Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön (Gyulai ... - MEK

I. e. N-I. század (az ún. prohorovkai vagy korai szarmata időszak) 12
A szauromatákkal kapcsolatban a kutatás egyik központi problémája, hogy azonosíthatók-e a
szarmatákkal vagy sem. Anélkül, hogy a régóta tartó és kiterjedt vitát részleteiben ismertetnénk,
megjegyezzük, hogy a mi véleményünk szerint történeti szempontból aligha különíthető
el a két népesség. Mint látni fogjuk, márcsak azért sem választható szét szauromata és szarmata,
mivel a IV században elterjedő új régészeti leletanyag a korábbi szauromata szállásterületen
fejlődött ki.
Magának a szarmata névnek a legkorábbi megjelenése a forrásokban nem teljesen
egyértelmű. A IV—III. századból vannak ugyan olyan forráshelyek (pseudo-Scylax, Knidosi
Eudoxos, Heraklidos Pontikos, valamint
Theophrastés), amelyek már említést tesznek
egyfelől egy „szürmatai" nevű népről a Donvidéken,
másfelől egy Sarmatia megjelölésű
helyről. 13 E forráshelyek azonban részben
bizonytalan keletkezésűek, részben olyan
áttételesen maradtak csak ránk, hogy a
szarmatákra, illetve Sarmatiára vonatkozó
említéseiket egyértelmű adatként nem kezelhetjük.
A szarmaták legkorábbi hiteles és
egyértelmű említése Polybiosnál maradt fenn,
erre a későbbiekben visszatérünk.
Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a
szarmata népnévvel a régészeti kutatásban az
ún. prohorovkai kultúra hordozói azonosíthatók.
A szakirodalomban újabban már
inkább korai szarmatákként, mint prohorovkaiaként
jelölt lakosság 14 az autochton
népességből a Dél-Uraiban, illetve attól keletre
fejlődött ki. Kialakulásában idegen hatások/jövevények
működtek közre (elsősorban
Észak-Kazahsztán és az Arai-vidék szaka
3. kép Jellegzetes szauromata leletek kultúrája).
(SZMIRNOV1964.)
A szauromata temetőkkel szemben a kora
szarmata kori sírmezőket a rítus sokszínűsége
jellemzi. E sokszínűség ellenére vannak állandó és általános közös rítusbeli azonosságok.
Ilyen az idegen - talán keleti - hatásra elterjedt 15 D-É-i tájolás, a padmaly (4. kép 1),
ételmellékletként a juh mellső lába. A szabályos tájolástól csak ritkán térnek el, ilyenek pl.
a családi kurgánok, ahol a család(nemzetség?)fő köré helyezik el a rokonokat. 16 Gyakoriak
a fegyveres temetkezések (általános a hosszú- és rövidkard egyazon sírban (4. kép 3, 6. kép
1), tegezek bronz-, majd vashegyű nyilakkal (4. kép 8), lándzsák (4. kép 6, 6. kép 2-3),
sisakok, páncélok). Előfordul továbbá a sírokban a lószerszám (5. kép 1-2), benne díszes
falerákkal (5. kép 3-5). Sírba helyeznek tükröket (4. kép 2.), zoomorf nyelű kanalakat (4.
kép 4) - bár az állatstílus egyébként csaknem nyomtalanul eltűnik -, mindenfajta toaletttárgyakat.
A tűzkultusz továbbra is kimutatható. A kőoltárkákat a korai szarmata időszakban
szorítják ki a kisméretű agyag füstölőedények (kurilnyica) (7. kép). A kiépülő új kap-
10