a kistérségből<br />
induló ingázás mértéke jelentős. Célja elsősorban a munkába járás, illetve ügyintézés,<br />
egészségügyi és oktatási szolgáltatások igénybevétele, valamint a bevásárlás, miután a<br />
településeken limitált a munkahelyek, oktató-nevelő intézmények férőhelyeinek száma.<br />
48